Filasiewicz, E.: Az ipar termékcsoportjai Ausztria indexszámításaiban

STATISZTIK AI IRODALMI FIGYELÖ

181

tikai tanfolyamok hallgatóit a tanulás iránti erős motiváció mellett a vegyes előképzettség és az időhiányjellemzi. Ennek ellenére a speciá—

lis k'órülmények figyelembevételével ezen tan—

folyamok oktatóinak is a hasonló nappali tan- folyamokkal elérhető szinvonalat kell célul ki-

tűzniük.

A legfontosabb speciális körülmény a rendel—

kezésre álló oktatási, tanulási és konzultációs idő rövidsége. Az ilyen tanfolyamok hetenként

maximálisan egy háromórás időtartamú esti

foglalkozást jelentenek, ami eléggé megnehe—

zíti a tananyag elméleti és gyakorlati kifejtését.

Ez oly módon hidalható át, hogy a foglalkozá- sok második felében a leadott elméleti anyagot példák és csoportmunka segítségével szemlélte-

tik, illetve támogatják. Ez azonban bizonyos

fokig csökkentheti a tanfolyam tananyagának

terjedelmét. Az esti tanfolyamok hallgatóitól nem várható el sem időigényes házi feladatok

készítése, sem alapos otthoni készülés. Ezért részükre célszerű olyan kisméretű gyakorló feladatokat adni, amelyek valós adathalmazo-

kon alapulnak, és kellő segítséget nyújtanak statisztikai gondolkodas kifejlesztéséhez. A ta-

pasztalatok szerint az ilyen tanfolyamokon a személyes konzultáció lehetőségei is szűkek,

ami telefonon keresztüli konzultációkkal és jó tankönyvek választásával részben ellensúlyoz- ható. Megfelelő anyagi források rendelkezésre

állása esetén jó szolgálatot tehet a tanfolyam

foglalkozásainak videoszalagra rögzítése s an—

nak hozzáférhetővé tétele a hallgatóknak (a

könyvtáron keresztül).

A hallgatók matematikai és számítástechni—

kai előképzettséget célszerű már a tanfolyam elején felmérni, s a feltárt esetleges hiányossá—

gokat valamilyen módon pótolni. Fokozott figyelmet kell fordítani a hallgatók számítógép—

és software-hozzáférési lehetőségeinek tiszta-

zására, illetve biztosítására, valamint a hallga—

tók számitástechnikai téren mutatkozó esetle—

ges előképzettségbeli hiányosságainak pótlásá- ra. Ha a tanfolyam hossza megengedi, fontos a hallgatókkal egy nagy számítógépre és egy sze—

mélyi számítógépre írt statisztikai programcso—

mag használatát is megismertetni.

A tanfolyam céljaira olyan tankönyvet cel—

szerű kijelölni, amely a hallgató számára külön

segítség nélkül is könnyen olvasható, módszer-

tanilag alapos és a tanfolyam minden fő témá- ját tartalmazza. Az is hasznos, ha a választott

tankönyv sok érdekes, elsősorban gondolkod- tató és viszonylag kevés számolást igénylő gya-

korló feladatot tartalmaz, és a tanfolyamon

használt statisztikai programcsomagokkal ka-

pott számítógépes outputokat is bemutat.

A háromórás esti tanfolyamok természetesen érintik a vizsgáztatási—számonkérési módszere—

ket is. Olyan számonkérési módot célszerű vá—

lasztani, amely minél kevesebb tanrendi időt

igényel. A szerzők szerint célszerű megoldásnak bizonyult például az alábbi kétrészes írásbeli

vizsga. A csukott könyv és füzet mellett írható 45-50 perces első részben általában számolást egyáltalán nem igénylő hat kérdést vagy mini—

feladatot adtak a hallgatóknak; a mintegy 75 perc időtartamú, nyitott könyv és füzet mellett

írható második részben pedig számolást—érté—

kelést-interpretációt kivánó hat feladatot kel—

lett megoldani. A második rész esetleg otthon is

megírható.

