Tervezés

A projektoktatás talán legnehezebb része a tervezés, mert a projektvezető tanárnak – annak ellenére, hogy a hallgatók maguk jelölik ki az elérendő célokat, és ahhoz határozzák meg a végrehajtandó feladatokat, ezáltal biztosítva a nagyobb önállóságot – előre el kell készítenie a projekt részletes tervét, mert csak így tudja megoldani a menet közben fellépő problémákat, így látja át a teljes folyamatot, így tudja a háttérből irányítani a munkát. Ez a feladat az adott szakterületben való jártasságot és a kapcsolódó tudományterületekről széleskörű tájékozottságot igényel, oktató kollégák együttműködésével valósítható meg leghatékonyabban.

A projekt részletes tervét az 5. fejezet mutatta be, így a következőkben a megvalósítás folyamatát ismertetem, utalva a tervben leírtakra.

A tervezési szakasz – mely a projektterv tanári előkészítését is magában foglalta – a második projektcsoport megbeszélésen fejeződött be. Addigra alakult ki a projekt végső felépítése, a kitűzött részcélok és a végrehajtandó részfeladatok meghatározása. Ez viszont, mint utóbb kiderült mégsem jelentette a végleges állapotot, ugyanis a projekt teljes folyamatára jellemző volt a változás, ami természetes, hiszen egy témában való elmélyülés, kutatás újabb problémákat hoz előtérbe. A kezdeti nehézségek, „ötlettelenségek” a projekt végén egy további félévre elegendő feladat megfogalmazáshoz vezettek, ami igazolja a módszer nagyfokú rugalmasságát és a célhoz vezető út önszabályozó tanulásban elért eredményességét.

Az első foglalkozás célja volt továbbá az is, hogy a hallgatók megismerjék a projektmódszer célját, a projektmunka menetét, és módszertanát. A beszélgetés során fontos szempont volt, hogy megértsék most más a feladat, mint az előadásokon, gyakorlatokon (szemináriumokon). Több idővel, nagyobb aktivitással és kevesebb oktatói részvétellel kell számolniuk, viszont az így megszerzett tudásuk nem felszínes lesz.

TERVEZÉS SZERVEZÉS KIVITELEZÉS ÉRTÉKELÉS

100 A kutatási témához kapcsolódó területeket a résztvevők a fogalomtérkép segítségével derítették fel, mely segítette a problémák megfogalmazását is. A Kisvízfolyások szennyezőanyag terhelése c.

projekt első megbeszélésén a fogalomtérkép elkészítésének kulcsszava a vízszennyezés volt. Ennek ismeretében 10 perc gondolkodási idő alatt a hallgatóknak fel kellett írniuk azokat a gondolataikat, melyek a vízszennyezés kapcsán eszükbe jutottak. Ezeket aztán a táblára közösen felírtuk úgy, hogy közben figyeltünk arra, hogy valamely szempont szerint összetartozó fogalmak a táblának ugyanarra a területére kerüljenek, mintegy csoportot képezve, majd ezeknek a csoportoknak a gyűjtőneveként kiválasztottuk a felírtak közül a legmegfelelőbbet. Az elkészült fogalomtérkép (13. számú melléklet 1.

ábra) alapján kialakultak a projekt moduljai (a terveknek megfelelően):

I. Élővíz – természetes vízi ökoszisztéma

II. Szennyvízbevezetés vízminőséget meghatározó szerepe III. Mezőgazdasági tevékenységek hatása a víz minőségére IV. Urbanizációs folyamatok hatásai

A fogalomtérkép elkészítését követően a hallgatók a közösen meghatározott négy téma közül választhattak érdeklődésüknek megfelelően. Megalakultak a projekt modulcsoportok, melyek létszáma változó volt: Élővíz - 5 fő, Szennyvíz - 5 fő, Mezőgazdaság - 3 fő, Urbanizáció - 4 fő, majd csoportvezetőt választottak.

