Várható eredmények a projekt megvalósulása esetén

Az előző fejezetben részletesen ismertetett modulokban számos feladat fogalmazódott meg, melyek közül a hallgatók szabadon választhatnak, sőt akár a témához kapcsolódóan új problémákat, célokat és feladatokat is kijelölhetnek maguknak. A projektmunka akkor tekinthető igazán sikeresnek, ha mindezeket a hallgatók a közös megbeszélések alkalmával maguktól fogalmazzák meg, ez által válnak nyitottá és befogadóvá az új ismeretek irányába. Fontos megjegyezni, hogy bármelyik megoldandó feladatot választja a hallgató kutatási területként, óhatatlanul információkat fog szerezni egyéb a témához kapcsolódó területről is. A fő probléma – kisvízfolyásaink szennyezettek – megoldásához vezető feladatok megoldása közben feloldódnak a tantárgyi határok, és ahogy a környezetben érvényesül a komplexitás, ez a tanulási folyamatban is érvényesülni fog. Ez eredményezi az alkalmazható tudást.

Az egyes modulokon belül a módszertani táblázatok (12. számú melléklet) tartalmazzák a feladatok végrehajtását leghatékonyabban segítő pedagógiai módszereket, melyek tevékenység és gyakorlatorientáltak. Mindegyik modulban fontos szempont volt a tervezési fázisban, hogy a hallgatók terepen és a laborban is végezzenek vízanalitikai méréseket, értékeléseket, vegyenek részt közös terepbejáráson. Valós problémából kiindulva, a közvetlen környezet vizsgálatával juthatnak olyan tapasztalatokhoz, melyeket későbbi munkájuk során is fel tudnak használni. A vizsgálat alapegysége az elemzés, mely során a kapott adatokat összehasonlítva korábbi mérési eredményekkel, illetve a jogszabályban előírt határértékekkel vonhatunk le következtetéseket a vízfolyás minőségére vonatkozóan. Az elemzés azonban vonatkozhat egy szakirodalom, folyóirat, film, interjú, stb.

tartalomelemzésére is, mely a további kutatásokhoz teremti meg a bemenő adatokat.

A kutatás jelentősen segíti a hallgatók pozitív beállítódását, motiválását, az ok-okozati összefüggések feltárását, melyhez a megfigyelés módszerét alkalmazva jut el. A megfigyelés az ok-okozati összefüggések megértésének alapfeltétele. A közvetlen környezettel, a természettel kialakuló személyes kötődés a szemléletformálás nélkülözhetetlen eleme.(KOVÁTS-NÉMETH 2010:107.o.)

Némethné Katona Judit a környezetvédelmi terepgyakorlatok fontos feladataként fogalmazza meg a „környezeti jelzések” észlelését és az azokból levonható következtetések megállapítását a környezeti elem minőségére vonatkozóan. Saját kutatási eredményeivel igazolja, hogy „a terepgyakorlat a passzív, befogadó tanulással szemben aktív, konstruktív (közösségfejlesztő és önfejlesztő) tanulási környezetet biztosít. A terepgyakorlat résztvevői képessé váltak önálló megfigyelésekre, tapasztalataik leírására, majd a következtetések levonására.” (NÉMETHNÉ 2006: 37.o)

Az esettanulmány a probléma felismerésétől a megoldásig vezeti végig a hallgatót, így választott projektmunkája egyben esettanulmány, melyet a projekt zárásakor a portfóliójához csatolhat dokumentációként. A munka során az objektivitás, a megbízhatóság, és a döntéshozatali képességek fejlődnek, miközben széles körű tájékozottságra ad lehetőséget.

A hallgatók a választott modulcsoporton belül önállóan dolgozzák fel a választott témát ezzel hozzájárulva a közös cél megvalósításához. Az önálló munkavégzés során a felelősségérzet, a kötelességtudat fejlődik. A csoporttagok a munkavégzés folyamatában felismerik, hogy a csoporton belül egymásra vannak utalva, munkájuk eredményességének feltétele a hatékony együttműködés.

Ennek érdekében személyes és mindennapi kapcsolatba kerülnek egymással, mely nem csak a projektmunkában érezteti pozitív hatását. A csoporttevékenység lehetőséget ad a leendő munkahelyi szituáció megteremtésére, melyben kipróbálhatják az alkalmazkodóképességüket, gyakorolhatják a munkamegosztást. A közös munka a segítőkészséget, továbbá a tolerancia és empatikus képességek fejlesztését szolgálja.

A foglalkozásokon alkalmazott hangos gondolkodás módszerével feltárhatók a véleményalkotást, ítéletalkotást kísérő gondolkodási folyamatok. Egymás véleményeinek meghallgatása közben viselkedésük toleránsabbá válik. Egy-egy téma megbeszélése közben kialakuló, vagy tudatosan kialakított (irányított) vita pozitívan hat a kommunikációs és együttműködési készségekre.

