Szimcsera, V.: A KGST-országok gazdasága az új ötéves tervidőszakban

1 306

Ez a mutató a legszorosabb hasonlóságot (093) india és Norvégia, a legnagyobb el- térést (0.77) india és Japán viszonylatában

mutatja.

(ism.: Szilágyi György)

SZIMCSERA, V.:

A KGST-ORSZÁGOK GAZDASÁGA AZ ÚJ ÖTEVES TERVIDÖSZAKBAN —

(Ekonomika sztran—cslenov SZÉV v novoj pjatilet- ke.) —- Vesztnik Sztaliszlikí. 1971. 12. sz. 30—38. p.

A szocialista országok többsége 1970 to- lyamán befejezte a soron következő új öt- éves terv előkészítését. Az 1971—1975. évekre szóló új népgazdaságfejlesztési tervek, a fel- adatok tartalma és az országok gazdaságá- nak fejlesztése tekintetében új szakaszt jelen- tenek. A jelenlegi ötéves népgazdasági ter- vek teladata kettős: egyrészt a dolgozók életszínvonalának fokozott emelése, másrészt a társadalmi termelés hatékonyságának nö—

velése.

Az ötéves tervek irányelveiben kitűzött feladatok teljesítése megköveteli a szocialista gazdaság tartalékainak feltárását, s a feltárt tartalékok olyan átcsoportosítását és koncent— , rációját, amely leginkább megfelel a gaz- daság távlati fejlődésének.

A KGST-országok az új ötéves tervidőszak- ra (1971—1975) a nemzeti jövedelem évi át—

lagos növekedését a következőkben irányoz- ták elő: Bulgária 8,0——8,5, Magyarország 5,4—

5,7. a Német Demokratikus Köztársaság 4.8—

5,1, Mongólia 5.4—59, Lengyelország 6.6—

6,8, Románia 11,0-—12,0, (: Szovjetunió 6.5—

7,4 és Csehszlovákia 51 százalék. (Romá—

niára vonatkozóan az 1971. októberi román nemzetgyűlés által elfogadott tervmutatákat vették figyelembe.)

A KGST—országok egy lakosra jutó nemzeti jövedelme a Szovjetunióhoz viszonyitva (a Szovjetunió : 100) 1965—re a következő ará- nyokat mutatja: Bulgária több mint 90, Ma—

gyarország megközelítőleg 85 százalék, a Német Demokratikus Köztársaság 135 száza- lék körül, Lengyelország kb. 90, Románia va- lamivel kevesebb mint 70. Csehszlovákia pe- dig 120 százalék körül. 1966 és 1970 között ezek (: színvonalkülönbségek valamelyest mérséklődtek, s a szerző számításai szerint az 1971—1975 közötti időszakban tovább kőze- lednek egymáshoz.

A mezőgazdasági és az ipari termelés. va- lamint a fogyasztás és a felhalmozás szinvo—

nalában a KGST—országok között még elég jelentősek a különbségek. Az egyes fogyasz—

tási cikkek esetében az egy lakosra jutó ter- melési különbségek országok közötti arányát illetően nem várható jelentős változás. Ennek oka elsősorban az országok gazdasági, struk—

STATISZTIKAI IRODALMI FlG—YELÖ ,

turális és fogyasztási sajátosságaiban rejlik. * Az új ötéves tervidőszakban mindenekelőtt a fogyasztási és a felhalmozási színvonaluk—

közelítése folytatódik a KGST—országokban.

A munkatermelékenység szerepe külön—

böző az egyes országok gazdasági növeke—

désében. Az 1971—1975. évek előirányzata szerint a munkatermeiékenység növekedése adjaanemzeti jövedelem 70 százalékát But—

gáriában. 68 százalékát Magyarországon, 100 százalékát a Német Demokratikus Köz—

társaságban. 65.5 százalékát Mongóliában, 75 százalékát Lengyelországban, 60 százalé- kát Romániában. 80—85 százalékát a Szovr jetunióban és 95 százalékát Csehszlovákiá-Á ban. A szerző számításai szerint (! KGST—ór- szágok együttes nemzeti jövedelmének kb.