A csoportvezetők feladata a projektmunka során az volt, hogy összetartsák a csoportot, segítsék az egyenletes munkamegosztást, figyeljék, hogy a csoporttagok hasonló teljesítménnyel egymás munkáját segítve haladjanak a probléma megoldása felé. A szervezési munka nagy része is a csoportvezetőkre hárult, akik természetesen a feladatokat a tagok között elosztották.

A fogalomtérkép alapján kialakult négy fő témán belüli kapcsolati ábrákat (13. számú melléklet 2.

ábra – Urbanizációs csoport fogalomtérképe) már a csoportok külön-külön készítették el. Ez a tevékenység a hangos beszélgetés, vita módszerével kiegészítve segítette a problémák megfogalmazását, mely a projektmódszer sikerének záloga. Ez alapján lehetett megfogalmazni a modulon belüli egységeket.

A projektmunka során igyekeztünk olyan feladatokat együttesen megvalósítani, melynek végrehajtása során a prevenció, a megelőzés gondolata beépül a mindennapi gondolkodásba, cselekvésbe, rutinszokásokba, továbbá mindegyik csoportnál az ökoszisztéma védelme kellett, hogy a központba kerüljön. Ezt a célt szolgálta az első megbeszélésen az a feladat, melyben közösen áttekintettük a vízfelhasználás csökkentésének lehetőségeit.

A vélemények megismeréséhez az asztalterítő módszert választottam (KOVÁTS-NÉMETH 2010:168.o.), hogy minden hallgató zavartalanul elmondhassa saját véleményét. A csoport összetétele vegyes, voltak kevésbé nyitott hallgatók is, akik a nyilvános szereplést nem szívesen vállalták, visszahúzódóbbak, viszont értékes gondolataik vannak, melyeket így kifejezésre tudtak juttatni. A projektmódszer újabb előnye került így felszínre, hiszen időt és teret engedett a hallgatók személyiségjegyeinek megismerésére.

Elsőként 4 fős csoportokat alkottak a hallgatók és a középre helyezett papír kijelölt területére mindegyikük feljegyezte a vízfogyasztás csökkentésével kapcsolatos ötleteit. (13. számú melléklet 3.

ábra). Három perc után a papírt megfordítva a szomszédos társuk elolvasta a leírtakat és azt írásban kommentálta, további ötletekkel egészíthette ki. Hárompercenként fordítottuk a lapot mindaddig, míg az visszakerült eredeti kiinduló helyzetébe, és az asztalnál ülő összes társ ötletét, véleményét tartalmazta. Az írásbeli munka során nem beszélhették meg ötleteiket. Ezt nagyon nehéz volt megvalósítani és csak többszöri figyelmeztetéssel sikerült elérni, hogy a vitára, beszélgetésre csak a végén kerülhet sor.

Nehéz feladatnak bizonyult visszafogni a szabadon áramló gondolatok szóbeli megvitatását, ami azt jelezte, hogy a további foglalkozásokon olyan módszereket is kell alkalmazni, melyek segítik a toleranciát, az egymásra figyelést, a másikkal szemben tanúsított türelmes viselkedést, hiszen ezek leendő munkahelyükön is elvárt kompetenciák, tehát fejlesztésük szükséges. Ezért a későbbiekben többször alkalmaztam az irányított vita módszerét a megbeszéléseken. A munka a papírlap közepén található üres mező kitöltésével zárult, ahova a hallgatók immár a leírt véleményeik kiscsoportos

101 szóbeli megvitatását követően javaslataikat megfogalmazták. Ezt követően a csoportok képviselői egymás után beszámoltak közös eredményeikről, melyeket a projektvezető tanár a táblán foglalt össze.

A vízfogyasztás csökkentéséhez kapcsolódóan a következő ötletek, javaslatok hangzottak el a csoportok által megfogalmazott gyakoriság alapján:

Mind a négy csoport ötletei között szerepelt

• Ne folyó víz alatt mosogassunk.

• Hajmosás, zuhanyzás közben a szappanozás idejére zárjuk el a csapot.

• Kádban történő fürdés helyett inkább a zuhanyzást válasszuk.

• A fürdés során feleslegessé vált vizet gyűjtsük össze és hasznosítsuk pl. WC leöntésére.

