3. A járás mindenese – a szolgabírói tisztség története az áprilisi törvények
3.3. A szolgabírói hatáskörök átalakulása
A 16. századtól a sedria vált a vidéki igazságszolgáltatás legfontosabb fórumává a központi bíróságok és a vándorbíráskodás megbízhatatlansága miatt,160 amelyhez hozzájárult, hogy az 1495:15. tc. kivételesen a vármegyei törvényszékeknek is lehetőséget biztosított a főpapok és bárók ügyeinek elbírálására. A vármegye ítélkezési fóruma nem állandó bíróságként működött. A vármegyei törvényszékek tagjai a Mohács utáni időszakban is a szolgabírák és a már tisztviselőként rendszeresített esküdtek maradtak az alispán mellett. A korszak kutatói szerint a 16-17. században a négy szolgabíró és az esküdtek megjelenése kötelező a sedrián.161
A szolgabírák és az esküdtek feladatainak megnövekedésével azonban szükségessé vált tehermentesítésük, amelyet az 1613:24. tc. orvosolt. Ez a jogszabály kimondta, hogy a rendes esküdtek mellett a közgyűlés által a vagyonosabb nemesek közül választott rendkívüli esküdtek (törvényszéki ülnökök) is részt vehetnek a vármegyei törvényszéken.162 Az új tisztség betöltői csupán a sedria munkáját segítették, amely munkájukért napidíjra voltak jogosultak. Az elnevezésük a 18. században
154 MOLNÁR 2000. 224.
155 Uo. 541.
156 HEGYI 2001. 270-273.
157 SZAKÁLY 2001. 394-399.
158 Uo. 444-445.
159 Uo. 449-450.
160 DEGRÉ 1980. 59.
161 MEZNERICS 1933. 10.; FEKETE 1914. 41.; FÖGLEIN 1924. 491.
162 DOMINKOVITS 2005. 867.; BÉLI 2017/a. 29.
31
táblabíró lett,163 amely időszaktól viszont már a főispánt illette meg a kinevezésük joga.164 A vármegyei törvényszékeken ezt követően már nem volt köteles mindegyik szolgabíró és esküdt megjelenni, míg a 19. századra már csak egy szolgabírónak kellett részt vennie az esküdtjével a sedrián.165
Az alispáni szék és a szolgabírói szék is a vármegyei törvényszék tehermentesítésére jött létre, amelyektől a sedriához lehetett fellebbezni. A szolgabírói széki jogszolgáltatás különleges vármegyei gyakorlatként már a 15. század második felében megjelent Pest vármegyében, amely a sedriától kapott alkalmi felhatalmazások alapján, a kisnemesi igényeknek megfelelő sommás eljárásokat folytathatott le.166 Országos szinten a 16. században a szolgabírák igazságszolgáltatási hatáskörét törvényileg a jobbágyok költözésével kapcsolatos ügyekre és 20 forintig a világos adóssági ügyekre vonatkozóan rögzítették.167 Béli Gábor szerint az új vármegyei fórum működésére vonatkozóan több vármegye is statútumokat alkotott, tehát a szabályozás megjelent a vármegyei gyakorlatban is.168 A szolgabírói ítélőszék hatáskörét a vármegyei igazságszolgáltatás jelentős fórumaként az 1729:35. tc. szabályozta, amelyben a kisebb értékű magánjogi perekben nyert eljárási jogosultságot.169 A büntetőügyekben pedig a „kihágási” jellegű ügyekben szabhatott ki büntetéseket.170 A szolgabírák bíráskodási hatáskörüket a törvény értelmében az egész vármegyére kiterjedően és nem csupán saját járásukban gyakorolhatták. A szolgabírói ítélőszék működése kapcsán azonban Bató Szilvia megállapította, hogy a 19. században a joggyakorlat eltért a törvényi szabályozástól, és a szolgabírák illetékességi területe csupán saját járásukra terjedt ki.171
A szintén az 1729:35. tc. által létrehozott alispáni széken az elnöklő alispán mellett a szolgabírák és az esküdtek vettek részt bírótársként.172 Az úriszéken a vármegyéket a szolgabírák és esküdtjeik képviselték a „törvényes bizonyság”
biztosítása céljából, akik jelentést tettek a vármegyei közgyűlésnek és az úriszéktől a
