2. Molibdén tartalmú PIB-poliszukcinimid adalékok fejlesztése és vizsgálata
2.4. Molibdén tartalmú PIB-poliszukcinimid adalékok vizsgálata adalék kompozíciókban
2.4.2. Kísérleti molibdén tartalmú PIB-poliszukcinimidek hatékonyságának vizsgálata teljes motorolaj kompozíciókban
2.4.2.2. Oxidációs, termikus, nyírási stabilitásvizsgálatok
Az oxidációs terhelés hatására bekövetkező peroxidos bomlási folyamatok az alapolaj komponenseinek degradációjához, telítetlen – polimerizációra képes – vegyületek képződéséhez vezetnek, ami az alapolaj viszkozitásának növekedését okozza. Korábbi munkánk során azonban kimutattuk [138], hogy az adalékok között létrejött kémiai kötések oxidációs terhelés hatására felbomlanak. A kialakult nagy móltömegű, méretükből adódóan viszkozitás-módosító hatással rendelkező kolloid micellák szétesn
össze inak
relatív viszkozitás csökkenése kisebb, m es kompozícióké. Az oxidáció ek, ezáltal a teljes motorolaj viszkozitása jelentősen csökken. A két motorolajat hasonlítva megállapítottam (2.82. és 2.83. ábrák), hogy a Diesel sorozat mintá
int a benzin
hatására bekövetkező viszkozitás változás szempontjából az eltérő közbenső termékekkel készített adalékok között a különbség elhanyagolható volt (2.84. ábra).
0 Relatív vi 10
15 Relatív vi 10szkozi 15
20 25 30
tás csökkenés (%
40°C 100°C
2.82. ábra Olajkompozíciók relatív viszkozitás csökkenése az oxidációs stabilitás vizsgálat után
benzines
2.83. ábra Olajkompozíciók relatív viszkozitás csökkenése az oxidációs stabilitás vizsgálat után motorolaj kompozícióban Diesel motorolaj kompozícióban
0
Komad-323 MoSI-44 (C20 komonomer)
Relatív viszkozitás csökkenés, %
40°C 100°C
2.84. ábra Olajkompozíciók relatív viszkozitás csökkenése az oxidációs stabilitás vizsgálat után benzines motorolaj kompozícióban
Eredményeink alapján egyértelmű volt, hogy az alapolaj és a részkompozíció összetétele befolyásolja az oxidációs terhelés hatására kialakuló viszkozitás változást. A Diesel kompozíció esetében a referenciához képesti kisebb viszkozitás válozás az antioxidáns adalékokkal kialakított pozitív kölcsönhatásokra utal.
A termikus stabilitásvizsgálatok eredményeinek értékelése
A termikus terhelés hatására általában viszkozitás csökkenés következik be, mint az oxidációs terhelés esetében. Ugyanakkor bizonyos poláris funkciós csoportokkal rendelkező adalékok esetében viszkozitás növekedés is előfordulhat. Ezt a jelenséget korábban, nagy molekulatömegű, apoláris oldalláccal (PIB) rendelkező PIB-poliszukcinimideket (Mn=6000-12000), fémtartalmú detergenseket és ZnDDP-t
ta k ki
term
molekulaszerkezet változások miatt, az olajoldat kinematikai viszkozitása radikálisan omlástermékek kémiai reakcióba (H-híd,
plex beépítése), a fenti tapasztalatokkal ellentétben nem o
igen kismértékű vált adott felvilágosítást,
szemben a benzines motorolajjal, ahol a viszkozitás csökk b mértékű, de
a r ndig k . Összefogl C18 α-olefi reagens
nélkül készült adalék esetében nem asztaltunk jelen élesedési hajla rtalmazó modellelegyek esetében mutattu
eredményei szerint, ilyen rendszereknél, [138]. Az akkor elvégzett kísérletek ikus terhelés hatására bekövetkező megnőhet. IR spektroszkópiás vizsgálatokkal kimutattuk, hogy az adalékok, termikus hatásra, részleges bomlást szenvednek, majd a b
sóképzés stb.) lépnek egymással és nagy molekulatömegű polimerizátumokat képeznek.
