Kivitelezés

A hallgatók a projekt kivitelezési szakaszában adatokat, információkat gyűjtöttek és elemeztek. Az információszerzéshez a projektvezető tanár által összeállított szakirodalmi lista adta meg a kezdeti lépéseket, majd a hallgatók ezt folyamatosan bővítve a félév végére elkészítették a vízminősítési folyamatokhoz általuk ajánlott irodalomjegyzéket, mely a következő projektmunkák során, illetve az oktatásban is hasznosak lesznek a jövőben.

Feltárták az ok-okozati összefüggéseket, és ennek segítségével eljutottak a megoldáshoz. A csoportok önállóan végrehajtották a vállalt feladatokat, felelős döntéseket hoztak. A projektvezető tanár szerepe ebben a szakaszban ténylegesen csak a háttérirányítás, elsősorban segítő, mentoráló és szakértői tevékenység volt.

A hallgatók elvégezték az állapotértékeléshez szükséges biológiai és fizikai-kémiai vizsgálatokat.

Az ezzel kapcsolatos feladatokat A kisvízfolyások szennyezőanyag terhelése projekt moduljai c.

fejezet már részletesen bemutatta. A vizsgálatok során mért paramétereket, eredményeket és a patak részletes vízminősítését az értekezés 15. számú melléklete – Aranyhegyi-patak vízminőségi térképe – ismerteti. A vízgyűjtőterület részletes bemutatását, a patak minőségét befolyásoló szennyezőforrásokat (szennyvíztisztítók, mezőgazdasági területek, település, esővízgyűjtő csatorna, illegális hulladéklerakás, stb.) a pontos koordináták megadásával, a mérések leírását és az egyéni

105 kutatómunkák eredményeit összesítő írásbeli beszámoló anyagát a hallgatók közösen elkészítették és a projektbemutató záró előadáson leadták. Mivel a vizsgált kisvízfolyásnak eddig még nem készült ilyen jellegű részletes feltáró vizsgálata, így a hallgatók által elkészített, az Aranyhegyi-patak állapotértékelését tartalmazó írásbeli anyag egyedülálló produktum. Tükrözi a hallgatók vízgyűjtő-területi szemléletét, a vízről, mint komplex rendszerről való gondolkodását.

Ezen kívül számos nagyon változatos produktum készült a projekt során, pl. mérési jegyzőkönyvek, újságcikk, plakát a Víz Világnapjára. Elkészítették a hallgatók a makrogerinctelenek vizsgálatát a jövőben megkönnyítő Makrogerinctelen határozót, a makrovegetáció vizsgálatát segítő Növényhatározót és készült egy nagyon ötletes vízhozam mérésére alkalmas szerkezet is. A 17-20.

táblázatok mutatják a hallgatók által megfogalmazott problémákat, célokat és feladatokat, valamint a projektmunka során elkészült produktumokat modulcsoportonként. A táblázatot áttekintve láthatóvá válnak a tervezett projekthez képesti különbségek. Többnyire a tervezett feladatok megvalósultak, kevés kivétellel, viszont újabbak is bekerültek a projektbe a hallgatók ötletei alapján, ezzel is bizonyítva a módszer rugalmasságát, illetve az előkészítő munka fontosságát.

Modulcsoport Problémafelvetés Célok Feladatok Produktumok

Élővíz

17. táblázat. Az élővíz- a természetes vízi ökoszisztéma modulcsoport céljai, faladatai és az elkészült produktumok

106

Modulcsoport Problémafelvetés Célok Feladatok Produktumok

Szennyvíz

18. Táblázat. A szennyvízbevezetés vízminőséget meghatározó szerepe modulcsoport céljai, faladatai és az elkészült produktumok

Modulcsoport Problémafelvetés Célok Feladatok Produktumok

Mezőgazdaság

19. Táblázat. A mezőgazdasági tevékenységek hatása a víz minőségére modulcsoport céljai, feladatai és az elkészült produktumok