75 százalékát a munkatermelékenység' növe-

kedése adja. ,

A felhalmozás aránya a nemzeti jövede—

lemben a KGST—országok többségében az előző ötéves tervidőszak szintjén marad.

1971—1975 között az ipari termelés terve—

zett évi átlagos növekedési üteme a követ- kező: Bulgária 92—99, Magyarország 5,7—6.0.

a Német Demokratikus Köztársaság 6,0——6.4, Mongólia 8.9—9,3, Lengyelország 8.2—8.5, Románia 11.0—12,2. a Szovjetunió 7,3——7.9 és Csehszlovákia 6,0-—6,4 százalék. Az új ötéves periódusban is. éppugy, mint az előző idő—

szakban, a szocialista országok ipari terme—

lésének növekedése mind nagyobb mértékben a termelés hatékonyságának következménye.

1971 és 1975 között a munkatermelékenység emelkedése adio az ipari termelés növe—ke—

désének Bulgáriában 70—80, Magyarorszá—

aon és Mongóliában 75—80, Lengyelország—

ban 72. a Szovjetunióban 87—90 és Csehszlo—

vákiában 100 százalékát. *

A jelenlegi ötéves tervidőszakban a leg—

több szocialista ország jelentős lépéseket kíván tenni a mezőgazdaság fejlesztése te—

rületén. 1971 és 1975 között a mezőgazdasági teljes termelés - a szerző számításai szerint

— eléri az évi 3,5——3,7 százalékos növekedést.

sországonként előreláthatólag a következő- képpen alakul: Bulgária 3,2-—3.7, Magyaror—

szág 2,8——3,0. a Német Demokratikus Köztár- sasáa 3.2. Mongólia AKI—4.6. Lengyelország 3.4—39, Románia 6,3——8,3. a Szovjetunió 3.7—

4,0, Csehszlovákia 2.7 százalé-k. 1971 és 1975 között az előző ötéves periódushoz viszanvít- va a mezőgazdasági beruházások növekedési üteme meaavorsul. A mezőgazdasági beru—

házások előirányzott összege a Szovjetunió—

ban 129 milliárd rubelt, Magyarországon 61—62 milliárd forintot, a Német Demokra- tikus Köztársaságban 265 milliárd márkát tesz ki.

A lakosság életszínvonalának emelésében az egyik alapvető irányzat a bérek emelése, a másik a társadalmi alapokból történő jut- tatások növelése. Az egy főre jutó reáljöve—

STATISZTIKAl lRODALMl FIGYELÖ

delem tervezett évi növekedési üteme a követ—

kező: Bulgária 4,ó—-5,4. Magyarország 4.7—

4,9. a Német Demokratikus Köztársaság 4.0.

Mongólia 1,6—-1.8, Lengyelország 3.2—3,4, (az egy munkásra jutó reálbér), Románia 3.7, a

Szovjetunió 5.4 százalék.

A kiskereskedemi áruforgalom (1970. évi árakon) a következőképpen fog emelkedni:

Bulgáriában 38—40, Magyarországon 29—30, a Német Demokratikus Köztársaságban 21-—

23, Mongóliában 24—26, Romániában 40—

47, a Szovjetunióban 42. Csehszlovákiában 28—30 százalékkal. A lakosság részére végzett közszolgáltatások volumenének növekedése—

az előirányzatok szerint —- gyorsabb lesz.

mint a kiskereskedelmi forgalom globális nö- vekedése. Javul a lakosság fogyasztási szer- kezete. nő az értékesebb élelmiszerek, vala—

mint a tartós fogyasztási cikkek. ezen belül is a személygépkocsik aránya a kiskereske- delmi forgalomban.

A szocialista országok gazdaságának fej- lődése nem képzelhető el gazdasági kapcso- lataik széles körű fejlesztése, a szocialista nemzetközi munkamegosztás mind teljesebbé

1 307

tétele nélkül. Az 1971—1975—ös években sok- oldalúan fejleszteni kell a szocialista integ—

rációt a KGST—országok magas színvonalú tervkoordinációjával, valamint a külkereske—

delem, a termelés és a műszaki-tudományos együttműködés kiszélesítésével.

