106 STATISZTIKAI iRODALMi FIGYELÓ
gét jellemző olyan adatokat és ezekhez kap- csolódó elemzéseket tartalmaznak, mint a víz és a szél által kiváltott erózió mértéke. a mocsarasodás. a sivatagosodás, a földek só- tartalma. a talajszerkezet stb. Tárgyalják a jelentések a földek állapotának javítására irányuló intézkedéseket, illetve végrehajtásu- kat is. Az adatok elemzése során sok helyütt figyelembe veszik a természeti sajátosságo—
kat, különbözőségeket, s ennek megfelelő területi csoportositásokat alkalmaznak.
A szerző véleménye szerint az eddigieknél is nagyobb figyelmet kellene fordítani a re- kultiválásokra, illetve az ezzel összefüggő elemzésekre, mindenekelőtt azokon a terüle- teken, ahol az ásványi kincsek kitermelése
külszíni fejtéssel folyik.
Egyes területi hivatalok jelentései tartal- mas elemzéseket közölnek az erdők kihasz- nálásáról. állapotáról, beszámolnak az álla- pot javításával kapcsolatos intézkedések tel—
jesítéséről, az erdőtüzekről, az iparvállalatok káros hulladékainak az erdők állapotára gyakorolt hatásáról stb. Más hivatalok az er—
dők elszámolási vágásterületei felhasználá—
sának és az erdőfelújítások témájának szen—
telnek különös figyelmet. A krasznodarszki hivatal például, amely különösen magas szinten foglalkozik az erdőhasználat kérdé- seinek elemzésével. kísérletet tett az elszá—
molási vágásterületek erdőirtásai következ—
ményeinek megállapítására, és annak kiszá- mítására. hogy mekkorák az erdőtartalékok normális újratermeléséhez szükséges maxi—
mális irtásméretek.
__ A szerző az erdőstatisztikai elemzések te-
rületén is lát továbblépési lehetőségeket. így például fontosnak ítéli az erdőkitermelés és az erdősítés közötti arányok kiterjedtebb elemzését, az erdőirtások területének meg- tisztításával, a különböző fafajták magvai- nak előállításával, minőségével, a vetések és ültetések életképességével kapcsolatos vizs- gálódásokat.
Nagy népgazdasági jelentőséget tulajdo—
nítanak azoknak az intézkedéseknek, amelye- ket a szövetségi köztársaságok területén a vizek és a légkör védelme érdekében léptet—
tek életbe. Az OSZFSZK Központi Statisztikai Hivatala által kidolgozott javaslatok alapján sok területi statisztikai hivatalban nagy fi- gyelmet szentelnek e kérdéskörnek.
A vizek felhasználásának és védelmének elemzése során például jellemzik a termelési és kommunális objektumok vízfelhasználását, bemutatják a vállalatok szennyviztisztító be- rendezésekkel való ellátottságát, vizsgálják e berendezések kapacitását és kapacitáski—
használását, figyelemmel kísérik a termelési célú ivóvíz-felhasználást, a forgó vízellátási
rendszereket, technológiákat.
Foglalkoznak a városi (kommunális) tisz- títóberendezések állapotával, elemzik e be-
rendezések teljesítményének összhangját a szükségletekkel. bemutatják a kapacitások
kihasználását stb.
Fontos témája a területi hivatalok jelenté- seinek a vízvédelmi beruházások—építkezé- sek megvalósulásának és üzembe helyezésé—
nek elemzése is. ,
Több — érintett — területi statisztikai hiva- talban foglalkoznak a Fekete és az Azovi tenger szennyezésének megakadályozását
célzó intézkedésekkel.
Nagy súllyal szerepel úgyszólván vala—
mennyi területi hivatalnál azoknak az intéz- , kedéseknek az elemzése is. amelyek a víz- tároló medencéknek a szennyeződésektől való
megóvását célozzák.
A legtöbb területi statisztikai hivatal a kör—
nyezetvédelemről készített komplex jelenté- sében nagy figyelmet fordít a légszennyezés elleni védelem kérdéseinek is. Ennek kere- tében egyrészt a légszennyező források elem- zésével. másrészt a légkör védelmére szol- gáló intézkedések végrehajtásával foglalkoz-
nak.
Sok jelentésben megtalálhatók az iparvál—
lalatoknál üzemelő tisztítóberendezések haté- konyságával, ezek kapacitáskihasználásával és műszaki állapotával kapcsolatos elemzé-
sek.
A légkör védelmével kapcsolatos vizsgáló- dásoknál a fő figyelmet általában a leg- szennyezőbb iparágakra (vaskohászat és szí- nesfémkohászat, vegyipar és olajkémia, épí- tőanyag—ipar, hőenergia-termelés) fordítják.