A tananyag nehezebb részeinek megfelelő

megértete'se érdekében célszerű a leadott tan—

anyag minél sokoldalúbb szemléltetése, amiben jó szolgálatot tehetnek a foglalkozásokon ki-

osztásra kerülő előadásvázlatok és más előadás- lapok is. igen előnyös, ha a használt illusztrá—

ciók a hallgatók munkaterületéhez, érdeklődé- séhez kapcsolódnak. Erdemes a hallgatóknak az oktatás közben valamilyen módon vissza—

csatolási lehetőséget biztosítani. Az esti tanfo- lyamok oktatóinak a hasonló nappali tanfolya—

mok hallgatóitól az önálló tanulás révén elvárt összefoglaló, szintetizáló, értékelő munka egy részét is magukra kell vállalniuk, mert az esti

hallgatóknak erre sokkal kevesebb idejük van.

A szerzők tapasztalata szerint az esti tanfo- lyamokon történő atgondolt, jó! és rugalmasan szervezett oktatással e tanfolyamok minősége megközelítheti, sőt akár meg is haladhatja a hasonló nappali tanfolyamok színvonalát. Ez azonban csak akkor valószínű, ha a csoport

hallgatóinak többsége napi munkája során is

rendszeresen találkozik a statisztika módszerei—

vel és (vagy) számítógépekkel.

(Ism.: Vita László)

GAZDASÁGSTATISZTIKA

FILASIEWICZ, E.:

AZ lPAR TERMÉKCSOPORTJAI AUSZTRIA INDEXSZAMITÁSAIBAN

(Der Index der Saehgütererzeugung. Revision 1986.)

— Slatíslische Nachrichten. 1989. 6. sz. 444—447. p.

Ausztriában 1986. évi bázisra számítottak at az ipari termelés, valamint a termelékenység indexeit. Korábban az indexszámitások bázis- éve 1981 volt. A fontosabb termékcsoportok

gyártási ágainak 1986. évi, halmozódások ne'l-

küli adatait a gyáriparban működő, valamint a 20 és annál több főt foglalkoztató egyéb gazdál- kodók jelentéseiből határozták meg. Itt tehát

nem az egyes ágazatok fejlődését mérik. hanem

az egyes termékcsoportok termelési volumené—

nek alakulását. Figyelmen kívül hagyták a le- választási határnál kisebb üzemeket, valamint a szolgáltatásokat.

182

Az indexszámításban első alkalommal 1986—

ban szerepelt az erdőgazdaságok fűrésztelepei- nek termelése, részben köbméterben, részben tonnában mért mennyiségi adatok alapján.

Csak az egyenleg pozitív értékeit vették figye-

lembe a kőolaj-feldolgozás termékeire: pozitív

előjellel szerepel az év végi zárókészlet, a kiszál- lítás és a saját felhasználás. negatív tétel az év eleji nyitókészlet, a belföldi és az importbeszer- zés mennyisége.

A minél teljesebb termékkör (100 százalékos

reprezentáció) felmérése érdekében a korábbi termékjegyzéket aktualizálták. Egyes sajátos

ipari termékek nem szerepelnek. így például a

filmipar, a videokészítés és -másolás termékei, a vegytisztítás, a kiadói tevékenység. a pénzver—

de'k és a nemesfém—feldolgozás termékei. A té-

makör 1981-ben 2102. 1986—ban 2324 termék- fajtát tartalmazott; ezekből a gyáripar terme- lése 1981—ben 883 százalékkal, 1986—ban

873 százalékkal részesedett. A gyáriparon kí—

vül készített termékek elsősorban a sokszorosí—

tott és nyomdai termékek (9770), a feldolgozott fa (43,4%), a kő és kavics (27%), azélelmisze—

rek. élvezeti cikkek (24.534), a megmunkált fémterme'kek, fémszerkezetek (21.234), a köz-

lekedési eszközök (14,3%)— a bőrterme'kek (139570), a ruházati cikkek. ágyneműk (12,7','/O

köréből kerülnek ki.

Az egyes termékelőállító gyártási ágak in—

dexeinek súlyozász'it 1981—ben az éves felmérés- ben szereplő bruttó termelési értékek, 1986'ban viszont a havi, illetve negyedéves felmérés sze—

rinti termelési értékek alapján végezték. Az energia- és víztermelés országos, illetve tarto- mányi adatai 4, a bányászate' 7, a feldolgozó—

iparé 23 gyártási ágat tartalmaznak. Az egyes tartományokban csak azok a termékcsoportok szerepelnek. amelyeket 1986—ban termeltek.

