A Kisvízfolyások szennyez ő anyag terhelése projekt „Urbanizációs folyamatok

modulja (IV)

A települések, de különösen a városok sajátos környezeti rendszert képeznek, amely a természeti környezet és az emberi tervezés kölcsönhatásának eredményeként jön létre. A város, így mint az ökológiai rendszer része hatást gyakorol a természetes ciklusokra, éppúgy, ahogy azok a városra. A városiasodás következtében megváltozik a környezet, az ökoszisztéma a biodiverzitás csökkenését eredményezve. Az urbanizációs folyamat tipikusan kötődik a földhasználati változásokhoz (a természetes vagy a mezőgazdasági terület – a településen belül, illetve a közlekedési folyosók mentén – burkolt felületté válik), az energia-kibocsátás növekedéséhez, vízellátáshoz, szennyvíz- és csapadékcsatornázáshoz.

A népsűrűség növekedésével és a közlekedés fejlődésével együtt jár, hogy a fejlesztésbe vont területen megjelennek az aszfaltozott vagy betonozott útpályák, a járdák, illetve az épületek, és ezek beszivárgást gátló vízzáró felületet képeznek. A városiasodó területeken a növekvő vízzáró felületi arány jelentős mennyiségi és minőségi változásokat okoz a hidrológiai körfolyamatban. A legjelentősebb változás a csökkenő felületi tározódás, és ugyancsak csökkenő felületi érdesség miatt, a vízvezető képesség jelentős növekedése. Így a városiasodást megelőző korszakhoz képest megnő a lefolyás, a kialakuló tetőző vízhozam és csökken az összegyülekezési idő, ill. az árhullám tetőzési ideje. A vízhozamban bekövetkezett változás kritikus lehet az elöntések számát és mértékét illetően.

(FÓRIÁN 2007:13.o.)

A városfejlesztések és az ehhez kapcsolódó építési tevékenységek alapvető beavatkozást jelentenek azokba a természeti folyamatokba, melyek a talajvíz helyzetét, mozgását meghatározzák. A településeken a talajvizek káros megemelkedését (talajvíz domb kialakulását) okozhatja a közművezetékek meghibásodása, vagy a csatornázottság hiánya, ami a pincevizek megjelenését is eredményezheti. (GAYER - LIGETVÁRI 2007:31- 40.o.)

A mederrendezés legfőbb célja az árvizek biztonságos levezetése, mely többnyire együtt jár a kanyarulatok átvágásával, a meder kiegyenesítésével és szűkítésével, így védve a településeket és a mezőgazdasági területeket. A part és mederbiztosítások károsíthatják a rézsűk növényzetét, megszakítják a víz és a part közötti folyamatos biológiai átmenetet. A hidraulikai viszonyok megváltozása egyes fajok elvándorlásához, esetleg kipusztulásához vezethet. A vízfolyások rendezésénél a korábban mesterségesen kialakított medrek a beavatkozások mértékétől függően károsan befolyásolták a vízi élővilág életfeltételeit, éppen ezért a jövőben az ökológiai szempontok figyelembevétele elengedhetetlen. (BOGNÁR 1989:11.o.)

Az „Urbanizációs folyamatok hatásai” modul célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a települési vízgazdálkodással és feladataival. A városiasodással együtt járó problémák megoldásának

94 keresése közben felfedezzék az urbanizáció hidrológiai körforgásra gyakorolt hatását. A települési vízgazdálkodás legfontosabb feladatainak áttekintésével tanulmányozzák a természetes vizek rendezéséből, elvezetéséből adódó problémákat. Ezek közül az egyik legjelentősebb a csapadékvíz elvezetésének és az általa okozott szennyezésnek a hatása és kezelése. Napjainkban a vízkészletek védelme egyre nagyobb hangsúlyt kap, így ha lassan is, de megjelenik a csapadékvíz-gazdálkodás fogalma és megfogalmazódnak az ezzel járó feladatok, kötelezettségek. Ebben a folyamatban az oktatás fontos szerepet tölt be, leginkább a környezettudatosság kialakításával, mely a természeti erőforrások védelmére, tiszteletére és minél hatékonyabb felhasználására irányul.