Az ilyen jellegű gélesedési folyamatok (térhálós polimerszerkezet kialakulása) a motor kis mechanikai nyírású helyein lerakódások képződését idézhetik elő.
A reakcióra képes poláris - térhálósodást elősegítő - csoportok koncentrációjának növelése (a molibdén kom
kozott viszkozitás növekedést (2.85. és 2.86. ábrák). A Diesel motorolajban mutatott ozás a kölcsönhatások stabilis jellegéről
enés már nagyob eferenciánál még mi isebb volt alva: a nnel, utó
tap tős g mot.
Relatív viszkozitás csökkenés (% 40°C100°C
0 Relatív viszkozitás 10
12
nagy valószínűséggel az, hogy termikus hatásra az utóreagens miatti nagyobb molekulatömegű adalék, illetve kölcsönhatásainak degradációja jelentősebb viszkozitás változással jár. De a viszkozitás csökkenés nagysága, az esetek többségében kisebb volt mint a referencia Komad-323-al mért érték.
2.85. ábra Olajkompozíciók relatív viszkozitás csökkenése a termikus stabilitás vizsgálat után
benzines motorolaj kompozícióban
2.86. ábra Olajkompozíciók relatív viszkozitás csökkenése a termikus stabilitás vizsgálat után Diesel
motorolaj kompozícióban
A különböző közbenső termékek és utóreagens használata során viszont nagyobb viszkozitás csökkenést tapasztaltunk (2.87. ábra). Ennek oka
0
Komad-323 MoSI-44 (C20 komonomer)
Relatív viszkozitás csökkenés, %
40°C 100°C
2.87. ábra Olajkompozíciók relatív viszkozitás csökkenése a termikus stabilitás vizsgálat után benzines motorolaj kompozícióban
Nyírásstabilitási vizsgálat eredményeinek értékelése
er molekulák eli viszkozitás módosító Korábbi vizsgálataink [139] során azt tapasztaltuk, hogy különböző motorolaj adalékok olajoldatainak viszkozitása ultrahangos nyírás hatására nem csak a polim
degradálódása miatt csökken, hanem az olajoldatb kölcsönhatások is irreverzibilis változásokon mennek keresztül.
Az első kísérleti fázisban előállított molibdén tartalmú PIB-poliszukcinimidek olajoldatainak nyírásstabilitása a referencia adalékétól nem különbözött (2.88. és 2.89.
ábrák), tehát nyírás hatására az adalék-adalék kölcsönhatások nem változtak meg. Az eltérő közbenső termékekből előállított adalékok esetében már jelentősebb különbségeket tapasztaltunk (2.90. ábra). Ez azonban már nem a kialakuló kölcsönhatások, hanem a molekulaszerkezet nyírási igénybevétellel szembeni stabilitásáról adott felvilágosítást. Itt magától értetődően fontos tényezőnek bizonyult az utóreagens aránya. A nagyobb utóreagens mólarány a molekulatömeg növekedésével járt. Ugyanakkor a polimer szerkezet nyíróerők hatására érzékenyebbé vált, ami fokozott viszkozitás csökkenésben nyilvánult meg.
0
Relatív viszkozitás csökkenés (%
40°C
Relatív viszkozitás csökkenés (%
40°C 100°C
2.88. ábra Olajkompozíciók relatív viszkozitás csökkenése nyírás hatására benzines motorolaj
kompozícióban
2.89. ábra Olajkompozíciók relatív viszkozitás csökkenése nyírás hatására Diesel motorolaj
kompozícióban
0 2 4 6 8
Komad-323 MoSI-44 (C20 komonomer)
MoSI-46 (C20 komonomer)
MoSI-48 (komonomer
nélkül)
MoSI-49 (komonomer
nélkül)
MoSI-51 (sztirol komonomer)
Relatív viszkozi
10 12 14 16
tás csökkenés, %
18 40°C
100°C
90. ábra Olajkompozíciók relatív viszkozitás csökkenése nyírás hatására benzines motorolaj kompozícióban
2.
Összefogla : molibdénn szempontjából különböztek e motorolajban poliszukcinimi stabilitás) stab 2.4.2.3. Súrlód A szabványos
motorolaj kom mértekhez hasonló eredményeket
kaptunk. A függetlenül ha azonban, hogy a nagyobb be nem adódott.
