Vélemények és elvárások a környezetmérnök képzéssel kapcsolatban

A kérdőív 5., 6., 7., 8., és 9. kérdései a környezetmérnök képzéssel kapcsolatban a hallgatók véleményét, a képzéssel szembeni elvárásait és annak teljesülését kívánták felmérni.

A kérdőívet kitöltő hallgatók 47,1 százaléka az egyetemen folyó gyakorlati képzéssel kapcsolatban (kérdőív 5. kérdése) hiányérzetét fejezte ki, vagyis úgy gondolja, hogy a jelenlegi elméleti és gyakorlati oktatási arány nem biztosítja számára a megfelelő szakmai tapasztalatokat. (8. számú melléklet 5. ábra)

A 6. kérdés osztályzatokkal történő értékelést kért 8 előre megadott szempont alapján, mivel az intézmény értékelésének adatai nagyon fontosak a jövőbeni változtatások stratégiai megalapozásához.

A fejlesztések irányvonalát jól mutatják a hallgatói válaszok, ugyanis sokan nem tartják megfelelő színvonalúnak a gyakorlati képzést, nem kielégítő a tanult ismeretek alkalmazhatósága, a szakmai önképzési lehetőségek, valamint a külső cégekkel való kapcsolattartás. Az értékeléshez vettük az egyes szempontok átlagát, majd ezen átlagokat egy 1-től 100-ig terjedő skálára fektettük, hogy az egyes szempontokkal való megelégedettség fokát szemléltetni tudjuk. Az átlag számításakor figyelembe vettük a nem válaszoló hallgatókat is, az alábbi ábrán az N az érvényes választ adó hallgatók számát jelöli.

66 Az egyetem kapcsolata a szakmában működő cégekkel, vállalatokkal Szakmai önképzési lehetőségek Tanárok segítőkészsége (tanulmányi-szakmai előrejutásban)

22. ábra. A felsőoktatási intézmény értékelés megadott szempontok alapján

Fontos megjegyezni, hogy a fent látható szempontok közül három jelentősen eltér az 50 százaléktól: a tanárok segítőkészsége, az elméleti képzés színvonala és a tanult ismeretek alkalmazhatósága. A többi szempont közepes megítélést kapott, mely eredmény nem eléggé kedvező. Továbbá meg kell említeni, hogy az egyes kérdésekre adott válaszok elemszámai között lényeges különbségek láthatók. A negatívabban megítélt szempontoknál sokkal kevesebben válaszoltak, mint az átlagos megítélésűeknél. Ez alól kivételt képez a gyakorlati képzés színvonala, amely tovább erősíti azt a feltételezést, hogy e téren további fejlesztések szükségesek.

A megkérdezett hallgatók többsége tehát a környezetmérnök képzéstől egyértelműen a gyakorlati ismereteket, az alkalmazható tudást várja el. A kérdőív 7. kérdésére adott válaszok is ezt igazolják. A kérdésre adott válaszok kiértékelésénél hasonló módszert alkalmaztam, mint a 6. kérdés értékelésénél.

A felsorolt tanítási-tanulási módszerek közül a választ adó 118 hallgató 89,6 százaléka a külső szakmai gyakorlatot fontosnak tartja. (23. ábra) Az önállóan végzett projekteken alapuló képzést és a csoportos tevékenységet ítélték még fontosnak a hallgatók. Kevésbé tartják fontosnak viszont a tanári előadást és az írásbeli, főleg teszt jellegű feladatokat. Külső szakmai gyakorlat, gyakornoki munka

23. ábra. Hallgatói rangsor a tanítási-tanulási módszerekkel kapcsolatban

A kérdőív 8. kérdésére – az iskolai gyakorlatok, tevékenységek milyen mértékben járulnak hozzá a szakmai tananyag megértéséhez – adott válaszok is a fenti megállapítást támasztják alá. A hallgatók 31,4 százaléka szerint hozzájárul és 60,3 százalékuk szerint nagymértékben hozzájárul az iskolán kívüli gyakorlat, tevékenység pl. terepi gyakorlat, üzemlátogatás a szakmai tananyag megértéséhez. (8.