A környezeti probléma statisztikai vizsgá- lata terén szerzett első tapasztalatok arra mutatnak. hogy a statisztikai hivatalok egé- szében véve. helyes irányba indultak el. Az elemző munka továbbfejlesztéséhez azonban még számos módszertani és szervezési kérdés megoldására van szükség.
(Ism.: Braunitzer Rezső)
SMELEV, G.:
A HÁZTÁJ! ÉS KlSEGlTÖ GAZDASÁGOK A KGST—ORSZÁGOKBAN
(Licsnoe podszobnoe hazjajsztvo v sztranah SZÉV.)
— Vesztnik Sztatisztíki. 1978. 5. sz. 117—127. p.
A KGST-országok mezőgazdasági termelé—
se. különösen a gabonafélék és az állatte- nyésztés termékeinek termelése gyorsabban fejlődött. mint a Közös Piac országaiban. A fejlődés elsősorban az állami és szövetke- zeti gazdaságok termelésén alapult, amelyek a mezőgazdasági termékek mind nagyobb hányadát állították elő. A nagyüzemi terme- lés sikerei mellett azonban nem szabad a szövetkezeti tagok és a lakosság kisegítő gazdaságainak jelentőségét sem alábecsülni.
A szocialista országok kommunista és mun-
STATlSZTlKAl lRODALMl FIGYELÖ 107
káspártjainak agrárpolitikája nagy jelentősé- get tulajdonít e gazdaságtípusok termelésé-
nek.
Az országok mezőgazdaságában nem egy—
forma súlyú a háztáji gazdaságok szerepe.
A Szovjetunióban a mezőgazdasági termelés negyedrésze, Magyarországon több mint egy—
harmada, Bulgáriában 38 százaléka, Mongó- liában 20 százaléka származott innen 1976—
ban, Csehszlovákiában és a Német Demok- ratikus Köztársaságban csak mintegy 10 szá- zaléka. Egyes termékekből jelentősebb a háztáji gazdaságok termelése: a Szovjetunió—
ban a burgonya 62 százalékát. a zöldség 42 százalékát. a hús 30 százalékát. a tej 37 szá- zalékát, a tojás 56 százalékát termelték meg 1976—ban. Magyarországon a zöldség 40, a hús 30—50, a tej 42, a tojás 67 százalékát a háztájiban termelték meg.
A háztáji gazdaságok társadalmi viszonyai bonyolultak. függvényei az országban meg- valósuló agrárpolitikának. Országonként el—
térő az ilyen tevékenységgel foglalkozók osz- tály- és rétegösszetétele. Megfelelő adatok hiányában egységes összehasonlítást nem tesz a szerző, azt azonban megállapítja.
hogy csökken a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságainak száma és aránya. és nő a munkások és alkalmazottak kisegítő gazdaságaié. A folyamat egyrészt a falusi életkörülmények átalakulásával, a mezőgaz- dasági nagyüzemek termelésének fokozódó integrálásával függ össze, másrészt a bérből és fizetésből élő lakosság jólétének emelke-
désével.
A KGST—országok többségében a szövetke- zeti tagok háztáji gazdasága nagyobb, mint az állami gazdaságokban dolgozóké.
A háztáji gazdaság az állampolgárok sze- mélyi tulajdonában van. A termelőeszközök a termelés során újratermelődnek, ezt a fo- lyamatot azonban a szocialista állam szabá- lyozza. Különösen fontos, hogy tulajdonosaik a fő foglalkozáson kívüli munkaidőben lássák el termelési feladataikat. Emellett e gazda—
ságok a szocialista mezőgazdaság részei, tu- lajdonviszonyaik, továbbá a gazdálkodás személyi és tárgyi feltételei miatt. Termelésük a nagyüzemekre alapozott, az újratermelési folyamat szerves részeiként jelentős szerepük van az élelmiszer-termelésben. A háztáji gazdaságok népgazdasági fontossága abban rejlik. hogy a jelenleg még kevésbé gépesí- tett munkaigényes mezőgazdasági ágazatok- ban kisegitői a nagyüzemi termelésnek (zöld- ség—, gyümölcstermelés, sertéstenyésztés, tej- termelés). Jelentős állattenyésztésük viszont nem saját földterületük takarmánytermelé- sére, hanem a nagyüzemekére alapozott.
A szövetkezeti parasztság jelentős jövede—
lemtorrása is a háztáji termelés: Bulgáriában (1975-ben) a szövetkezeti családok összes jö- vedelmének 27,9, a Szovjetunióban 26.3, Ma—
gyarországon több mint 40 százalékát, Mon—
góliában felét tette ki.