A folyamatos, az adalékok benzines, min referencia ada véghőmérsékle viszkozitása m
molibdén tart közötti véghőmérséklet különbség azonban mindkét mo
tapaszt nem be minták összeha
lva a stabilitásvizsgálatok eredményeképpen megállapítottam, hogy a el modifikált PIB-poliszukcinimidek termikus, oxidációs és nyírási stabilitás
az alkalmazott adalékkompozíció függvényében kismértékben gymástól. A vizsgálatok során azonban tendencia jelleggel a Diesel
mutattunk ki nagyobb stabilitást. A referencia, kereskedelmi PIB-ddel (Komad-323) összehasonlítva hasonló vagy jobb (oxidációs ilitási jellemzőket tapasztaltunk.
ás-, és kopáscsökkentő hatás vizsgálata
berágódási és hegedési terhelés vizsgálatok során benzines és Diesel pozíciókban az SN-150A alapolajban
molibdénnel modifikált PIB-poliszukcinimidek tehát motorolaj kompozíciótól sonló kopáscsökkentő és berágódásgátló hatást mutattak. Megjegyzendő ismét tendencia jelleggel a Diesel motorolaj kompozícióban tapasztaltunk rágódásgátló hatást, a hegedési terhelések értékében hasonló differencia állandó terheléses mérési eljárás során mért véghőmérséklet tekintetében SN-150A alapolajban kifejtett hatásához hasonlót tapasztaltunk mind d Diesel motorolajokban (2.91. és 2.92. ábrák). Diesel motorolajban a
lékot tartalmazó minta (Komad-323) esetében mintegy 8°C-al nagyobb tet mértünk, mint benzines motorolajban. Ez a Diesel motorolaj nagyobb iatti nagyobb súrlódási együtthatóra vezethető vissza. A referencia és a almú adalékok
torolaj kompozíciónál 15-20°C tartományba esett. Jelentős antagonizmust tehát nem altunk egyik kompozíció esetében sem, a felületen kifejtett hatást a társadalékok folyásolták jelentősen. A benzines motorolaj esetében a kereskedelmi MoDTC a molibdén tartalmú PIB-poliszukcinimidekkel (azonos molibdén tartalom)
sonlítva hasonló, illetve kissé gyengébb teljesítményt nyújtottak (2.90. ábra).
20
bra. A folyamatos, állandó terheléses mérés
pott hőmérsékleti görbék, benzines motorolaj 2.92. ábra. A folyamatos, állandó terheléses méré során kapott hőmérsékleti görbék, Diesel motorolaj
. A detergens-diszpergens tulajdonságok és a súrlódási együttható sának vizsgálata lemezes kokszolóval
150A alapolajjal végzett vizsgálathoz hasonló vizsgálatot végeztünk el lemezes ló alkalmazásával benzines motorolaj mintákra. Referenciaként a két korábban is t kereskedelmi MoDTC adalékot használtuk fel. A kapott kumulált LGH ámokat a különböző komonomerrel készített termékekre a 2.12. táblázatban
m össze.
blázat. Lemezes kokszolóval végzett mérések során kapott kumulált lerakódást gátló hatás (LGH) értékszámok, illetve a különböző teljesítményszintek
3
Teljesítményszint
Mintaazonosító Értékszám Diesel Benzines
Referencia Komad-323 51 CF SJ
MoSI-44 38 CF SH-SJ
végzett vizsgálatokhoz viszonyítva jelentősen nőttek a kumulált LGH ö.: 2.58. ábra). Ez vélhetően annak a következménye, hogy a motorolaj-óban lévő antioxidánsok meggátolták az adalékszerkezet túlzott mértékű
sát. A vizsgálati idő alatt a súrlódási együttható változását a 2.93. ábra z esetben is látható javulás tapasztaltunk az alapolajban végzett viszonyítva. Ez valószínűleg szintén a részkompozícióban lévő
alékoknak a következménye volt, amelyek megakadályozták a túlzott ciót, ami a súrlódáscsökkentő hatás gyors romlását eredményezte volna.
líteni hogy, csakúgy mint SN150A alapolajban, a C20 α-olefint tartalmazó ékből előállított molibdén tartalmú PIB-poliszukcinimidek súrlódási lt a legkisebb a vizsgálat teljes időtartama alatt.