A feldolgozóipari termékcsoportok gyártásá- nak 1986. évi aránya az ország gyártási ágainak összes termelésében 816 százalék (1981—ben 85,8 százalék) volt. ezen belül jelentősebb az élelmiszeripari termékek (10,7%). a kohászati

termékek (10,4%), a gépek és berendezések (7.79/0), a vegyipari termékek (7570). a villa- mos gépek és készülékek (7.174). a közlekedési

eszközök (5.434), a papíripari termékek (5,0%)_

a textilipari termékek (3.7%). az építőanyag- ipari termékek (3570). a kőolaj— és földgázfel—

dolgozás termékei (3.1%)_ a megmunkált fém- terme'kek, fémszerkezctek (lm/(,), a fémtömeg- cikkek (2.792). a dohányok. italok (2733). a bútor— és faipar termékei (2,4%), az egyéb megmunkált fatermékek, félkész áruk (2,4%), a ruhák. ágyneműk (24343) aránya. Az ener—

gia— és víztermelés 1986, évi részesedése 83 százalék (1981—ben 8.9 százalék) volt, a bányá- szat termékeinek súlya 1986-ban mindössze

1.6 százalék (1981—ben 31) százalék) volt.

A súlyozáshoz a fogyasztási adó nélküli érté—

ket vették alapul olyan termékek esetén, mint

például a kőolajszárn'iaze'kok, a sör, a dohány-

STATISZ'HKAI IRODALM! FIGYELÖ

áruk. Az 1986. évi évközi jelentések értékada—

taiból elemi szinten határozták meg az egyes termékek súlyát, majd az osztályozóban 3. 2 és 1 jegyű számmal jelölt összevont csoportokra.

főcsoportokra, gyártási ágakra összesítették az adatokat. Az 1986. évi termékösszete'telt veszik alapul a Laspeyres—index számításához a ne- gyedéves átlagos termelésre vonatkozó érték—

adatoknak megfelelően.

Csaknem valamennyi megfigyelt termékre

rendelkezésre állnak a termelés évközi mennyi-

ségi adatai, bár előfordul néhány olyan termék.

amelyet értékadattal jelentenek (havonta, illet- ve negyedévente). Ez utóbbiakhoz deflált rész- indexeket határoznak meg a be'rtarifák indexei, illetve a nagykereskedelmi vagy fogyasztóiár—

indexek felhasználásával.

Figyelembe kell venni az indexszámitásban,

hogy a megfigyelt negyedévek munkanapjainak száma eltérő (például a fizetett ünnepek miatt).

Korrekciót hajtanak végre annak érdekében, hogy a termelési indexek azonos hosszúságú

időszakra vonatkozzanak (azonos számú mun- kanapra adják meg a közzétett indexeket). Eh—

hez a korrekcióhoz a dolgozók heti munkaideje szerinti megoszlását használják.

Az l986-hoz viszonyított termelési indexeket

a gyáriparra havonta. az egyéb termékelőállí—

tókra negyedévenként Számítják ki országosan.

valamint tartományonke'nt (ez utóbbi közzé—

tétele kevésbe' részletezett). A termékelőállítás évközi indexeit a beszámolási időszakot követő 9-10 héten belül nyilvánosságra hozzák mint gyorsjelentést, betartva a törvény által előírt titoktartási kötelezettséget. Az osztrák Közpon—

ti Statisztikai Hivatal adatbankjában is rendel—

kezésre állnak a részletes indexadatok. Amikor az éves jelentéseket feldolgozzák. egyúttal az

évközi feldolgozások valamennyi indexét ellen-

őrzik. és végrehajtják az esetleg szükséges kor—

rekciókat. A végleges éves termelési indexet a tárgyévet követő év közepén jelentetik meg.

A bázisév váltásakor új (1986. évi) bázisra számították át a korábban megjelent országos.

valamint tartományi indexeket (havonta, illetve negyedévente). Ezek részletesen rendelkezésre állnak a Hivatal adatbankjában. l989-től csak az 1986. évre vonatkozó indexeket határozzák

meg.

(lsm.: Nádudvari Zoltán)

FONG. P. E JJM, 1 . Y. C:

csúcsiECtiNOLóotA És MUNKAERÓ

AZ UJONNAN iranosonorr

ÁZSMT onszmoxnxm

(High tech and labour in the Asian NICS) w labour (:an .Soriety. 1989, Különszam. 43—57. p.

Az elmúlt évtizedben a Koreai Köztársaság.

Hongkong. Szingapúr és Tajvan szerepe a nem—

zetközi munkamegosztásban jelentősen meg—