163 FÖGLEIN 1924. 487.; FEKETE 1914. 81.
164 MEZNERICS 1933. 8.;13.
165 EMBER 1946. 527.; MEZNERICS 1933. 10.
166 TRINGLI 2001. 167-168.
167 1547:31. tc.; 1588:40. tc.
168 BÉLI 2017/a. 29.; BÉLI 1988. 25.
169 BÉLI 2000. 288.; VARGA 1996. 100.
170 MEZNERICS 1933. 27-29. 1729:22. tc.
171 BATÓ 2010. 23.
172 MOLNÁR 2000. 101.
32
vármegyéhez fellebbezett iratokat eljuttatták a sedriához.173 A nemesek ügyei mellett a megyei statútumok alapján az úriszék tartását elmulasztó földesurak helyett a 18. század elejétől gyakran a szolgabírák jártak el a jobbágyok ügyeiben is. Ez főként a kisnemesek jobbágyai esetében vált gyakorlattá.174
Az ítélkezési tevékenység mellett a szolgabírák a törvénykezést segítő részfeladatokat is ellátták. A szolgabírák esküdtjeikkel a bíróság elé idézhették a peres feleket, bírói megintéseket hajthatták végre,175 valamint hatáskörükbe tartozott a tanúkihallgatások lefolytatása vagy a bizonyítékok felvétele.176
A hazai törvénykezési szervezet reformjával az 1791:67. tc. által kiküldött kodifikációs bizottságok az 1827:8. tc. értelmében megújított munkái közül a
„törvényes dolgokról” készített foglalkozott.177 E tervezet az úriszéken törvényes bizonyságként részt vevő tisztviselőknek szavazati jogot kívánt biztosítani, amelyet egy értékes újításnak tartott a Zala megye által készített véleményezés, tehát ez a korszakban nem volt számukra minden vármegyében biztosítva.178 A tervezet emellett felvetette az alispáni és szolgabírói ítélőszékek eltörlését és hatásköreik megyei törvényszékhez utalását.179 Zala vármegye ezt nem támogatta, mivel véleménye szerint mindkét ítélőszék megfelelő tekintéllyel rendelkezett a feladatok ellátásához és eltörlésük a megyei törvényszékek túlzott leterhelését okozná.180
A 16. századtól fokozatosan bővültek a megyék által ellátandó feladatok,181 amelynek következményeképpen a járási tisztviselők leterheltsége is folyamatosan növekedett. Erre az időszakra tehető, hogy az igazgatási tevékenységek végzése terén a járások a szolgabírák illetékességi területeivé váltak. Ennek egyértelmű jele, hogy az 1647:153. tc. és az 1649:86. tc. bizonyos járásokat a szolgabíráik nevével azonosították.
A jobbágyok költözködési jogának biztosítása is a vármegye feladata volt, amelyhez kapcsolódó eljárás lebonyolítását az 1504:16. tc. a szolgabírákhoz utalta. A processzust
173 EMBER 1946. 538.; MEZNERICS 1933. 31.; DEGRÉ 2004/c. 118-119.; 1609:29.tc.; 1613:23. tc.;
1729:28. tc.
174 DEGRÉ 2004/c. 109.; 112.
175 1807:8. tc.
176 1609:29.tc.; 1613:23. tc.; 1723:30. tc.; FÖGLEIN 1924. 491.