• Gyűjtsük az esővizet és hasznosítsuk pl. növények locsolására, vagy WC öblítésre.

Három csoport ötletei között szerepelt

• Fogmosás közben zárjuk el a csapot.

• A háztartási berendezéseket fél adaggal ne üzemeltessük.

• Használjunk minél korszerűbb, energia és víztakarékos mosó, illetve mosogatógépet.

Két csoport ötletei között szerepelt

• Ne folyó víz alatt mossuk a gyümölcsöt.

• Használjunk WC stoppos öblítő tartályt.

• Hálózatos víz helyett kútvizet használjunk locsolásra, autómosásra, WC öblítésre.

Egy-egy csoport javaslatai között szerepelt

• Komposztáló WC alkalmazásával csökkenthető a vízfelhasználás és hasznosítható melléktermék keletkezik.

• A csapvégekre szereljünk perlátoros (levegőbuborék keverés) kifolyó szelepet.

• Automatikus vízzárást megvalósító nyomógombos csapot használjunk.

• Korszerű, üzembiztos vízmelegítő (tároló) tartály beépítése, amelynek használata során a meleg víz egyből kiáramlik a csövön.

• Hajnalban, vagy késő este locsoljuk a növényeket, mert így kevesebb víz jobban hasznosul, mivel kisebb a párolgás.

• A műszaki berendezések, csővezetékek karbantartása fontos, a csőrepedés sok víz elfolyását okozhatja.

• Víztakarékos fürdőszobai szerelvényeket, víztartályokat és háztartási gépeket használjunk.

• Autómosáshoz ne használjunk slagot, hanem inkább vödör segítségével adagoljuk a vizet.

A hallgatók elhatározták, hogy az összegyűjtött értékes ötleteiket felhasználva a 2012. évi Víz Világnapjára egy figyelemfelhívó A5-ös kiadványt készítenek a víz fenntartható használatáról (13.

számú melléklet 4. ábra) Az elkészült szóróanyag és a plakát leadási ideje a projektzáró foglalkozás volt.

A következő hónapra a hallgatók eldöntötték, hogy a megfogalmazott vízcsökkentési terveiket megvalósítják és az eredményekről a következő díjfizetési vízszámla kézhez vétele, és elemzése után számolnak be. Sajnos a kezdeti lelkesedést nem sikerült szinten tartani, a csoportból ezt a feladatot négy hallgató valósította csak meg, bár sok esetben objektív akadályokba ütközött pl. a hallgató kollégiumi elhelyezése miatt. A kontroll csoportból nem számoltak be a hallgatók eredményekről.

Ez a magatartásforma általában jellemző a környezetmérnök hallgatókra. A szakmai képzés során megtanult ismeretek alapján képesek megfogalmazni a problémákat, a megoldáshoz szükséges feladatokat, de ezek sok esetben nem válnak gyakorlattá, nem épülnek be mindennapjaik rutin cselekedeteibe, szokásaiba. Ezt több kutatás is igazolja, általában az emberek érzelmi viszonyulása a környezeti problémákhoz erősebb, mint a viselkedéses viszonyulás. (VARGA 2004:70.o., PERÉNYINÉ 2011:58-60.o.)

A cselekvésben, viselkedésben is megjelenő környezettudatosság kialakításához fontos a hallgatókkal való személyes kontaktus, beszélgetések, a példamutató magatartás. A projektmódszer a

102 hagyományos oktatásnál nagyobb lehetőséget kínál e téren a hallgatókkal való közvetlenebb, személyesebb kapcsolattartásnak köszönhetően.

A tervezés során végrehajtott feladatok:

Modulcsoportok szervezése.

Probléma megfogalmazása modulcsoportonként, részcélok kijelölése, részfeladatok megbeszélése.

Időterv készítése (14. számú melléklet), mely rögzíti a legfontosabb határidőket.

A tervezés során alkalmazott, a személyes célok megismerését elősegítő módszerek:

Hangos gondolkodás, fogalomtérkép, beszélgetés, heurisztikus beszélgetés, vita, magyarázat.