A Kisvízfolyások szennyez ő anyag terhelése projekt „Mez ő gazdasági

A mezőgazdasági termelés alapvető célja a primer biomassza-produkció megtermelése, illetve ennek felhasználásával, transzformálásával a szekunder biomassza-produkció előállítása. Ez különböző technológiai folyamatok sorozatán keresztül valósul meg, melyek pozitív, de ugyanakkor negatív hatást is gyakorolnak a környezetre, a különböző természeti erőforrások pl. a víz állapotára.(THYLL 1996:225.o.)

A mezőgazdaságilag művelt területekről a szennyezés pl. műtrágya, növényvédő szer felszíni bemosódással, erózióval vagy a felszíni rétegen való átszivárgás után a talajvizekkel és más mélységi vízáramokkal juthat be a folyókba, tavakba vagy mélységi víztároló rétegekbe. Különösen veszélyesek azok a növényvédő szerek, melyek nagyon lassan bomlanak, a növényi felvétel, illetve az állati fogyasztással a táplálékláncon keresztül felhalmozódhatnak az emberi szervezetben is. A foszfor tartalmú műtrágya a talajszemcsék eróziója révén, vagy lefolyással kerülhet a felszíni vízbe és a vízfolyás eutrofizációját okozza. A nitrogén tartalmú műtrágya legfőbb károsító hatásait a talajok elsavanyításán, a talaj és a felszíni vizek elnitrátosításán keresztül fejti ki. Magyarországon a VGT vizsgálati eredményei alapján 43 186 km² a nitrátérzékennyé nyilvánított területek nagysága, az ország területének 46,4 százaléka (2008-as évi adatok alapján), mely területeken a további szennyezés megakadályozásáról a 27/2006 sz. Korm. rendelet intézkedik. (VGT 2010:170.o.) A rendelet célja a mezőgazdasági szennyezéssel szembeni védelem, illetve a meglévő nitrát-szennyezettség csökkentése.

Az alom nélküli állattenyésztés során keletkező hígtrágya is nagy mennyiségű szerves anyagot tartalmaz, amelyben kórokozó mikroorganizmusok is jelen lehetnek. Tisztítatlanul a vízfolyásba engedve jelentősen rontják a vízminőséget, csökkentve annak oxigéntartalmát, megnövelve a szervesanyag bomlásából keletkező növényi tápanyagtartalmat.

A mezőgazdasági tevékenységgel összefüggő vízminőségi problémák főként a vízvisszatartás hiányából adódó eróziós bemosódás, a tápanyagban gazdag belvizek levezetése és a vízfolyásokat övező part menti pufferzónák hiányára vezethetők vissza.

A „Mezőgazdasági tevékenységek hatása a víz minőségére” modul célja, hogy a hallgatók megismerjék a mezőgazdasági tevékenységből származó vízszennyező anyagokat. Feltárják a szennyezőanyag forrását, megismerjék a szennyezőanyagok vízfolyásba kerülésének mechanizmusát.

A szennyezőanyagok vizsgálata során jártasságot szerezzenek a mérőműszerek használatában. A terepbejárás során közvetlen tapasztalatot szerezzenek a környezeti elemek közötti kapcsolatokról, a környezet összetettségéről, ezzel is hozzájárulva rendszerszemléletük kialakulásához.

A modulhoz kapcsolódó kihívások és problémák

91

• A mezőgazdaság által felhasznált növényvédő szerek és műtrágya a termelés növelését és a produktumok jó minőségét célozzák meg, de helytelen használatuk, túlméretezett mennyiségük, a nem megfelelő tápanyagellátás, a túlöntözés a vizek szennyezettségét okozza.

• A növényvédő szerek akkumulálódása és a táplálékláncba való felhalmozódása az emberi egészséget is veszélyezteti.

• A hazai talajok, felszín alatti és felszíni vizek nitrátosodását az évtizedeken keresztül történő helytelen műtrágya és szerves trágya felhasználás okozta, mely a minél nagyobb termelés érdekében történt a fogyasztói igények kielégítésére.

• A foszfortartalmú műtrágyák a foszfátok kimosódásával a felszíni vizek eutrofizációját okozzák.