A modulhoz kapcsolódó kihívások és problémák

• A városiasodás folyamata a természetes hidrológiai körfolyásra negatív hatást gyakorol.

• A mesterséges meder-átalakítások megzavarják a természetes ökoszisztéma egyensúlyát.

• A városi növényzet számára hozzáférhető talajvíz csökkenését és az elvezető rendszerek túlterhelését eredményezi a nagymértékű felszíni lefolyás.

• A felszínről lefolyó víz magas koncentrációban juttat szennyezőanyagokat a vízfolyásba.

• A csapadékvíz-gazdálkodással kapcsolatos törekvések nem jelennek meg hangsúlyosan a hazai vízgazdálkodásban.

A modulban megfogalmazott problémák megoldásához és a célok megvalósításához kapcsolódó feladatokat, tevékenységeket a 12. számú melléklet IV. modul táblázata tartalmazza.

IV. Példák az „Urbanizációs folyamatok hatásai”modul gyakorlati kivitelezésére IV./1 Első modulegység: Az urbanizáció folyamata és hatásai

1. feladat: Készítse el annak a településnek a népességi adattáblázatát (utóbbi 10 év) ahol a projekt keretein belül vizsgált szennyvíztisztító található és mutassa be grafikon segítségével a népesség változásának tendenciáját. A grafikon elkészítéséhez használja az Excel programot.

A szükséges adatokat a Statisztikai Hivatal honlapján találja meg.

2. feladat: Keressen a szakirodalomban és a statisztikai nyilvántartásban Magyarországra jellemző népsűrűségi adatokat, jellemezze a változást és a hazai helyzetet. Adjon választ arra a kérdésre, hogy napjainkban okoz-e környezetvédelmi problémát hazánkban a városiasodás folyamata, különös tekintettel a vizek hidrológiai körforgására. A feldolgozott adatokat és a következtetéseket egy rövid (max. 5 oldal) esszében foglalja össze, melynek címe: „Az urbanizáció és környezetvédelem”.

3. feladat: Tanulmányozza a vízgyűjtőterülethez rendelt különböző településszerkezet típusokat.

Ajánlott irodalom:

- www.tegyesz.hu/pdf_hefop/A_budapesti_agglomeracios_ovezet.pdf

- Fórián S.: Urbanizációs folyamat és annak néhány hatása a környezetre Debreceni Műszaki Közlemények 2007/1, http://www.eng.unideb.hu/userdir/dmk/docs/20071/07_1_01.pdf

- Reich Gy.- Printz J. (2002): A települési vízgazdálkodás intézményi dilemmái: egy átlagos település példája in: Somlyódi L.: A hazai vízgazdálkodás stratégiai kérdései MTA Bp. 2002.319.o

IV/2. Második modulegység: Mederrendezés hatásai

1. feladat: Keresse fel a projekten belül vizsgált vízfolyás egy rendezett, városi szakaszát és tanulmányozza a hozzá tartozó vízgyűjtő területet. A megfigyelés során készítsen a területről és a vízfolyásról fotókat. Az átalakításokat jól szemléltető fotók segítségével készítsen egy power point bemutató anyagot és mutassa be a meder átalakítás hatásait. A bemutató tartalmazza a 2. feladat részeként kidolgozott biológiai vizsgálat eredményeit is.

2. feladat: Hasonlítsa össze az élővilág (flóra és fauna) összetételét egy a városon kívül eső, természetes állapotú folyásszakasz élővilágával. Végezzen BISEL vizsgálatot a rendezett, városi vízfolyásszakaszon és a kapott eredményt hasonlítsa össze a természetes mederben

95 végzett BISEL vizsgálat eredményével. Használja az Élővíz modulcsoport vizsgálati eredményeit.