Referencia Komad-323 MoSI-44 (C20 komonomer) MoSI-46 (C20 komonomer) MoSI-48 (komonomer nélkül) MoSI-49 (komonomer nélkül)
0.05 0.1 0.15 0.
0.25 0.3
Súrlódási együttható
2
0
0 3 6 9
Idő, óra MoSI-51 (sztirol komonomer)
2.93. áb
2.4.2.5 Az SN körülm poliszu Emelle súrlódá megaka
ra - A berágódási terheléshez tartozó súrlódási együttható változása a vizsgálati idő függvényében
. Adalékkompozícióban kialakuló kölcsönhatások
150A alapolajhoz képest teljes motorolaj kompozíciókban az üzemelési ényeknek megfelelő terhelések mellett a vizsgált molibdén tartalmú PIB-kcinimidek nem váltottak ki jelentős antagonizmust az egyéb társadalékokkal.
tt az oxidációgátló adalékok jelenléte a teljes motorolaj kompozíciókban növelte a scsökkentő hatás időtartamát az adalék gyors oxidatív bomlásának
dályozásával. Hasonló szinergizmust mutattak ki az MoDTC-k esetében is [140].
A kísérleti eredményeket összegezve a szükséges súrlódáscsökkentő hatékonyság MoDTC adalékok alkalmazása nélkül molibdén tartalmú PIB-poliszukcinimid adalékokkal is elérhető volt teljes motorolaj kompozíciókban. A hatékonyságot az adalék-adalék kölcsönhatások és az alapolaj jellege kevésbé, az adalékszerkezeti jellemzők és a felhasznált ZnDDP típusa már nagyobb mértékben befolyásolta.
3. Összefoglal Munkám sor pol
alkalma alábbia
1.
imetriás módszert, a detergens-diszpergens hatékonyság
m. A
3%-os ismételhetőségi b.
jellemzésére két különböző megközelítést alkalmaztam. Az
erkezetű
2. A l köz számító fázisba
rétegéb ] ojtott kopolimer céltermék képződési
seb é
segítsé α-olefin típusú
ás
án súrlódás- és kopáscsökkentő hatású, molibdén tartalmú PIB-iszukcinimid adalékok előállítási lehetőségeit vizsgáltam. A kívánt hatású, gyakorlati
zásokban felhasználható adalék fejlesztése során megoldott részfeladatokat az kban foglaltam össze.
Az előállított adalékok hatásjellemzőinek vizsgálata céljából különböző laboratóriumi szűrővizsgálati módszerek továbbfejlesztését végeztem el. Ennek során módosítottam az oxidációs, termikus és nyírási stabilitás jellemzésére használt viszkoz
jellemzésére használt papírkromatográfiás módszert, a koromdiszpergáló hatékonyság jellemzésére használt viszkozimetriás módszert, a magas hőmérsékletű detergens-diszpergens hatékonyság jellemzésére használt lemezes kokszoló, a súrlódás- és kopáscsökkentő hatékonyság vizsgálatára használt négy-golyós készüléket. Az utóbbi két hatásvizsgálati technika fejlesztési folyamatát, eredményeit a dolgozatomban is bemutattam:
a. A magas hőmérsékletű detergens-diszpergens hatékonyság jellemzésére szolgáló, lemezes kokszolón alapuló, új mérési módszerrel a magasabb teljesítményszintű (API SJ/CF-4) motorolajok között is megfelelő differenciáló képességet értem el. A módszert magasabb üzemi hőmérséklet, nagyobb oxidációs terhelés, un. stop-and-go (városi jellegű közlekedés) üzemmód megfelelő modellezése céljából módosította
mérés során keletkezett próbatestek kvantitatív jellemzésére olyan számítógépes képanalizáló módszert fejlesztettem ki, amely a korábbi szubjektív értékeléssel szemben egy maximum
hibájú egzakt értékelést tesz lehetővé.
