A birodalmi, egységes közigazgatási szervezet kiépítése

Az olmützi alkotmány helyett a császár kihirdette 1851 végén a szilveszteri pátenst, amellyel egyidőben kidolgozták az újonnan létrehozandó, az egész birodalomban egységes közigazgatási szervezet alapelveit.²³⁴ Ennek értelmében Magyarországon a végleges közigazgatási szervezet létrehozását célozták, amelyet egy 1852 januárjában felállított bizottságra bíztak. E szerv munkájának köszönhetően az 1853. január 10-én kelt legfelsőbb császári elhatározás, amelyet az 1853. január 19-én kelt belügyi, igazságügyi és pénzügyi minisztériumi rendelet tartalmazott, a korábbiakhoz hasonlóan alakította az ország közigazgatási szervezetét, azonban a járások szintjén egyesítették az igazságszolgáltatási és közigazgatási teendőket a

„vegyes” járási hivatalok kialakításával.²³⁵ Ez szabályozta először teljes körűen Magyarország közigazgatási szervezetét, azonban a magyar hagyományokat teljes mértékben figyelmen kívül hagyta. Ennek oka a jogeljátszás elmélete („Verwirkungstheorie”), amely szerint Magyarország törvényes uralkodója elleni felkeléssel elveszítette jogát a függetlenségre.²³⁶ A bécsi kormányzat ennek segítségével teremtett jogalapot a magyar közigazgatási szervezet beolvasztására a Birodalomba. Az országot annak területi integritását megbontva koronatartományként kormányozták, amelynek élén a helytartóság állt.²³⁷ Alájuk rendelve a helytartósági osztályok által irányított öt kormányzati kerület volt,²³⁸ amelyeken belül fennmaradhattak némi területrendezést követően a megyei hatóságok,²³⁹ azonban csupán az államigazgatás

233 DEÁK 2009. 40.

234 SOMOGYI 1981. 56.

235 OLECHOWSKI 2014. 198.; LEHNER 1992. 196.; LEHNER 1995. 20.; 24. A' bel-, igazság- és pénzügyi ministereknek 1853-diki január 19-kén kelt rendelete.

236 FRIEDJUNG, 1908. 373-374.

237 CSORBA 1998/a. 298.

238 PN 1853/861. 1.; BH 1853/18. 1-2.

239 BENEDEK 2006. 240.

41

végrehajtási közegeivé váltak, önkormányzati hatásköreik elvonását fenntartották.²⁴⁰ A megyei hatóságok alá rendelt alsó középszintű igazgatási szint a szolgabírói hivatal volt, amelynek élén a szolgabíró állt.²⁴¹

Az 1853. január 10-én kelt szervező rendeletet csak fokozatosan léptették hatályba „felülről lefelé” haladva. A helytartóság és a megyék létrehozását követően került csupán sor az újonnan szervezett járási hivatalok felállítására. A rendelet azonban a közigazgatási szervezet kiépítését részleteiben nem szabályozta. A járási szervezet kapcsán a szolgabírói járások számának, határainak és székhelyeinek megállapítását, valamint a szolgabírói hivatalok személyzetének létszámának és fizetésének meghatározását a kerületek irányítását végző helytartósági osztályokban felállítandó bizottságokra bízta. Ennek vezetését a helytartósági osztály elnöke látta el, tagjai pedig két-két közigazgatási és igazságügyi hivatalnok, valamint egy pénzügyi tisztviselő.²⁴² A bizottság felépítése is arra mutatott, hogy a járásokban e három terület hatásköreit egyesítették. A szolgabírói hivatalok szervezésekor a területi beosztás revízióját is elvégezték e szervek. Munkájuk elhúzódott, így a járási hivatalok csupán 1854. április 29-ével állhattak fel, amikor a járások székhelyeit rendeletben szabályozták.²⁴³ Az új közigazgatási szervezet kiépítését követően, 1854. május 1-jén megszüntették a hadiállapotot Magyarországon, így a bécsi kormányzat ezt tekintette a közigazgatás végleges rendezésének.²⁴⁴ Emellett érdemes megjegyezni, hogy Erdély szintén külön koronatartományt alkotott, mivel az áprilisi törvények unióra vonatkozó rendelkezéseit nem alkalmazta az osztrák központi kormányzat. Ennek megfelelően a járási szervezet végleges megszervezéséről Erdélyben szintén 1854-ben megjelent rendeletek gondoskodtak külön az anyaországtól.