A falusi lakosság élelmiszer-ellátásában a háztáji gazdaságok igen fontos szerepet töl- tenek be. csökkentik az állami ellátás gond- jait, különösen a távol eső, üzlethálózattal nem rendelkező településeken.
Számos tagországban a paraszti családok éleimiszer-fogyasztásának jelentős része a háztájiból származik. például Magyarorszá- gon (1973) 52 százaléka, a Szovjetunióban a hús- és a tejfogyasztás több mint 70 szá- zaléka, a burgonya és a tojás csaknem tel- jesen. Mégis egészében tekintve az áruter- melő jelleg dominál. amely a Szovjetunióban (1975) e gazdaságforma termelésének egy- negyedét. Mongóliában 40 százalékát. Cseh- szlovákiában 30. Magyarországon 38 száza—
lékát tette ki. E termékek nagyobb része a szervezett állami felvásárlás csatornáin ke- resztül válik áruvá.
A háztáji gazdaságokban végzett munka egy részét -— például Magyarországon egy- negyedét, a Szovjetunióban kétötödét -—
nyugdíjasok látták el, akik a közös gazdasá- gok munkáiban már kevésbé, vagy egyálta-
lán nem vettek részt,
Az árutermelő jelleg változása ágazati sa- játosságok függvénye. Többnyire az a jel—
lemző, hogy csökken a kizárólag önellátásra termelő gazdaságok száma és változik — nem csupán a termésingadozás miatt -— a gazda- ságok hozzájárulása a központi árualapok- hoz. A Szovjetunióban 16 év alatt, 1960 és 1976 között a háztáji termelés áruhányada (: következőképpen változott: .élő állatokból és állati termékekből 30—ról 39 százalékra, gyapjúból 65-ről 92 százalékra, tejből ó-ról 10 százalékra nőtt, csökkent viszont a piacra kerülő tojás aránya.
Csehszlovákiában ugyanezek az arányok 1960 és 1975 között a sertéshúsnál 17—ről 30 százalékra nőttek. változatlan maradt a ga- bonafélék áruhányada, 9 százalékról 2-re csökkent a burgonya, 14-ről 4—re a zöldség.
és 42—ről 33-ra a tojás áruvá váló része.
Bulgária háztáji gazdaságainak áruterme- lése ezzel ellentétesen változott. A szerző megjegyzi, hogy az árutermelés arányának változása nem függetleníthető az áruterme- lés céljátál. A fejlődés kezdeti szakaszában az árutermelés a közös tevékenységben nem biztosított pénzjövedelem pótlására szolgál.
A bérek növekedésével veszít jelentőségéből.
mint például Bulgáriában. Usztönző gazda- ságpolitikai intézkedésekkel —- szerződéses termeltetés. javuló termelőeszköz-ellátás, in- gyenes, illetve kedvezményes állategészség- ügyi ellátás. a felvásárlási árak emelése stb.
— ezt a folyamatot megállították.
Romániában 1970-ben intézkedéseket hoz- tak a háztáji gazdaságok állattenyésztésének fejlesztésére.
108 STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
Magyarországon főként a közös gazdasá- gok termelési és irányítási rendszeréhez kap- csolódva, Bulgáriához hasonlóan ösztönöz- ték a kisgazdaságok termelését.
Sajátságos módja a háztáji gazdaságok- ban folyó munkáknak a közös gazdaságok- kal kötött szerződés alapján történő állatte—
nyésztés, nevelés. A közös gazdaság tulajdo- nában levő állatállománnyal, takarmánnyal, az előirt technológia és munkarend szerint, a családtagok segitségével végzik a munká- kat. A munkaidő, a kereset, a nyugdíj meg- állapítása is igy történik.
A háztáji gazdaságok termelését az orszá- gok agrárpolitikája távlatilag is igen fontos- nak tartja, az eddig hozott határozatok és intézkedések a háztáji termelés megfelelő szinten tartását, egyes országokban növelését
kívánták elérni.
A háztáji gazdaságok jelentősége Cseh—
szlovákiában kisebb, mint a többi európai szocialista országban és a falusi lakosság élelmiszer-ellátásában sem lényeges a szere—
pük. Hasonló a helyzet a Német Demokrati-
kus Köztársaságban, ami összefügg a mező-—
gazdasági termelés szinvonalával, gyors fej- lődésével. a jó kereskedelmi és közlekedési hálózattal. Csehszlovákiában ugyanakkor gyakori, hogy az arra igényt tartó szövetke—
zeti tagoknak nem földet, hanem a közösen megművelt terület termését adják át. Ehhez hasonló jelenség tapasztalható a Német De—
mokratikus Köztársaságban és Magyarorszá—
gon. ahol a tagoknak nem földterületet, ha—
nem a közös termelési eszközökkel termelt termékek vagy a termék értékének megfelelő pénzösszeget juttatnak.