97 A belső motivációra épülő módszer elősegíti a minél több tudás igényét és ezáltal éri el az élethosszig tartó tanulás képességének kialakulását.

A modulok végén felsorolt, a témához kapcsolódó tudományterületek adják a bizonyítékát annak, hogy egy tantárgy oktatásán belül nem szorítkozhatunk kizárólag az abban felmerülő ismeretekre, hiszen azok már eleve feltételezik a más tudományterületek kapcsán tanultakat. Ezáltal a projekt végrehajtása igazolja a környezettudományok multidiszciplinaritását, és megerősíti a projektmunka jelentőségét a környezetmérnök oktatásban.

A projekt értékeléséhez választott feladatok közül az előadások a szóbeli kifejezőképességet, a kommunikációt fejlesztik, míg az írásbeli munkák az írásos anyagok elkészítésére, fogalmazás, írásbeli kifejezőkészség, formai és tartalmi felépítés, irodalmi hivatkozás stb. adnak gyakorlási lehetőséget.

A statisztikai értékelést igénylő feladatok kapcsán a hallgató megismerkedik az adatforrásokkal (pl.

KSH, környezetvédelmi adatbázisok) és az értékeléshez használható Excel, illetve egyéb számítógépes programokkal.

A befejezett munka sikere örömet okoz, növeli a magabiztosságot és felkelti a vágyat egy újabb kutatás, munka elvégzésére.

5.3.1 Várható pedagógiai eredmények

• az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése;

• a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulásának segítése;

• rendszerszemléletre nevelés;

• holisztikus és globális szemléletmód kialakítása;

• fenntarthatóságra nevelés, és annak elveivel való azonosulás elősegítése;

• a környezetetika hatékony fejlesztése és ezáltal az etikus mérnöki gondolkodás fejlesztése;

• tolerancia és segítő életmód kialakítása;

• az állampolgári felelősség felébresztése;

• az ok-okozati összefüggések felismerése képességének kialakítása, fejlesztése;

• problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése;

• kommunikációs készség fejlesztése;

• együttműködő készség, segítőkészség fejlesztése;

• szervezőkészséget fejleszt, és önbizalmat erősít.

5.3.2 Várható eredmények a szakmai képzéssel kapcsolatban (szakmai kompetenciák) A hallgatók rugalmas időbeosztással önállóan dolgozzák fel a szakmai tananyagot, melynek eléréséhez a szakirodalmi listát megkapják az oktatótól. Ezt saját munkájuk során folyamatosan bővítik, ezáltal válnak tájékozottá és a szakirodalom olvasása alakítja a pályájukhoz szükséges szakmai kifejezőképességüket. A gyakorlatokkal párhuzamosan részt vesznek a tárgy előadásain (az előadás és a projektmunka egymást kiegészítő módszerként jelennek meg ebben az esetben a képzésben), így az ott elhangzott elméleti anyag gyakorlati alkalmazása is megvalósul, de egyben új anyagrész feldolgozása is folyik, hiszen a vízminősítési eljárások, szabályozás nem képezi az előadás anyagát. A kiválasztott téma feldolgozása során jártasságot szereznek az irodalmi feldolgozás, adatok kutatása és elérhetősége körében.

Kapcsolatot alakítanak ki a terület képviselőivel, szakembereivel, ezáltal bővül szakmai kifejezőképességük és megismerik a tényleges ipari tevékenységet.

A VKI kapcsán elvárás, hogy a hallgatók már a tanulás folyamatában elsajátítsák a vízgyűjtő-területi szemléletet, belássák, hogy a víz nemcsak egyszerűen a vízfolyás, hanem annak teljes vízgyűjtő területe, hiszen annak minőségét ezen a területen folytatott tevékenységek határozzák meg.

A víz, mint komplex rendszer számos természetes és az ember által alkotott mesterséges műtárgy és természetesen maga az ember együttese. A mérések során jártasságot szereznek a mérőeszközök használatában. Megismerik a hiteles adatszolgáltatást és adatfeldolgozást.

A környezetben folyatatott kutatói munka során megtanulják tisztelni és szeretni a környezetet, ezáltal környezettudatosságuk erősödik.

98

6. Kétcsoportos környezeti - pedagógiai kísérlet a Kisvízfolyások szennyez ő anyag terhelése c. projekt megvalósításában

Az előző fejezetben ismertetett Kisvízfolyások szennyezőanyag terhelése c. projekt egy alkalommal kétcsoportos pedagógiai kísérlet jelleggel valósult meg és az így kapott eredményekből vonhatók le következtetések, és igazolhatók a hipotézisek. A kísérletben a projektmódszer volt a független változó, a függő változó a módszer alkalmazása során megváltozó képességek, készségek, és attitűdök voltak.

