10. A közigazgatás és az igazságszolgáltatás elválasztása járási szinten
10.2. Vármegyei reakciók a hatalmi ágak elválasztása kapcsán
Az országgyűlés mellett a vármegyei közéletben is felmerült, hogy járási szinten ne kerüljön elválasztásra a közigazgatás és igazságszolgáltatás egymástól. Heves és Külső-Szolnok vármegye 1871. szeptember 18-án kelt, a Képviselőháznak címzett feliratában hasonló kívánalmának adott hangot a mezei rendőrségi ügyek kapcsán, mint az ellenzéki képviselők.910 A vármegye kiemelte, hogy a mezei rendőrségről szóló 1840:9. tc.-ben meghatározott ügyek a közigazgatást az igazságszolgáltatástól elválasztó 1869:IV. tc. értelmében az újonnan felállítandó járásbíróságokhoz kerülnek.
A vármegye bizottmánya a rossz emlékű 1850-es évekre utalva felhívta a Képviselőház figyelmét, hogy a lakosságot igen károsan érintené, ha ezekben az ügyekben a formálisabban működő és helyhez kötött járásbíróságokhoz kellene fordulnia. Ehelyett azt kérték, hogy a szolgabírák továbbra is legalább békebírákként eljárhassanak ezekben az ügyekben, amely a vitás kérdések gyors, költséghatékonyabb és békés rendezését tenné lehetővé. Emellett azt javasolták, hogy az államszervezet e legalsóbb szintjén tekintsenek el a két hatalmi ág elválasztásától és tegyék lehetővé a szolgabírák bírói
906 KN 1869. II. k. 376.
907 KN 1869. II. k. 376.
908 GERGELY -VELIKY 1985. 112-114.
909 MAGYAR UJSÁG RÖPIRATA 1868. VI-20.
910 MNL BM K150 118. 491/LIX. 71.
164
hatalommal való felruházását a mezei rendőrségi ügyekben. A vármegye feliratát az alapelv megkérdőjelezésével zárta.911
Jellemző a közszellemben gyökerező nagyfokú vármegyei önállóságra, hogy a vármegye a kívánsága teljesítéséig szabályrendeletileg úgy rendelkezett, hogy a már hatályban lévő törvény ellenére a szolgabírák legalább békebíróságként eljárhatnak ezekben az ügyekben. A Képviselőház a feliratot elintézés végett a belügyminisztériumnak átadta. A minisztérium az iratok tanúsága szerint a tudomásul vételen kívül nem reagált a vármegyei indítványra.912 A későbbiekben még látható lesz, hogy a vármegye kérése nem volt irreális, ugyanis az országgyűlésen folyamatosan napirenden volt a békebíróságokat szabályozó törvény elfogadása.
Csongrád vármegye ehhez nagyon hasonló kérésnek adott hangot a belügyminisztérium irányába az 1870:XLII. tc. végrehajtása alkalmával. Elsősorban azt kívánták, hogy a szolgabírák továbbra is eljárhassanak a mezei rendőrségi ügyekben.
Ennek teljesíthetetlensége esetén viszont nem a békebírói rendszer létrehozatalát kívánták, hanem azt tartották szükségesnek, hogy újonnan létrehozott magyar királyi járásbíróságok számára lehetőség nyíljon ezen ügyekben a soron kívüli, azonnali eljárásra.913 Bereg vármegye pedig feliratot intézett az igazságügyminisztériumhoz a célból, hogy terjesszenek elő olyan törvényjavaslatot, amelynek értelmében a szolgabírák továbbra is eljárhatnak a mezei rendőrségi ügyekben.914
A szolgabírói tisztséget betöltő személyek is nehezen váltak meg a nagyobb megbecsültséggel járó és népszerűséget hozó igazságszolgáltatási teendőktől. Ezt tanúsítja egy Nyitra vármegyei eset 1872-ből, a két hatalmi ág elválasztásának végrehajtását megvalósító törvények hatályba lépésének első évéből, amikor hatásköri vita támadt a miavai járásbíró a miavai szolgabíró között. A járásbíró ugyanis panasszal élt a szolgabíróval szemben, mivel a bepanaszolt a rendelkezése alatt álló csendőrség számára megparancsolta, hogy a járásbíró utasításainak a beleegyezése nélkül ne
911 MNL BM K150 118. 491/LIX. 71. Heves és Külső-Szolnok vármegye felirata: „A törvénykezésnek a közigazgatástól merev s a legalsóbb fokokig való különválasztása, úgy hogy ezen szabály alól semmi kivételnek se legyen helye, ha elméletben tán szépen hangzik is, a gyakorlati élet által, s mint a múltban már megtörtént hitünk szerint a jövőben is károsnak s az ezen rendszerrel való ujabb kisérlet is tarthatatlannak fog bizonyulni.”