• A mezőgazdaságilag művelt területek növekedése miatt egyre kisebb területre szorulnak a természetes erdők, mocsarak, lápok, ezzel veszélybe kerülnek a természetes növénytársulások, csökken a vadon élő növény és állatfajok száma.

• A növényvédő szerek helytelen alkalmazása a hasznos élőlények pusztulásához, környezetszennyezéshez vezet.

• A hígtrágya jelentős szennyezőforrás, újrahasznosítása nem megoldott.

• Az ökológiai gazdálkodás nem elterjedt Magyarországon.

• Az ökotermék tényleges jelentését az emberek többsége nem tudja pontosan meghatározni, sok a félreértés, ami nem kedvező a termelés és piaci lehetőségek szempontjából.

A modulban megfogalmazott problémák megoldásához és a célok megvalósításához kapcsolódó feladatokat, tevékenységeket a 12. számú melléklet III. modul táblázata tartalmazza.

III. Példák a „Mezőgazdasági tevékenységek hatása a víz minőségére” modul gyakorlati kivitelezésére

III./1 Első modulegység: Állattartás környezetszennyező hatása

1. feladat: Keressenek fel egy állattartó telepet és készítsenek riportot a telep vezetőjével. A kérdésekre adott válaszokból derüljön ki, hogy milyen állatokat tenyésztenek, mennyit, milyen célból. A keletkezett melléktermékeket hogyan és hova helyezik el. Milyen mennyiségeket kell kezelni évente. Az állattartásnak a felszíni vizekre milyen veszélyes hatásai lehetnek. Az interjúból készítsenek ismeretterjesztő cikket „Az állattartás felszíni vízre veszélyes anyagai”

címmel.

2. feladat: Végezzenek vízvizsgálatot az állattartó telep közvetlen közelében lévő vízszelvényben. Mérjék meg a szervesanyag tartalom jellemző mérőszámát (KOIk), és hasonlítsák össze a vízfolyás felsőbb szakaszán mért eredményekkel, vonják le a következtetéseket.

Ajánlott irodalom:

- Thyll Sz.: Környezetgazdálkodás a mezőgazdaságban Mezőgazda Kiadó 1996. IV/2 fejezet:

Az állattenyésztés környezeti vonatkozásai

- Bodáné Kendrovics R.: Környezeti elemek védelme I. főiskolai jegyzet 2.2.1 fejezet: A mezőgazdaság hatásai, 2.5. fejezet: Szerves szennyezőanyagok

- Barótfi I.: Környezettechnika 3.2 fejezet: A szennyezés során a környezetbe jutó anyagok és fontosabb jellemzőik, 3.6. fejezet: A szennyezés mérése

- Műszerkönyvek

III/2. Második modulegység: Növénytermesztés vízminőséget veszélyeztető hatása

1. feladat: A projektben résztvevő hallgatók olvassák el Rachel Carson: Néma tavasz c. könyvét és beszélgessenek a témáról. Hangos gondolkodás formájában fogalmazzák meg a könyvben bemutatott elgondolkodtató problémákat. Mi volt a legmegdöbbentőbb a könyvben, aktuálisnak gondolják még a könyvben megfogalmazott gondolatokat.

92 2. feladat: Keressenek fel egy a vízfolyás közelében található kertészetet, vagy mezőgazdasági

termőterületet. A tulajdonossal való beszélgetés kapcsán készítsenek esettanulmányt, melyben bemutatásra kerülnek a kertészetben felhasznált növényvédő szerek és műtrágyák, valamint azok vízminőséget veszélyeztető hatása. Készítsenek a tanulmány alapján egy ismeretterjesztő cikket „Növényvédő szerek és a műtrágya vizet veszélyeztető hatásai” címmel 5 oldal terjedelemben.

3. feladat: Az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetének három éves országos felmérése alapján mutassa be, hogy milyen típusú peszticidek és milyen mennyiségben fordulnak elő a hazai vízfolyásokban.

4. feladat: Statisztikai adatok feldolgozásával mutassa be, hogy az utóbbi 20 évben milyen mértékben csökkent hazánkban a műtrágya felhasználás. Szemléltesse a változás mértékét az Excel program segítségével.

