• Nem Talált Eredményt

Utóreagens alkalmazásának és a közbenső termék szerkezetének hatása a MoO 3 /TEA komplex olajoldatbeli stabilitására

2. Molibdén tartalmú PIB-poliszukcinimid adalékok fejlesztése és vizsgálata

2.3. Molibdén tartalmú PIB-poliszukcinimid adalékok előállítása és vizsgálata

2.3.2. Utóreagens alkalmazásának és a közbenső termék szerkezetének hatása a MoO 3 /TEA komplex olajoldatbeli stabilitására

második fázisa)

Az adalék előállítási kísérletsorozat második fázisában az első fázisban tapasztalt tárolási stabilitási problémák (10. melléklet) megoldása érdekében utóreagensek alkalmazásának hatását vizsgáltuk. Feltételeztük, hogy a szilárdanyag kiválást, vagyis a molibdén komplex olajoldatbeli instabilitását, a nem megfelelő molekulaszerkezeti poláris/apoláris egyensúly okozta. Ezért rövidebb PIB oldalláncú (Mn=1000 és Mn=550) PIBSA utóreagensekkel igyekeztük a polaritási egyensúlyt eltolva az oldhatóságot és ezáltal az olajoldatbeli stabilitást javítani.

Az ülepedési hajlam egzakt vizsgálatára egy gyorstesztet rendszeresítettünk, amellyel a 30-60 napig tartó ülepedési folyamatokat felgyorsítottuk. Az adalékokat SN-150/A alapolajba kevertük be (3%-os adaléktartalom), majd 30 percig 5500 1/min fordulatszámon történő centrifugálás után vizuálisan értékeltük a kiülepedett szilárd anyag mennyiségét. Ha kiülepedést tapasztaltunk, az adalékot további vizsgálatoknak nem vetettük alá.

Az utóreagensekkel végzett kísérletek során kapott termékek (10. melléklet; MoSI-32 – MoSI-38 j. adalékok) közül, kizárólag az M = 550 molekulatömegű közbenső termékkel lőállítottak voltak stabilabbak, mint a korábbi adalékok (az utóreagenst az előállítás 4. n olajoldatából. A megfelelő

ket (2.2.1. fejezet) használtunk fel, az

alkalmazott a közbenső

termékhez viszonyítva érle ar n változtattuk. Az

előállított adaléko t; MoSI- MoSI-5 kok) többségénél

stabilitási problém ett.

Az adalékok PDDH értékszámaiból (2.48 ) azonban , hogy a közbenső termékek molekula , és a befejező reagens mennyisége egyaránt befolyásolta az adalékok detergens-diszpergens hatá

felhasználás gens

e

órájában adagoltuk). Ezzel a kis molekulatömegű közbenső termékkel történt utókezeléssel, még a gyorsteszt kétszeres időtartamának megfelelő centrifugálás után sem tapasztaltunk szilárd anyag kiülepedést az adalékok 3%-os

méretű és szerkezetű apoláris molekula hányad növelésével az ülepedési stabilitás jelentősen növelhető volt. Az utóreagens mólarányának optimalizálásával együtt, a további kísérleteink során, megvizsgáltuk a különböző szerkezetű közbenső termékek hatását az adalékhatásra (10. melléklet). Vizsgálatainkhoz C10, C18, C20 α-olefinnel, illetve sztirollal szintetizált közbenső terméke

Mn = 550g/mol molekulatömegű utóreagens mólarányát az előkís tek alapján 1,0-8,0 t tományba k (10. mellékle 39 – 8 j. adalé a nem jelentkez

. ábra kitűnt

szerkezete

sának nagyságát. A sztirol és a C10 α-olefin ával előállított közbenső termékek acilezése esetében a befejező rea tömegarányának növelésével például nőtt az adalékok detergens-diszpergens hatása, míg a többi esetben maximum értékszám adódott a vizsgált tartományban. De a sztirolt tartalmazó termékeknél a detergens-diszpergens hatás jelentősen elmaradt a referencia és többi adaléktól.

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

PDDH

mazott utóreagens mennyiségétől a referencia Komad-323-hoz képest

Referenc. MoSI-42 MoSI-41 MoSI-40 MoSI-39 MoSI-43 MoSI-44 MoSI-45 MoSI-46 MoSI-47 MoSI-48 MoSI-49 MoSI-50 MoSI-51 MoSI-53 MoSI-52 MoSI-54 MoSI-55 MoSI-56 MoSI-57 MoSI-58

2.48. ábra. – A detergens-diszpergens hatásvizsgálat eredményei SN 150/A alapolajban (PDDH – Potenciális Detergens Diszpergens Hatás)

A szakaszos terhelésű, dinamikus mérési eljárással mért súrlódási együttható vs. terhelés diagramokat a 2.50-2.53. ábrákon foglaltam össze (7% adalék + 1% ZnDDP SN150A alapolajban). Szignifikáns különbség mutatkozott az eltérő komonomereket tartalmazó közbenső termékekből előállított adalékok között. A sztirol komonomer esetében függetlenül az alkal

is gyengébb súrlódáscsökkentő hatékonyságot tapasztaltunk (2.50. ábra). A C10 α-olefin esetében a Komad-323-nak megfelelő súrlódási tulajdonságokat mértünk (2.51. ábra). C20

α-olefin komonomer tartalmú és komonomer nélküli közbenső termék felhasználásával előállított adalékok a korábban előállított C18 α-olefin komonomer alapú terméknek megfelelő, illetve nagyobb súrlódáscsökkentő hatást biztosítottak (2.52. és 2.53. ábrák).