912 MNL BM K150 118. 32825/1871.
913„[A]zon tekintettől vezéreltetvén, hogy a mező rendőri törvények minél gyorsabb alkalmazása által, egy felől a vagyonbiztonság szilárdítassék, más felöl a nép az idegen tulajdon tiszteletére szoktattatván, erkölcsi tekintetben nemesíttessék: tiszteletteljesen megkérjük a’ Nagyméltoságu Ministeriumot, méltóztassék oly intézkedést léptetni életbe, hogy a mező rendőri ügyekben a közigazgatás szolgabírók járjanak el; vagy ha ezt elvi tekintetek tiltanák a járásbíróságok utasíttassanak a mező rendőri panaszoknak esetről esetre soron kívűl és azonnal elintézésére.”-MNL BM K150 117. 21068/1871.
914 MNL BM K150 118. 22592/1871.
165
engedelmeskedjen. A járásbíró a büntető igazságszolgáltatást akadályozó visszaélés megszüntetését kérte.915
Bereg vármegye az ehhez hasonló problémás ügyek megelőzése érdekében hatásköri szabályzatába foglalta, hogy ugyan a közbiztonsági személyzetet továbbra is csupán a szolgabírák utasíthatják, azonban a járásbíróságok rendkívüli esetekben szintén rendelkezhetnek közvetlenül a megyei rendőrséggel, amelyről azonnal értesíteni szükséges az érintett szolgabírát is. A törvényhatóság ilyen rendkívüli esetként azt határozta meg, amikor egy bűncselekményt közvetlenül a járásbíróságnál jelentenek be.
Ezt a megoldást Bereg vármegye azzal indokolta, hogy a saját érdekük a megyei vagyon- és közbiztonság fenntartása.916
Csemegi Károly a törvény megalkotásának ideje alatt publikált tanulmányában mutatott rá, hogy a két hatalmi ág elkülönítésének legproblematikusabb része az igazságszolgáltatási és a közigazgatási ügyek közötti határ meghúzása. A jogszabály megszövegezője kiemelte, hogy sem tételes törvény, sem a hazai jogtudomány nem foglalkozott ezzel a kérdéssel,917 így a gyakorlatnak kell az erre vonatkozó szabályokat kialakítania.918 Ennek fényében természetes, hogy a két hatalmi ág elkülönítése az országgyűlésben és a törvény végrehajtása során is vitákat generált. A közigazgatási és az igazságszolgáltatási hatáskörök tökéletes törvényi elkülönítésének lehetetlensége okán az ilyen esetekről való döntést az országgyűlés megfelelőbb fórum hiányában ideiglenesen a minisztertanácsra bízta a Deák Ferenc által felállítani javasolt állambíróság helyett.919
A vázolt problémára például szolgál az alábbi Hunyad vármegyei eset, amelyben a járás szolgabírája a keresztúri (Csernakeresztúr) községi bíróság előtt folyó adóssági perbe avatkozott be azáltal, hogy a községi bíróság elmarasztaló ítéletének végrehajtását felfüggesztette. A közigazgatási tisztviselő ezt azzal indokolta, hogy a községi bíróság megalakulása nem volt szabályszerű. A pernyertes Holiczer Dániel emiatt a szolgabíróval szemben panaszt emelt a belügyminisztériumnál, ugyanis véleménye szerint erre nem volt annak jogosultsága.920
A belügyminisztérium az igazságügyminisztérium javaslatának megfelelően a közigazgatási tisztviselő határozatát megsemmisítette, mivel a szolgabíró közigazgatási
915 MNL BM K150 153. 25192/1872.
916 MNL BM K150 118. 22592/1871.
917 CSEMEGI 1869/b. 288-291.
918 CSEMEGI 1869/a. 100.
919 Nehrebeczky Sándor felszólalása-KN 1869. X. k. 140.; SZABÓ 2011. 175.; STIPTA 2005/b. 85-86.
920 MNL BM K150 152. 1872.II.2. 16793/1871.
166
közegként nem volt jogosult a bírósági szervezethez tartozó hatáskörben intézkedni.921 A minisztérium tehát az 1869: IV. tc. rendelkezéseinek megfelelően intézkedett a közigazgatási és az igazságszolgáltatási szervek hatásköri összeütközésében. Ebben az esetben megfigyelhető, hogy a szolgabíró a községek irányában korábban fennálló felügyeleti jogkörét gyakorolta, amelyet azonban a községi bíróságok tekintetében megszüntetett az 1869:IV. tc. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ekkor még nem állt fel a rendes bírósági szervezet, amely tovább nehezítette a hatáskörök átláthatóságát.