Összefoglalóan a szerző megállapítja, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok méretének, jellegének, jelentőségének sokrétűsége a ter—
melőerők fejlettségén túlmenően :: hagyomá- nyokon, továbbá az élelmiszer-ellátás szinvo—
nalán is múlik. A háztáji gazdálkodásnak minden országban van több-kevesebb létjo—
gosultsága, és jövőjét is egyértelműen pozi- tívnak ítéli az agrárpolitika.
(Ism.: Molnár István)
BIBLIOGRÁFIA
A KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálathoz az alábbi fontosabb könyvek érkeztek be:
STATISZTIKAI ÉVKUNYVEK
ANUARIO estadistico de Espana 1977. Madrid.
1977. lnst. Nac. de Estadist. XXVII, 794 p., 1 térk.
Spanyolország statisztikai évkönyve, 1977.
l 34 C 24/1977 ETHIOPIA. Statistical abstract of Ethiopia 1976. Ed.
by the Central Statistícal Office. Addis Ababa. 1977, Centr. Statist. Off. XIX, 254 p.. 1 térk.
Etiópia statisztikai évkönyve, 1976.
l 69 B 11/1976 NEW ZEALAND official yearbook 1977. Compil. by the Department of Statist. Wellington. 1977. Dept.
of Statist. Vlll, 1006 p.. 4 t.
Úi—Zéland statisztikai évkönyve, 1977.
l 95 C 1/1977 STATISTICAL obstract, India. 1975. lssued by Cent- ral Organisation, Department of Statistics. New Delhi. 1976. Min, of Planning, Govt. of lndia. India Press. X, 695 p.
India statisztikai évkönyve, 1975.
l 53 B 28/1975 STATISTICAL abstract of Ireland 1974 and 1975.
Compil. by the Central Statistical Office. Dublin.
1977. Stationery Off. XV, 363 p.
Irország statisztikai évkönyve, 1974 és 1975.
l 36 C 66/1974—1975 STATISTISCHES Handbuch für die Republik Öster- reich 1977. Hrsg. vom Osterreichischen Statistischen
Zentralamt. Wien. 1977. Óst. Staatsdruck. XIX, 648 p., 1 térk.
Ausztria statisztikai évkönyve, 1977,
l 2 C 'i2/1977 STATISTISK arsbok för Sverige 1977. — Statistical abstract of Sweden. Stockholm. 1977. Statist. Cent-
ralbyran. 586 p.
Svédország statisztikai évkönyve, 1977.
l 41 C 43/1977
SZSZSZR i szojuznüe reszpubliki v 1976. g. Szoobs—
csenija CSZU SZSZSZR i CSZU szojuznüh reszpubllk ob itogah vüpolneniia goszudarsztvennogo plána razvitlja narodnogo hozjajsztva. Moszkva. 1977. ll- dat. Sztatiszt. 294 p.
A Szovjetunió és a szövetségi köztársaságok, 1976.
l 42 C 299/1976 TURKIYE istatistik yiliigl 1975. —- Statistical year- book of Turkey. Ankara. 1976. Devlet Istatistt. Enstl- tüsü. X, 463 p., 2 térk.
Törökország statisztikai évkönyve, 1976.
l 50 B 5/750 The USSR in figures for 1976. Statistlcal. handbaok.
Ed. by the Central Statistical Board. Moscow. 1977.
Statist. Publ. 238 p.
A Szovjetunió számokban, 1976.
l 42 D 20/1976
ÁLTALÁNOS STATISZTIKAI MUNKÁK
ADB och arbetskraften — En' slutrapport. —- Elea- tronic data processing and manpower -— final report.
Stockholm. 1977. Statist. Centralbyran. 94 p.
Elektronikus adatfeldolgozás és munkaerő -- Végső ie/ente's, Svédország.
! 41 B 57/1977/2
Die AMTLICHE Statlstik in Österreich. Gestem -—
Heute -—- Morgen. Ausgewöhlte Ergebnisse und Prob- leme. Bearb. im Ósterreichischen Statistischen Zent- ralamt. Wien. 1978. Ueberreuter. 266 p.
A hivatalos statisztika Ausztriában.
l 2 B 125/1183 ANDEL, I.: Statistické analyza casovych rad. Pra- ha. 1976. SNTL. 271 p.
Idősorok statisztikai elemzése. , 702 625