számú melléklet 6. ábra)

67 A 9. kérdés a hallgatók kompetenciáival kapcsolatban arra várt adatokat, hogy a hallgatók mely kompetenciák fejlesztésében látják leginkább a képzés erősségét. A 24. ábra azt mutatja, hogy a felsorolt kompetenciák közül a hallgatók melyiket mennyire értékelték erősnek a képzésben (N az adott kérdésre érvényes választ adó hallgatók számát jelöli). Az adatok kiszámításánál hasonlóan jártam el, mint a 6. és 7. kérdésekre adott válaszok értékelésénél.

Az érvényes választ adó hallgatók 66,3 százaléka ítélte úgy, hogy felsőfokú tanulmányaik az önálló munkavégzésre való képességüket fejlesztették. A gyakorlati szakmai jártasságuk kapcsán már csak 55,6 százalékuk, az idegen nyelvi képzést pedig mindössze 28,1 százalékuk ítélte úgy.

Következtetés, hogy a gyakorlati képzést, a tanulásra, önképzésre való képesség fejlesztését kevesebb hallgató ítélte legalább 4-esre, vagyis kevésbé vannak megelégedve e kompetenciák fejlesztésével.

28,1% (N=113)

Idegen nyelvű kifejezőkészség Szervezőkészség

24. ábra. A kompetenciák fejlesztése a képzés során Összegzés

A kérdőíves felmérés kezdetekor megfogalmazott első hipotézis nem nyert igazolást, mivel az egyetemre a legtöbb hallgató első helyen adta be jelentkezését, és továbbra is itt szeretné tanulmányait folytatni.

Jelentkezéskor többnyire a környezetvédelem iránti elkötelezettség és a természettudományos tárgyak iránti érdeklődés volt meghatározó.

A középiskolák a pályaválasztásban nem játszanak szerepet, mely a jövőben a középiskoláknak nyújtott megfelelő tájékoztatással, közös programokkal a jelentkezések számának növelésében opciót jelenthet. A második részt-hipotézis beigazolódott.

A hallgatók többsége négy évfolyamos középiskolát végzett, általában két évig tanulta a természettudományos tárgyakat jó, illetve jeles eredménnyel.

A felvételit követő felzárkóztató dolgozatok eredménye és a középiskolai eredmények közötti eltérés azt mutatja, hogy a középiskolai jó, illetve kiváló érdemjegyek nem tükrözik a felsőoktatási intézmények tudásszint elvárását.

A hallgatók többsége nem érettségizett természettudományos tárgyból, igazolva a 3. rész-hipotézist, így felvételüket követően több évi kihagyás után szembesülnek a tárgyi követelményekkel és hiányosságaikkal.

A hallgatók a munkaadók elvárásaival tisztában vannak, így a képzéstől a gyakorlatorientáltságot, a munkavégzéshez szükséges tapasztalatok megszerzésének lehetőségét várják el. Tehát a 4. rész-hipotézis is igazolást nyert.

Többségük nincs megelégedve a gyakorlati képzés színvonalával, a tanulásra, önképzésre való képesség fejlesztésével és nagyon kevesen értékelték legalább megfelelő szintűnek a szakmai idegen nyelvi kifejezőképesség fejlesztését. A kompetenciák kapcsán megfogalmazott 5. rész-hipotézis is

68 beigazolódott. A külső szakmai gyakorlatot, gyakornoki munkát és a közös projekteken alapuló képzést tartják a legtöbben fontosnak a környezetmérnök alapképzésben. A jövőben ezek figyelembevételével szervezett oktatási struktúra a szakma iránti érdeklődés növekedését és a munkaadók nagyobb elégedettségét eredményezhetik.

4.4.5 A kérdőíves felmérés kiterjesztése a környezetmérnök képzést folytató többi