1971 és 1975 között a külkereskedelmi for—

galom tervezett növekedése Bulgáriában 60—

65 százalék. Magyarországon 40—50 százalék.

a Német Demokratikus Köztársaságban 60-—

70 százalék. Lengyelországban 56 százalék, Mongóliában 28—30 százalék. Romániában 61—72 százalék, a Szovjetunióban 33—35 szá- zalék. Csehszlovákiában pedig 36—38 százalék körül várható.

A külkereskedelmi forgalom mind nagyobb szerepet játszik a KGST-országok gazdasági növekedésében, s a nemzeti jövedelemben való részesedése nő. 1975—re — a szerző szá- mítása szerint —- a külkereskedelmi forgalom aránya a KGST-országok összes nemzeti jö- vedelmében 13—15 százalék lesz, az 1970. évi 10 százalékos aránnyal szemben.

(ism.: Farkas Gizella)

TARSADALOMSTATISZTlKA

EASTERLIN. R. A.:

ALKALMAZKODlK-E AZ EMBERI TERMÉKENYSEG A KURNYEZETHEZ?

(Does human fertility adjust to the environ- ment?) — American Economic Review. 1971. 2. sz.

399-407. p.

Ma/thustól Paul Ehrlichig, a ,,Népesség bomba" című sokat emlegetett könyv szer- zőjéig sokaknak volt az a véleménye. hogy az emberi termékenység korlátlan szaporo- dáshoz vezet, és nem alkalmazkodik tudato—

san a környezethez. A szerző ezzel szemben az Egyesült Államok népességtörténetének példáján azt bizonyítja. hogy éppen ellenke- zőleg. a népesség tudatosan úgy alakítja ter—

mékenységét, hogy a környezeti adottságo- kat. a rendelkezésre álló erőforrások és terü—

let bőségét vagy szűkösségét figyelembe ve—

sz:.

1800 körül az amerikai népesség termé- kenysége lényegesen magasabb volt. mint bármely európai népesség körében bármikor megfigyelt termékenységi szint és lényegében elérte az olyan rendkivül termékenynek tar- tott népességek termékenységi szintjét, mint amilyen a hutterita szekta. 1810-től kezdve az amerikai termékenység csökkenni kezdett.

A szerző szerint az azóta végbement csök- kenés a környezeti körülmények változásá-

nak következménye volt.

A szerző elemzése a termékenység gazda- sági elméletére támaszkodik, amelyet koráb- ban ő maga foglalt össze, Eszerint a jövede-

lem, az árak és a szokások (a gyermekek iránti vágy viszonylagos ereje) együttesen határozták meg. hogy a családok hány gyer- meket akarnak, és a rendelkezésre álló szü- letéskorlátozási módszerektől függ. hogy a tényleges gyermekszám mennyire lépi túl a családok szerint optimálisnak tartott és ki—

vánt számot.

Jelen elemzés, amely a környezet hatását kivánja megvilágítani. a lakóhely jellege szerint négyféle környezetet különböztet meg:

,.határterületeket" (ahol a további terjeszke—

dés lehetőségei korlátlanok, mint a Vadnyu—

gaton), falusi településeket, új városi és régi városi területeket. Az előbb említett gazda- sági elméletben szereplő tényezők mind—

egyike különböző erővel hat ezeken a lakó- helytípusokan. Ennek következtében a ter—

mékenység a határterületeken a legnagyobb és a régi városokban a legkisebb.

A gyermeknevelés költségei a határterü- leteken a legkisebbek, ugyanakkor a gyer—

mekekből a család számára származó ha- szon a legnagyobb, mert itt a család növe- kedésének megfelelően új és új területeket lehetett művelés alá venni és nem ütközik ne- hézségbe új gazdaságok létesítése a felnőtt gyermekek számára. De még a falusi mező—

gazdasági területeken is több értéket termel- nek a gyermekek a családnak a családi gaz- daságban. mint a városokban, ugyanakkor a gyermeknevelés költségei lényegesen ki-

sebbek, mint a városokban.