0 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6

300

0,6

Surlódási együttha

Referencia Komad-323

MoSI-51 Referencia Komad-323

MoSI-55 MoSI-56 MoSI-57 MoSI-58 MoSI-53

MoSI-54

500 700 900 1100 1300 1500

Terhelés, N 0 0,1 0,2

300 500 700 900 1100

Surlód

0,3

1300 1500

Terhelés, N

ási

0,4 0,5

együttha

2.50. ábra.

adalék ása a terhelés

függvényében

ső termékből előállított adalékok súrlódási együtthatójának változása a terhelés

függvényében - Sztirollal szintetizált közbenső termékből előállított

ok súrlódási együtthatójának változ 2.51. ábra. - C10 α-olefinnel szintetizált közben

0 0.1 0.2 0.3 0.4 0.5 0.6

300 500 700 900 1100 1300 1500

Terhelés, N

Surlódási együttható

Referencia K-323 MoSI-43 MoSI-44 MoSI-45 MoSI-46

0 0.1 0.2 0.3 0.4 0.5 0.6

300 500 700 900 1100 1300 1500 1700

Terhelés, N

Surlódási együttható

Referencia Komad-323 MoSI-45

MoSI-46 MoSI-47 MoSI-48

2.52. ábra. - C20 α-olefinnel szintetizált közbenső termékből előállított adalékok súrlódási együtthatójának változása a terhelés

függvényében

2.53. ábra. - Komonomer nélküli közbenső termékből előállított adalékok súrlódási együtthatójának változása a terhelés

függvényében

0 10 20 30 40

0 10 20

Hőrséklet, °

50

C

60

30 40 50 60

Idő, perc

70

Komad 323 MoSI-46 MoSI-49

2.54. ábra. A két legnagyobb súrlódáscsökkentő hatású adalék olajoldatának hőmérséklet változása a folyamatos, állandó terhelésen

alapuló mérési eljárással

Az ábrákon látható, hogy az utóreagens mennyiségének változtatása az alkalmazott komonomer fajtájától függően különbözőképpen, de minden esetben a mérési ismételhetőségnél nagyobb mértékben befolyásolta a súrlódáscsökkentő hatás nagyságát, különös tekintettel a komonomer nélküli és C20 α-olefin komonomerrel készített közbenső termékből előállított adalékokra. C20 α-olefin komonomer esetében 2,42 a komonomer nélkülinél pedig 2,08 közbenső termék:utóreagens mólarány biztosította a legnagyobb hatást (mólarány adatok - 10. melléklet). Ennél kisebb és nagyobb mólarány alkalmazásával csak romlott a súrlódáscsökkentő hatás mindkét közbenső terméknél.

A detergens-diszpergens tulajdonságok szempontjából viszont mindkét komonomer esetében nagyobb közbenső termék:utóreagens mólaránynál mértük a nagyobb hatást (komonomer nélküli: 4,03; C20 α-olefin: 3,45). Csakúgy, mint a súrlódáscsökkentő hatásnál a detergens-diszpergens hatásjellemzők is romlottak az ennél több, illetve kevesebb utóreagens használata esetén. A 600 N terhelésen végzett folyamatos, állandó terheléses vizsgálat eredményei szerint (2.54. ábra) azonban ezek az adalékok is

ugyanolyan súrlódáscsökkentő hatást fejtettek ki, mint a C18 α-olefin komonomer tartalmú közbenső termékből, de utóreagens nélkül, az első kísérleti fázisban előállított adalékok (vö. 2.46. ábra).

A kapott eredmények ismét a poláris/apoláris arány helyes megválasztásának fontosságát mutatták. A túlzott mértékű utóreagens adagolás a hatásjellemzők romlását okozta, mert a molekulaszerkezetben az apoláris arány túlsúlya érvényesült. A poláris funkciós csoportok fokozott sztérikus gátlása, árnyékoltsága miatti gyengébb felületi adszorpciós képességek rontották a diszpergáló hatást és fémfelülethez kötődést – azaz a tribofilm kialakulást. Emellett a nagyobb mennyiségben beépült (vagy elreagálatlan formában oldatban maradt) utóreagens csökkentette a fajlagos hatóanyag tartalmat is. A második

n a polimerizációs szimulációk eredményei alapján tett, a közbenső termék típusára vonatkozó megállapításomat: a C20 α-olefint tartalmazó közbenső termék a megfelelő alapanyag a detergens-diszpergens és súrlódáscsökkentő hatás, valamint az ülepedési stabilitás szempontjából.

2.3.3. Kéndonor beépítése a molekulaszerkezetbe, méretnövelési kísérletek (az