A súrlódáscsökkentő hatás meghatározására új számítógépes vezérlésen, detektáláson és adatfeldolgozáson alapuló mérési módszert fejlesztettem ki. A hatás
elsőben a próbatestek közötti, súrlódás miatt fellépő hőmérsékletnövekedést mértük, a másodikban a mechanikai terhelés hatására kialakuló súrlódási együtthatót határoztuk meg. A fejlesztés eredményeképpen a hőmérséklet méréses technikával 99%-os konfidencia szint mellett, két azonos hatóanyag tartalmú, de eltérő kémiai sz
adalék súrlódáscsökkentő hatása közötti különbség kimutatható. A súrlódási együttható mérésén alapuló technikával 95%-os konfidencia szint mellett szintén kiválasztható (dinamikus terhelés mellett) a nagyobb hatású adalék.
mo ibdén tartalmú PIB-poliszukcinimid adalékok előállításához szükséges benső termékek előállításának reakciókinetikáját dinamikus modellen alapuló
gépes szimuláció segítségével vizsgáltam. Kimutattam, hogy a szilárd n lévő maleinsav-anhidrid oldódása során, annak felületi transzport
en a PIB[MSA, komonomer n
ess génél nagyobb a melléktermék képződés sebessége. A felépített modell gével igazoltam továbbá azon feltételezésemet, hogy az
kom káros
Szimul el bizonyítottam, hogy a
20
elő 3. A mol
felhasz
formájában lehetett beépíteni. Erre plex vegyületre sza
vizsgál XRF, T követke oldat) e
amin), rűt formálva, két hidroxil csoportjával kapcsolódik a molibdén koordinációs övezetébe, míg a harmadik hidroxi-etil csoport („kar”) szabadon van. NOESY, EXSY mérésekkel kimutattam, hogy statisztikusan ugyan két kar kapcsolódik, de ez valójában egy dinamikus egyensúly eredménye, amelyben a “karok” NMR időskálán (szobahőmérsékleten) mérhető időtartam alatt kémiai cserét mutatnak. Bizonyítottam, hogy ennek a csere folyamatnak a hajtóereje a trietanol-amin (ligandum) nitrogén atomjának protonálódásával járó nitrogén inverzió.
4. Molibdén beépítése a poliszukcinimid szerkezetbe:
a. A kísérleti munka első fázisában kimutattam, hogy a molibdén donor vegyületek szilárd formában nem építhetők be a PIB-poliszukcinimid szerkezetbe. Megállapítottam, hogy csak a MoO3 és trietanol-amin felhasználásával készített vízoldható komplex felhasználásával lehet 0,4-0,6m/m% molibdén tartalmú zavarosodás mentes adalékot előállítani.
Meghatároztam a megfelelő reakciókörülményeket és komponens mólarányokat annak érdekében, hogy az adalékszerkezetbe a molibdén teljes mennyisége beépüljön (a szűrés, mint technológia lépés kihagyható), illetve a poláris/apoláris egyensúly megtartásával a megfelelő olajoldhatóság és súrlódáscsökkentő hatás biztosítható legyen. Az előállított adalékok önmagukban kismértékű, kén-donor jelenlétében a kereskedelemben kapható molibdén-ditio-karbamát adalékokkal összevetve (azonos molibdén tartalom mellett) hasonló vagy nagyobb súrlódáscsökkentő hatást mutattak. A súrlódáscsökkentő hatás mellett a referencia, kereskedelmi PIB-poliszukcinimidekre jellemző detergens-diszpergens hatást (PDDH= 80-90) értem el a molibdén tartalmú adalékok estében is.
b. A molibdén tartalmú PIB-poliszukcinimid adalék előállítási kísérletek második fázisában megvizsgáltam, hogy a közbenső termék szerkezete miként befolyásolja a végtermék szerkezetét és súrlódáscsökkentő hatását.
Bebizonyítottam, hogy a C20 α-olefin felhasználásával, valamint a onomerek molekulatömegének csökkenésével nő a PIB láncra nem ojtódott
[MSA]-[α-olefin] heteropolimerek mennyisége a reakcióelegyben.