5. feladat: Végezzen vízvizsgálatot a kertészet közelében található vízfolyás két keresztmetszetben (kertészet felett és alatt), mérje meg a tápanyagháztartást jellemző NO2-N, NO3-N, NH4-N, összes N, PO4-P paramétereket, a kapott eredményeket rögzítse jegyzőkönyvbe és elemezze.

Ajánlott irodalom:

- Rachel Carson: Néma tavasz Katalizátor Iroda Bp. 1994.

- Bodáné Kendrovics R.: Környezeti elemek védelme I. főiskolai jegyzet 2.2.1 fejezet: A mezőgazdaság hatásai, 2.5. fejezet: Szerves szennyezőanyagok, 2.6.2.1 fejezet: Növényvédő szerek

- Barótfi I.: Környezettechnika 3.2.5.1 fejezet: Növényvédő szerek 3.2.2 Nitrogénformák, 3.2.3 Foszforformák és az eutrofizáció

- Darvas B. és Székács A. (szerk.): Mezőgazdasági Ökotoxikológia L'Harmattan Kiadó, 2006.

- Thyll Sz.: Környezetgazdálkodás a mezőgazdaságban Mezőgazda Kiadó 1996. IV/1. A növénytermesztés környezeti vonatkozásai

- MTA Növényvédelmi Kutatóintézet Ökotoxikológiai és Környezetanalitikai Osztály Mörtl Mária:

Növényvédő szer maradékok a vizekben kutatás 2010.

- Műszerkönyv - KSH adatbank.

A csoport állítsa össze az egyes feladatok kapcsán elkészített ismeretterjesztő anyagokat: „Az állattartás felszíni vízre veszélyes anyagai” , a „Növényvédő szerek és a műtrágya vizet veszélyeztető hatásai” felhasználásával a „A mezőgazdaság vizet veszélyeztető hatásai” c. oktatási segédanyagot. Az interjúkat, esettanulmányokat ugyanabban a kertészetben, mezőgazdasági termőterületen készítsék. A méréseket a kertészet közelében lévő vízfolyás ugyanazon keresztmetszetében végezzék el. A mért adatokat közös jegyzőkönyvbe rögzítsék és elemezzék összehasonlítva vízfolyás kertészet felett vett vízminta paramétereivel.

III/3. Harmadik modulegység:Ökológiai gazdálkodás

1. feladat: Keressen fel egy ökológiai gazdaságot és készítsen esettanulmányt. Mutassa be az ökológiai gazdálkodás legfőbb ismertetőjegyeit, a felhasznált növényvédő szereket és talajjavító eszközöket. Mutassa be a terméket és a piaci lehetőségeket. Készítsen az ökológiai gazdálkodásról egy rövid – 15-20 perces – videó filmet.

2. feladat: Tanulmányozza a komposztálás technológiáját, célját és hasznosíthatóságát. Mutasson be hazai példákat az alkalmazásra. Irányított vita keretében vitassák meg, hogy alkalmaznák-e saját otthonukban, ha arra lehetőség nyílna a komposztálást. Érvek a mellett, hogy miért igen és a mellett, hogy miért nem.

Ajánlott irodalom:

- Biokontroll Hungária Nonprofit Kft (2006): Az ökológiai gazdálkodás alap-és feltételrendszere - Solti G.: Talajjavítás és tápanyag-utánpótlás az ökogazdaságban Mezőgazda Kiadó 2000.

- Fischl G.: A biológiai növényvédelem alapjai Mezőgazda Kiadó 2000.

- Kocsis I.: Komposztálás Szaktudás Kiadó Ház 2005.

- Alexa L., Dér Sándor: Szakszerű komposztálás Profikomp könyvek Gödöllő 2001.

93 A modulhoz kapcsolódó tudományterületek

A „Mezőgazdasági tevékenységek hatása a víz minőségére” c. modul egységein belül megfogalmazott feladatok végrehajtása során a hallgató a következő tantárgyak tanulása során szerzett tudásukat integrálták az elérendő célok érdekében és jutottak újabb kiegészítő ismeretekhez:

Környezeti kémia Ökológia

Biológia

Környezetjogi ismeretek Informatika

Környezeti mérések és monitoring Analitikai kémia

Környezeti elemek védelme I. – Vízminőség-védelem Környezetvédelmi műveletek és technológiák.