107

Modulcsoport Problémafelvetés Célok Feladatok Produktumok

Urbanizáció

20. Táblázat. Az urbanizációs folyamatok hatásai modulcsoport céljai, faladatai és az elkészült produktumok

A kezdeti nehézségek után a hallgatók kutatásaikban előrehaladva egyre több problémát tudtak megfogalmazni, melyek megoldására egy félév időtartam biztosan nem elegendő, de a projektmunka további tervezése során mindenképpen célszerű figyelembe venni. Ezek közül említésre méltó a nádasban végzett mérések alapján az üledék vizsgálatára irányuló javaslat, mely vizsgálatokhoz a jövőben nagyműszeres mérési eljárásokat is lehetne tervezni, amennyiben ezzel az adott intézmény rendelkezik. Több hallgató érdeklődését felkeltette a hormonháztartást megzavaró vegyületek (pl.

gyógyszermaradványok, detergensek, stb.) élővízbe kerülésének folyamata, hatása, kimutathatósága és vizsgálatának lehetőségei. Mivel intézetünkben folynak kutatások a kapilláris elektroforézis vizsgálati eljárások területén (JUVANCZ et al 2008: 1701-1712.o.; JUVANCZ et al 2010:151-159.o.), így a jövőben ezzel a területtel is lehet bővíteni a vízminősítési projektet.

A mérések során a hallgatók nem csak a mérési elveket sajátították el, hanem jártasságot szereztek a mérőműszerek alkalmazásában. Ezt azzal is bizonyították, hogy a méréssel kapcsolatos tudásukat egymásnak adták át, így a csoportok egymást készítették fel a mérésekre, segítették egymás munkáját.

Megtapasztalták, hogy a mintavételezési eljárás milyen terepi nehézségekkel jár, hiába tervezik meg a mintavétel helyét papíron, elméletileg a leginkább megfelelő helyen, ha nincs mód a terepen annak megközelítésre. A mintavételi idő tervezése során pedig a szélsőséges időjárás hatását kellett figyelembe venni, hiszen pl. az Urbanizációs csoportnak a csapadékra egészen decemberig kellett

108 várni, hogy mintát tudjon venni a csapadék összetételének, illetve patak vízminőségére gyakorolt hatásának vizsgálata céljából.

A projektmunka meggyőző volt a tekintetben, hogy a legmotiválóbb tényező a külső helyszíneken való munkavégzés. Több hallgató is megfogalmazta, hogy igazán akkor tudta a munka lényegét megérteni, a problémát megfogalmazni, amikor első alkalommal közös terepbejárást szerveztünk a vízgyűjtőterület megismerésére. A környezeti elemekkel való közvetlen kapcsolat, az élményszerzés, a valóságos állapotok megismerése szerves része a projektmunkának és ez adja az alapját jövőbeni szakmai tevékenységüknek is. Ezt mi sem igazolja jobban, mint egy a projektmunkában részt vevő hallgató véleménye:

„A terepgyakorlat csodákra képes. Talán ekkor dolgoztak össze leginkább a csapatok. Azt hiszem ekkor mindenkinek fontossá vált a természet védelme és szeretete. Elkezdtünk intenzívebben utánajárni a dolgoknak, elolvasni az anyagokat, könyvtárban keresgélni.” – részlet a hallgató munkanaplójából.

A hallgatók által a projektmunka szervezési és kivitelezési szakaszában készített fotókból mutat válogatást az értekezés 16. számú melléklete.

A projekt kivitelezési szakaszában elvégzett munka:

Adatgyűjtés.

Terepi munka, mintavétel, mérések a helyszínen és a laborban.

Üzemlátogatás, interjúk készítése.

Mért adatok elemzése.

Produktumok elkészítése.

A kivitelezés során alkalmazott, az önállóságot, kreativitást, kutatás elősegítő, valamint az együttműködést feltételező módszerek:

Megfigyelés, mérés, gyűjtés, elemzés, vizsgálat, adatfeldolgozás, rendszerezés, interjú, terepkutatás, alkotás, esettanulmány, projektmódszer, tanulmányi kirándulás.