ációs és laboratóriumi vizsgálatok eredményeiv
monomerek homopolimerizációjának sebessége egy nagyságrenddel kisebb a fenti heteropolimerizációnál. Vizsgálataink eredményeként a C α-olefin felhasználásával készített közbenső terméket választottam ki további adalék
állítási kísérletekre, annak minimális heteropolimer tartalma miatt.
ibdént a PIB-poliszukcinimid szerkezetbe MoO3 és trietanol-amin nálásával készített vízoldható komplex - mint közbenső termék -
a fémorganikus kom
kirodalmi utalás nincs. A vizes oldatban kialakuló molekulaszerkezet egzakt atára 1H, 13C, 95Mo, 14N és 17O NMR spektroszkópiás módszert, valamint G és IR technikákat alkalmaztunk. A vizsgálati eredmények alapján azt a ztetést vontam le, hogy az előállított komplex folyadékfázisban (vizes gy oktaéderes molibdén(VI) oxokomplex, amelyben a ligandum (trietanol-egy 8 tagú kelát gyű
komonomer nélkül készített közbenső terméket tartalmazó adalékok eredményezték a legnagyobb súrlódáscsökkentő és detergens-diszpergens
ását, de a 0% foszfor tartalommal elért, megfelelő szintű
hogy
hatékonyságát egyéb adalékokkal együtt , hogy a hagyományos ukcinimidek között a
bb, mint a
.
ek (Tézisek)
lata
rgens hatékonyság jellemzésére lón alapuló, új mérési módszerrel a magasabb erenciáló képességet értem el.
detektáláson és adatfeldolgozáson alapuló mérési módszert fejlesztettem hatású terméket. Kimutattam továbbá, hogy a stabilis adalékszerkezet kialakításához megfelelő molekulatömegű és szerkezetű utóreagensre van szükség.
c. Vizsgáltam a PIB-poliszukcinimid szerkezetbe közvetlenül beépített kén hat
súrlódáscsökkentő hatás mellett a detergens-diszpergens hatás erőteljes romlását tapasztaltam. A poláris karakterű heteroatomokat tartalmazó vegyületek túlsúlya a molekulaszerkezetben csökkentette az adalékok olajoldhatóságát és a detergens-diszpergens hatást. Megállapítottam,
a kén-donorok fokozott beépítését, az alkalmazott PIB móltömeg, esetén csak a molibdén tartalom csökkentése mellett lehet végrehajtani.
5. A kísérletileg előállított adalékok
„teljes” motorolajokban is vizsgáltuk. Megállapítottam adalékok és a molibdén tartalmú PIB-polisz
súrlódáscsökkentő hatást és egyéb jellemzőket (Pl.: termikus, oxidációs stabilitás, stb.) kismértékben befolyásoló kémiai kölcsönhatások alakulnak ki. A hosszú idejű felhasználás során fenntartható hatás jellemzésére lemezes koszolón végzett öregítési vizsgálatokkal kimutattam, hogy a molibdén tartalmú PIB-poliszukcinimidek súrlódáscsökkentő hatása hasonló vagy nagyo
referencia MoDTC adalékoké, de lerakódásképző hajlamuk (bomlékonyságuk) jóval kisebb. Ezért az olajoldatban stabilisabb, hosszabb időn át is megfelelő hatást nyújtó molibdén tartalmú PIB-poliszukcinimidek alkalmasak a növelt csereperiódusú, motorhajtóanyag takarékos (kisebb CO2 kibocsátást biztosító), utókezelő katalizátorok élettartamát nem csökkentő motorolajok formulázására.
Az Ásványolaj- és Széntechnológiai Tanszék több mint 30 éve foglalkozik a PIB-szukcinimid alapú motorolaj adalékok fejlesztésével. A kifejlesztett adalékokat a MOL Rt. által fogalmazott motorolajokban ebben az időszakban sikeresen alkalmazták. A jelen dolgozat tárgyát képező molibdén tartalmú adalékok vizsgálata, a MOL LUB Kft részvételével a korábbi együttműködés folytatását jelenti. Jelenleg folynak a méretnövelési kísérletek, amelyek az előállítási technológia üzemi méretű megvalósítását célozzák.
4. A kutatómunka során elért főbb eredmény
1. Az előállított adalékok hatásjellemzőinek korábbiaknál megbízhatóbb vizsgá céljából a rendelkezésre álló laboratóriumi szűrővizsgálati módszereket továbbfejlesztettem.
a. A magas hőmérsékletű detergens-diszpe szolgáló, lemezes kokszo
teljesítményszintű (API SJ/CF-4) motorolajok között is megfelelő diff
b. A súrlódáscsökkentő hatás meghatározására új számítógépes vezérlésen,
ki. Segítségével 95%-os konfidencia szinten is szignifikáns különbség mutatható ki két hasonló hatású, de eltérő szerkezetű adalék között.