A szolgabírói hivatalok felállítása tehát hosszabb előkészítést vett igénybe, amelyet néhány helyi példával kívánok szemléltetni. A közelgő hivatali átszervezésre hivatkozva 1853 novemberében a helytartósági osztály elnöksége megkereste a Csanád megyei főnökséget, hogy adjanak felvilágosítást arról, hogy milyen helyiségek állnak rendelkezésre a Battonyán felállítandó szolgabírói hivatal számára.²⁴⁵ A Csanád megyei főnökséget 1854. január 11-én tájékoztatta szintén a helytartósági osztály elnöksége a

240SZITA 1983.332-334.; SASHEGYI 1981. 111-112.; KAJTÁR 2004. 27.

241VON STUBENRAUCH 1856. 29.

242 PN 1853/862. 1-2.; BH 1853/19. 87.

243 PN 1854/1229. 3-4.; BH 1854/394. 2223-2224. p.

244 PN 1854/1243. 1.; BH 1854/409. 2304.

245MNL CSMLSZ IV.B. 151. a. Csanád Megye Cs. Kir. Megyehatóságának iratai, 5. k., - 1853. Elnöki Beadványi Jegyzőkönyv 529.

42

nagyváradi cs. kir. kormányzati kerületben történő megyei és járási átszervezésekről.²⁴⁶ 1854. január 16-án ennek köszönhetően a megyehatóság utasította a járási hivatalokat, hogy az iratok lajstromozását olyan módon végezzék, ami megkönnyíti majd az iratok átadását az újonnan felállítandó alsó középszintű közigazgatási hivataloknak.²⁴⁷ A Csanád megyei főnökség 1854 januárjának végéig működött, január 24-től az iratok lezárásával foglalkoztak, szerepüket a gyulai megyehatóság vette át Csanád és Békés megye egyesítése miatt.²⁴⁸ A Csanád megyei hatóság értesítette április 7-én a makói szolgabíróságot, hogy az új járási szervezet április 29-én fog felállni és a német hivatali nyelv bevezetését alsó középszinten elhalasztották.²⁴⁹ A makói járás esetében jegyzőkönyvet április 20-án már lezárták, hogy megfelelő időt április 29-éig biztosítsanak a járásbírósági iratok átadására és az új hivatalnokok számára a beköltözésre.²⁵⁰ Az átalakításoknak köszönhetően megszűnő nagylaki szolgabíró pedig április 22-én fejezte be munkáját.²⁵¹ A makói szolgabíró jelentette, hogy április 20-án hivatalát átvette, a közigazgatási iratokat pedig április 21-től 23-áig átadták számára, viszont ezzel a nagylaki járás szolgabírója adós maradt.²⁵² Ezekben a napokban a makói járásban alkalmazott új hivatalnokok, valamint az új hivatali pecsétek is megérkeztek.²⁵³ A levéltári források igazolták, hogy az új hivatalok április 29-én kezdhették meg működésüket. A hivatali jegyzőkönyv is azt bizonyította, hogy jelentős változást nem hozott a közigazgatási szervezet felépítésében a szolgabírói hivatalok 1854. évi felállítása, mivel a korábban megkezdett jegyzőkönyvet folytatólagosan vezette a szolgabíró.

246 MNL CSMLSZ IV.B. 151. a. Csanád Megye Cs. Kir. Megyehatóságának iratai, 6. k., - Elnöki Jegyzőkönyv 1854ik évre 13.

247 MNL CSMLSZ IV.B. 151. a. Csanád Megye Cs. Kir. Megyehatóságának iratai, 6. k., - Elnöki Jegyzőkönyv 1854ik évre 16.

248 MNL CSMLSZ IV.B. 151. a. Csanád Megye Cs. Kir. Megyehatóságának iratai, 6. k., - Elnöki Jegyzőkönyv 1854ik évre 23.

249 MNL CSMLSZ IV.B. 162. a. Makói Cs. Kir. Szolgabíróság iratai, 6. k., - Csanád Megye Makói Járási Elnöki Jegyző Könyv az 1854iki Közig Évre 65-66.

250 MNL CSMLSZ IV.B. 162. a. Makói Cs. Kir. Szolgabíróság iratai, 6. k., - Csanád Megye Makói Járási Elnöki Jegyző Könyv az 1854iki Közig Évre 70.

251 MNL CSMLSZ IV.B. 165. a. Nagylaki cs. kir. Szolgabíróság elnöki iratai 1853, 1854 iktató 2.d. – Elnöki Rendeletek Jegyző Könyve Nagy Laki Járás részéről 1854ik évben

252 MNL CSMLSZ IV.B. 162. a. Makói Cs. Kir. Szolgabíróság iratai, 6. k., - Csanád Megye Makói Járási Elnöki Jegyző Könyv az 1854iki Közig Évre 82-83.

253 MNL CSMLSZ IV.B. 162. a. Makói Cs. Kir. Szolgabíróság iratai, 6. k., - Csanád Megye Makói Járási Elnöki Jegyző Könyv az 1854iki Közig Évre 86.; 89.