5. A magyar közigazgatás polgári átalakítása
5.7. A törvényhatósági tervezetek kidolgozása a küldöttségek által
szórványosan az előző fejezetben részletezett rendeletek végrehajtása kapcsán is feltüntettek adatokat a vármegyék. A törvényhatóságok nem voltak kötelesek munkálataikról tájékoztatást küldeni a kormányzat számára, így a vizsgált kérdésekre adott vármegyei válaszok a minisztérium levéltári anyagában nem minden esetben találhatók meg.362
A 12183. számú leirat értelmében a belügyminiszter június 15-ére tűzte ki a törvényhatóságok szervezése ügyében eljáró vármegyei és kerületi közgyűlések összehívásának időpontját. Alsó-Fehér és Fejér vármegyében ennek megfelelően ebben az időpontban ülésezett az állandó bizottmány, azonban Zala és Csongrád vármegyék július 15-ét jelölték meg a küldöttséget összeállító vármegyei közgyűlés időpontjaként.
Zala vármegye úgy fogalmazott felterjesztésében, hogy ez az időpont volt a belügyminisztérium által kijelölt.
Érdekes kérdésként merül fel, hogy a törvényhatóságok miképpen nevezik meg önkormányzati szerveiket. Az 1848:XVI. tc. a vármegyék testületeit állandó bizottmányoknak hívta. Ez a kifejezés az 1870:XLII. törvényt végrehajtó vármegyei munkálatokkal kapcsolatos rendelkezésekben nem szerepelt. Ott közgyűlésként utalnak a törvényhatósági testületre, amelyet a köztörvényhatósági törvény a jövőre nézve törvényhatósági bizottságként határozott meg. Számos törvényhatóság ennek megfelelően közgyűlésként vagy a vármegye közönségeként nevezte meg a küldöttségi munkálatot elfogadó testületét. Mások pedig az állandó bizottmány kifejezés egy változatát alkalmazták.363 Alsó-Fehér vármegye egészen különös megoldást választva a képviselő bizottmány állandó bizottságaként jelölte meg az önkormányzati szervet.364 A bizottmány bevett elnevezés volt az önkormányzati szakbizottságokra a korszakban.365
A tervezetek kidolgozására létrehozott küldöttségek jellemzően nagy létszámúak voltak. Bereg vármegye 50 tagú, Alsó-Fehér vármegye 55 tagú, míg Fejér vármegye 90 tagú testületet állított össze a főispán vezetésével. Aranyosszék, Alsó-Fehér, Bereg,
362 A vármegyék közgyűlési (állandó bizottmányi) iratanyagában fellelhetők lehetnek ezzel kapcsolatos iratok is, így ez további kutatás tárgyát képezheti.
363 MNL BM K150 117. 21161/1871.-Békés vármegye; 21272/1871.-Doboka vármegye; 21800/1871.-Fogaras vidék; 118. 22592/1871.; 27001/1871.-Bereg vármegye; 23816/1871.-Gömör és Kis-Hont vármegye; 28726/1871.-Hont vármegye; 22499/1871.-Kővár vidék; 22336/1871.-Veszprém vármegye
364 MNL BM K150 118. 23346/1871.
365 ANTAL 2011. 202-204.
68
valamint Gömör és Kis-Hont vármegyék küldöttségeiket további albizottságokra bontva dolgozták ki tervezeteiket.366 Bereg vármegye a következőképpen osztotta meg két alválasztmánya között a munkát: az egyik felelt a törvényhatóságnak szolgabírói járásokra osztásáról és a választókerületek alakításáról, míg a másiknak a tisztikar, a segéd-, a kezelő- és a szolgaszemélyzet létszámáról, hatásköréről, a munkafelosztásról, fizetések mennyiségéről és a napidíjak fokozatáról kidolgozandó tervezet elkészítése volt a feladata.
A küldöttségek által megalkotott tervezeteket, amelyeknél találunk erre vonatkozó utalást, jellemzően változatlanul vagy csekély változtatással fogadták el a vármegyék állandó bizottmányai.367 Csongrád és Alsó-Fehér vármegye emelte ki, hogy a küldöttség javaslatát nagy mértékben módosította a közgyűlés.368 Alsó-Fehér vármegye a kísérőszövegben ehhez magyarázatot is fűzött: a küldöttség által létrehozott 10 járást célszerűtlennek tartották, így a fennálló, 13 közigazgatási egységből álló beosztást őrizték meg.