2. Kimutattam, hogy a szilárd fázisban lévő maleinsav-anhidrid oldódása során, annak felületi transzport rétegében a PIB[MSA, komonomer] ojtott kopolimer n
-olefin típusú α
imutattam, hogy a MoO3 trietanol-aminnal képzett komplex kelát gyűrűt
mutatnak.
kkentő, detergens-diszpergens hatás és stabilitás szempontjából is
b. Megállapítottam, hogy csak a MoO3 és trietanol-amin felhasználásával molibdén tartalmú, olajban zavarosodás mentesen oldódó adalékot előállítani.
Meghatároztam a megfelelő reakciókörülményeket és komponens mólarányokat annak érdekében, hogy az adalékszerkezetbe a molibdén teljes mennyisége beépüljön és így a szűrés, mint technológia lépés kihagyható, illetve a poláris/apoláris egyensúly megtartásával a megfelelő d. Megállapítottam, hogy az új összetételű kísérleti adalékok már
ben l
20
ogy a stabilis adalékszerkezet kialakításához megfelelő céltermék képződési sebességénél nagyobb a melléktermék képződés sebessége.
A felépített számítógépes modell segítségével igazoltam, hogy az α
komonomerek molekulatömegének csökkenésével nő a poliizobutilén láncra nem ojtódott káros [MSA]-[ -olefin] heteropolimerek koncentrációja a reakcióelegyben.
3. 1H, C, Mo, N és O NMR13 95 14 17 spektroszkópiás, XRF, TG és IR technikák felhasználásával k
vegyülete folyadékfázisban (vizes oldat) egy oktaéderes molibdén(VI) oxokomplex, amelyben a ligandum (trietanol-amin), egy 8 tagú
formálva, két hidroxil csoportjával kapcsolódik a molibdén koordinációs övezetébe, míg a harmadik hidroxi-etil csoport („kar”) szabadon van. NOESY, EXSY mérésekkel kimutattam, hogy statisztikusan ugyan két kar kapcsolódik, de ez valójában egy dinamikus egyensúly eredménye, amelyben a “karok” NMR időskálán (szobahőmérsékleten) mérhető időtartam alatt kémiai cserét
4. A MoO3-ot sikeresen beépítettük a PIB-poliszukcinimid szerkezetbe, a súrlódáscsö
megfelelő adalékok fejlesztése során az alábbi főbb eredményeket értem el.
a. Kimutattam, hogy a molibdén donor vegyületek szilárd formában nem építhetők be a PIB-poliszukcinimid szerkezetbe.
készített vízoldható komplex felhasználásával lehet 0,4-0,6m/m%
c.
olajoldhatóság és súrlódáscsökkentő hatás is biztosítható legyen.
önmagukban kismértékű, de kén-donor jelenlétében a kereskedelem kapható, azonos molibdén tartalmú molibdén-ditio-karbamát adalékokka összevetve, hasonló vagy nagyobb súrlódáscsökkentő hatásúak.
e. Bebizonyítottam, hogy vagy a C α-olefin felhasználásával, vagy a komonomer nélkül készített közbenső termékekből kiinduló adalék szintézisek eredményezték a legnagyobb súrlódáscsökkentő és detergens-diszpergens hatású terméket.
f. Kimutattam, h
molekulatömegű és szerkezetű utóreagensre van szükség.
g. Megállapítottam, hogy a kén-donoroknak az adalékszerkezetbe való eg esetén, csak a molibdén entése mellett lehet végrehajtani.
sságát egyéb adalékokkal együtt „teljes”
tást és
végzett poliszukcinimidek tartós súrlódáscsökkentő hatása hasonló vagy nagyobb, MoDTC adalékoké.
beépítését, az alkalmazott PIB molekulatöm tartalom csökk
5. A kísérletileg előállított adalékok hatáso motorolajokban is vizsgáltuk.
5. A kísérletileg előállított adalékok hatáso motorolajokban is vizsgáltuk.