177 Az 1827:8. tc. értelmében egy bizottságot küldtek ki, amelynek 9 albizottsága tárgyalta az 1791:67. tc.
alapján elkészült kodifikációs tervezeteket. Az így átvizsgált anyagokat utána az országos bizottság vitatta meg, Ennek eredményét pedig kinyomtatták, hogy ezáltal biztosítsák a közvélemény számára az operátumok véleményezését. A tervezetek azonban nem kerültek az országgyűlés elé.-BÉLI 2000. 285.;
HOMOKI-NAGY 2004. 15-17.
178MOLNÁR 2000. 95.
179 BÉLI 2000. 286-287.
180 MOLNÁR 2000. 98-99.; BÉLI 2000. 288-289.
181 DEGRÉ 1980. 59.
33
az 1547:27. tc. ismételten megerősítette, miután a jobbágyok szabad költözési jogukat visszanyerték.182 A szolgabíró feladata volt a jobbágy és földesura közötti elszámolás lebonyolítása és a jobbágy költözésének biztosítása.183 A szolgabírák a jobbágyigazgatással kapcsolatos hatásköreiket a 19. században is megőrizték.184
Emellett a szolgabírák megtartották a Mohács előtti korszakból az adóbevételekkel kapcsolatos feladataikat is, ugyanis mind az adók kirovásában, mind az adók beszedésében részt vettek esküdtjeikkel az ezzel megbízott hivatalnokok mellé rendelve.185 A másik közteherrel, a közmunkákkal kapcsolatos teendőket,186 valamint a katonaállítás és a katonatartás koordinálását is a szolgabírák végezték.187 Béli Gábor kutatásai emellett rámutattak arra, hogy a 18. század elejétől Baranya megyében már az útonállók és a rablók megfékezése is a szolgabírák hatáskörébe tartozott.188 A szolgabíráknak a levelesítés során végzett segítő tevékenységéből alakulhatott ki azon általános gyakorlat, miszerint a vármegyékben a közbiztonság fenntartásával járó feladatokat a szolgabírák látták el.189 A mezei rendőrségről szóló 1840:9. tc. ezt a hatáskört bővítette azáltal, hogy a károsító cselekmények kinyomozása és elbírálása is a feladatukká vált.
A gyakori tűzesetek miatt a szolgabírák ügyeltek a lakosság tűzhasználati szokásaira is. A járás első embere emellett végrehajtotta a fő- és alispán utasításait is.190 A szolgabírák feladata volt ennek köszönhetően a járásukban az alispán parancsára a vármegyei közgyűlés és törvényszék időpontjának kihirdetése, valamint a közgyűléstől igazolatlanul távolmaradók bírságolása.191 A szolgabírák aktív közreműködésével történtek a vármegyei tisztújítások is. Ehhez ugyanis a nemesek összeírására volt szükség, amelyre járásonként került sor. Ezeket általában egy háromtagú bizottság, a járás szolgabírája két esküdttel vagy táblabíróval végezte. A szavazatokat összegyűjtő bizottság is járásonként szerveződött.192 A vármegyei közgyűléseken a szolgabírák kötelesek voltak megjelenni.
182 FEKETE 1914. 65.
183 1548:42.; 1556:28. tc.
184 1836:4. tc.
185 1523:4. tc.; 1536:32. tc.; 1546:9. tc.; 1550:24. tc.; 1554:4. tc.; 1603:3. tc.; 1609:62. tc.; 1618:41. tc.;
FÖGLEIN 1924. 493.; DOMINKOVITS 2010. 426.; BÉLI 1988. 29.
186 FEKETE 1914. 68.; BÉLI 1988. 35.; 1563:20. tc.; 1613:8. tc.
187 MARJANUCZ 2013. 444-445.; 1593:16. tc.; 1808:11. tc.;
188 BÉLI 1988. 26.
189 FEKETE 1914. 67.; 1548:50. tc.
190 VIROZSIL 1861. 249.
191 DEGRÉ 2004/a. 165-167.; FEKETE 1914. 50.; DOMINKOVITS 2005. 867.
192 DEGRÉ 2004/b. 195.