A törvényhatóságok a belügyminiszteri rendeletekre hivatkozva jártak el, így a 12183. számú leiratnak megfelelően két példányban és a 15251. számú szerint külön-külön pontonként felterjesztve küldték meg a belügyminisztérium számára megerősítésre a tervezeteket.369 A ragaszkodást a belügyminisztérium útmutatásához a leglátványosabban Zala vármegye kísérőszövege szemléltette: „És igy ezen indokoló előterjesztésünk kapcsában ’s figyelve a folyó évi junius hó 22én 15251 sz. a. kelt magas leiratra, az abban kifejezett kivánalomnak megfelelő alakban van szerencsénk az elsorolt megye szervezési munkálatokat a 91§ a) b. c. és h. pontozatai szerint elkülönitve és 2. egyenlő eredeti példányban ez alkalommal felterjeszteni.”370
A törvényhatóságok legtöbbször a napidíjakra és/vagy fuvarköltségekre vonatkozó tervezetek felterjesztését mulasztották el.371 Emellett Bars vármegye első tervezetei közül a járásaiba beosztott községekről és azok lakosságszámáról szóló
366 MNL BM K150 117. 20171/1871.; 118. 23346/1871.; 22592/1871.; 23816/1871.
367 MNL BM K150 117. 17803/1871.-Csanád vármegye; 17808/1871.-Fejér vármegye; 22026/1871.-Felső-Fehér vármegye; 21798/1871.-Zala vármegye; 118. 23816/1871.-Gömör és Kis-Hont vármegye
368 MNL BM K150 117. 21068/1871.; 118. 23326/1871.-Alsó-Fehér vármegye.
369 MNL BM K150 117. 20171/1871.-Aranyosszék; 21799/1871.-Bars vármegye; 21161/1871.-Békés vármegye; 17803/1871.-Csanád vármegye; 21068/1871.-Csongrád vármegye; 21272/1871.-Doboka vármegye; 17808/1871.-Fejér vármegye; 118. 23346/1871.-Alsó-Fehér vármegye; 23816/1871.-Gömör és Kis-Hont vármegye; 22499/1871.-Kővár vidék; 22336/1871.-Veszprém vármegye;
370 MNL BM K150 117. 21798/1871.
371 MNL BM K150 117. 17731Sz/1871.-Arad vármegye; 21799/1871.-Bars vármegye; 21161/1871.-Békés vármegye; 17803/1871.-Csanád vármegye; 22026/1871.-Felső-Fehér vármegye; 21800/1871.-Fogaras vidék; 21798/1871.-Zala vármegye; 118. 23346/1871.-Alsó-Fehér vármegye; 23816/1871.-Gömör és Kis-Hont vármegye; 28726/1871.-Hont vármegye.
69
kimutatás hiányzott.372 A törvényhatóságok ezek megküldését később pótolták. Csanád és Zala vármegyék felterjesztették az 1872. évre vonatkozó költségvetésüket is azon célból, hogy ezzel igazolják azt, hogy képesek lesznek finanszírozni a létrehozott közigazgatási szervezeteiket. A belügyminisztérium azonban nem várta el ezeknek megküldését, így visszajuttatta azokat számukra.373 A munkálatokat jellemzően jelentés formájában küldték meg.374 Ez alól kivételt képezett Alsó-Fehér vármegye, amely szabályrendeleteket alkotott az egyes kérdésekben.375
Több vármegye a 12183. sz. belügyminisztérium leiratnak nem csupán az alaki feltételekre vonatkozó rendelkezéseit vette figyelembe, hanem az abban megfogalmazott alapelvekre hivatkozva építették ki adminisztrációs szervezetüket.376
372 MNL BM K150 117. 21799/1871.
373 MNL BM K150 117. 17803/1871.-Csanád vármegye; 21798/1871.-Zala vármegye.
374 MNL BM K150 117. 20171/1871.-Aranyosszék; 17803/1871.-Csanád vármegye; 21800/1871.-Fogaras vidék; 21798/1871.-Zala vármegye; 118. 22592/1871.-Bereg vármegye; 23816/1871.-Gömör és Kis-Hont vármegye; 22336/1871.-Veszprém vármegye.
375 MNL BM K150 118. 23346/1871.
376 „Munkálatunknak igyekeztünk azon alakot adni, hogy annak nyomán becsületes, értelmes és munkás közegek által az önkormányzatilag gyakorolt közigazgatás felfrissitessék, az ügymenet minden hivatalnál a lehető legnagyobb gyorsaságra emeltessék, ’s a felelősség általános kiterjesztése mellett a fő czél, hogy t. i. a közigazgatás gyors pontos és mocsoktalan legyen - eléressék.”-MNL BM K150 117. 17803/1871.-Csanád vármegye; 21272/1871.-Doboka vármegye.
70