Ajánlott irodalom:

- Borián Gy. – Borsos L. – Hartner A. –Vér A.: Vízbiológiai praktikum Agrárszakoktatási Intézet Bp. 2001 - Dr. Szilágyi F.: Mérnökökológia BME jegyzet 2005. 7. fejezet

- Szilágyi F.: Hidrobiológia MAVÍZ 2007 16. fejezet Kisvízfolyások ökológiai mederrendezése - Bognár Gy. szerk. (1989): Vízfolyások környezetbe illeszkedő szabályozása VITUKI Bp.

IV/3. Harmadik modulegység: Csapadékvíz-gazdálkodás

1. feladat: Mutassa be a vizsgált település csapadékelvezetési rendszerét. Az adatokat a települési önkormányzat építés, vagy környezetvédelmi előadójától szerezze be. Adjon választ arra a kérdésre, hogy a projekten belül vizsgált szennyvíztisztítóba érkező tisztítandó szennyvíz tartalmaz-e összegyűjtött csapadékvizet. (milyen a település csatornahálózata?)

2. feladat: Vegyen vízmintát a vizsgált vízfolyásból a csapadékvíz bevezetése felett és alatt.

Végezzen vízvizsgálatot (pH, fajlagos vezetőképesség, NO₃, KOI_k), a kapott eredményeket hasonlítsa össze, adjon választ arra, hogy milyen mértékben szennyezte a befolyó csapadékvíz a vízfolyást.

3. feladat: Állítson össze egy 10 perces szóbeli előadást a csapadékvíz felhasználási lehetőségeiről. Az előadás gerincét a háztartásban történő hasznosítás lehetőségének bemutatása jelentse. Térjen ki annak elemzésére is, hogy szükséges-e tisztítani a csapadékvizet felhasználás előtt. Mutasson be külföldi példákat a csapadék felhasználására. Mutassa be a hazai lehulló csapadék mennyiséget és annak változását.

Ajánlott irodalom:

- Csapák A.: Települési vízgazdálkodás, lakossági csapadékvíz-gyűjtés és felhasználás ELTE doktori értekezés, geogr.elte.hu/TGF/TGF_Doktorik/csapakalexertekezes.pdf

- Fórián S.: Csapadékvíz hasznosításának lehetősége a háztartásokban Debreceni Műszaki Közlemények 2009/1-2

- Dulovicsné, D.M. (2003) Csapadékvízgazdálkodás a környezetterhelés csökkentésének egyik eszköze.

MaSzeSz Hírcsatorna 2003. november-december.

- Dr. Buzás K. (2004): Városi környezetvédelem BME tankönyv

- Gayer J. (1989): A korszerű csapadékcsatornázásról Hidrológiai Közlöny 3. szám. pp. 133-142.

- Enyedi et. Al.: Magyarország település-környezete, MTA, 2000

- Barótfi I.: Környezettechnika Mezőgazda Kiadó 2000. 3.2 fejezet: A szennyezés során a környezetbe jutó anyagok és fontosabb jellemzőik, 3.6. fejezet: A szennyezés mérése

- Nagy I.: Városökológia Dialóg Campus 2008. 3. és 9. fejezet - Műszerkönyvek.

A modulhoz kapcsolódó tudományterületek

A „Urbanizációs folyamatok hatásai” c. modul egységein belül megfogalmazott feladatok végrehajtása során a hallgató a következő tantárgyak tanulása során szerzett ismereteiket használhatják a problémák megoldása közben és szerezhetnek újabb kiegészítő ismereteket:

Környezetgazdálkodás Környezeti kémia

Ökológia, (Város-ökológia) Biológia

Környezetjogi ismeretek Informatika

Matematikai statisztika

Környezeti mérések és monitoring

96 Analitikai kémia

Környezeti elemek védelme I. – Vízminőség-védelem Környezetvédelmi műveletek és technológiák.