A félév indulásakor a II. évfolyamosoknak meghirdetett Vízminőség-védelem tantárgyat felvett hallgatóknak és a III. évfolyam Szennyvíztisztítási technológiák tárgy hallgatóinak felkínáltam a lehetőséget a projektmunkában való részvételre. A hallgatókat tájékoztattam, hogy a projekthez való csatlakozás önkéntes, nem jár kreditpont érte, mivel csak kísérletként szerepelhet az intézet programjában, nem tantervben előírt kötelezettségként. Így a hallgatóknak órarendi elfoglaltságaik mellett, szabadidejük terhére kellett felvállalni a munkában való részvételt. Meglepetésemre ennek ellenére többen jelezték részvételi szándékukat, így 17 hallgató részvételével indult a projektmunka szervezése. A csoport megalakulását követően is folyamatosan jelezték újabb hallgatók a csatlakozási szándékukat, akiket sajnos most el kellett utasítani a már így is magas létszám miatt. Ez is azt igazolja, hogy a hallgatók a felsőoktatásban nyitottak az új módszerekre és szívesen vállalják a többletmunkát, ha abban szakmai fejlődésükhöz lehetőséget látnak.

A projektcsoport hallgatói a Vízminőség-védelem tantárgy gyakorlati órái alól felmentést kaptak, de a tárgy előadásainak látogatásával szembeni elvárásokat változatlanul teljesíteniük kellett. A Szennyvíztisztítási technológiák tárgy csak előadásként szerepel a tantervben, ezek látogatása a projekt mellett is kötelező volt és a félév végén a tárgy követelményeinek megfelelően vizsgát kellett tenni.

Kialakult tehát két csoport, a kísérleti csoport, akik az előadások mellett a projekten keresztül vettek részt a gyakorlati képzésben (továbbiakban projektcsoport), illetve a másik csoport a kontrollcsoport, akik a hagyományos képzés szerint, heti egy óra előadás és két óra gyakorlat formájában vettek rész a Vízminőség-védelem tárgy oktatási folyamatában.

Mindkét csoportban a félév elején és végén kérdőíves felmérést végeztem, melyben arra kerestem a választ, hogy a függő változók milyen mértékben változtak meg a féléves munka során.

Az írásbeli kikérdezéshez kérdőívet és a hallgatók által vezetett munkanapló önértékeléssel kapcsolatos kérdéseit használtam, melyek segítségével a hallgatók környezeti attitűdjeit, a munkában való részvételt, annak intenzitását, továbbá a módszer hatékonyságát kívántam elemezni.

A féléves munka során a megfigyelés módszerét alkalmaztam, és folyamatosan informálódtam a hallgatók problémáiról, igényeiről, munkához való hozzáállásukról személyes beszélgetések formájában.

A projektcsoport tagjai folyamatosan önértékelő munkanaplót vezettek, melyet a projekt zárásakor az általuk elvégzett munkát dokumentáló egyéb anyagokkal – pl. mérési jegyzőkönyv, határozók, számítási feladatok, bemutató előadás anyagai – a portfólió részeként a projekt értékeléséhez áttekintésre benyújtottak.

A Vízminőség-védelem tárgy félévi követelménye évközi jegy (gyakorlati jegy), mely eredményes (min. 40%) zárthelyi dolgozattal szerezhető meg. A kísérletben részt vevő mindkét csoport (kontroll és projekt) hallgatói a félév végén az előadás és a gyakorlat anyagából zárthelyi dolgozatot írtak és ennek pontszáma alapján kapták meg az évközi jegyet. A felmérés a projekt csoport tagjai számára egyben

„tudás-tesztet” is jelentett, eredményük a kontroll csoport eredményéhez viszonyítva a projektmunka értékeléséhez szolgáltatott adatokat. A projektben részt vevő hallgatók évközi jegyének megállapításakor figyelembe vettem a zárthelyi dolgozatok mellett a projektben végzett többletmunkát is.

99 A Szennyvíztisztítási technológiák tárgy félévi követelménye vizsga. Ez írásbeli és szóbeli részből áll, így a vizsgáztató tanárnak lehetősége nyílt arra, hogy tájékozódjon a projektben részt vevők (4 fő) ismeretanyag-tudása mellett a hallgatók egyéb – a projekt kapcsán szerzett – ismereteiről, szakmai kifejezőképességéről, környezeti attitűdjeiről. Ebben az esetben a szóbeli kikérdezés módszerével tájékozódtam a projektben végzett munka eredményéről.

6.1 A Kisvízfolyások szennyezőanyag terhelése c. projekt megvalósítása és