1. A róm aiak jellem ének változása. — A róm aiak ezen hódítások a la tt nagyon m egváltoztak. Nagy em bereik nem voltak többé egyszerű földművesek, kik o tth a g y tá k az ekét és hazájukért harczolni m entek, s kik ha a z u tá n az ellent elűzték, visszatértek az ekéhez. A róm ai hadvezérek m ost igen gazdag em berek lettek , kik m inden idejüket háborúban vagy az állam ügyeiben tö ltö tté k . Nem voltak többé egyszerű pol
gárok, kik csak kötelességüket ró ttá k le hazájuk irán t,-h a n e m büszkék lettek, dicsőséget áh íto tta k , s gazdagság u tá n kíván
koztak. Már nem u ta s íto ttá k vissza R óm ában az idegen k i
rályok ajándékékait, sőt a hol m egfordultak a róm ai hadvezé
rek, azokat meg is kívánták.
2. A görög befolyás. — M ikor azután a róm aiak G ö
rögországot és keletet m eghódították, s term észetesen oly dolgokkal is m egism erkedtek, m ilyeneket az elő tt soha nem lá tta k : s kezdtek többet törődni az evéssel, ivással és szép h á zak építésével. A görögök sokkal m űveltebbek voltak, m int a róm aiak, sőt m int akárm elyik más nem zet is, m ert hisz a régi kor legjobb könyveit, szobrait és festm ényeit görög irók és művészek készítették. így a róm aiak nem csak hogy sok uj dolgot ta n u lta k a görögöktől, hanem saját régi szokásaikból is sokat elhagyogattak. S aját róm ai isteneiket m ár nem tisz
te lté k annyira, úgyszólván nem voltak többé oly egyszerűek s oly derekak m int az előtt.
3. Publius Scipio A fricanus. — Legjobban kedvelte a görögöket, s legszívesebben la k o tt köztük Publius Scipio, kinek — m ióta H annibalt A frikában legyőzte, — A fricanus volt a mellékneve. V oltak R óm ában em berek, kik Publius Scipiot nem szerették, noha hadvezér volt. A zt m ondták róla, hogy nagyon fenhéjázó, s úgy tesz, m int neki tetszik, s nem viseli m agát m int valam i róm ai. L egnagyobb ellen
48 Marcus Cato. — A római nemesek.
sége volt neki M arcus Cato, egy durva öreg em ber, ki az:
új görög szokásokat rossz szem m el nézte. T ö rté n t, hogy Publius testvére, Lucius Scipio A siaticus ellen, ki Á zsiában A n tiochust legyőzte, pert in d íto tta k . Avval vádolták, hogy ném i pénzt, m ely a róm ai népé volt, m agának ta r to tt meg.
E kkor felállt Publius, hogy testvérét védelm ezze; fogta a szám adási könyveket s a nép elő tt összetépte. »Ma tizennégy éve« úgym ond, »hogy H annibalt Z ám ánál le g y ő z te m ; jer- tek* adjunk h álát az isteneknek, hogy a haza akkor megsza
badult.« E rre ő és m ind a nép k iindultak a kapitolium ból, s csak a vádlók m a ra d tak benn. De később elhagyta Ró
m át, s szám kivetésben h alt m eg; »H álátlan haza« volt sír
kövén a felirat.
5. M arcus Cato. — Ellensége, M arcus Gato, a régi róm ai szokásokat ip ark o d o tt visszaállítani. Igen egyszerűen élt, s csak kevés pénzt k ö ltö tt. Sokat fáradozott gyerm ekeinek nevelésében s abban, hogy testben erősek legyenek. Mindig tiltak o z o tt a rossz szokások ellen, m elyeket a róm aiak elta
n u lg attak , s censor korában sok előkelő em bert b ü n te te tt meg m iattuk. Noha a róm aiak m eghallgatták, s meg is dicsér
té k éles beszédeit, azokban sok igazat is ta láltak , mégsem iparkodtak m agukat m egjavítani.
5. A rom ai nem esek. — Nézzük m ost, m ennyire válto
zott meg a róm ai nép, az által, hogy oly hatalm as nem zet lett.
E m lékezünk, hogy a 3oo. évben a patríciusok és a ple
bejusok közti viszálykodások végüket érték, s hogy az állam ban m ind egyenlők lettek. De nem ta r to tt sokáig a békesség s új zavar tá m a d t köztük. C onsulokká egyedül a gazdag ple
bejusok és a föpatriciusok választattak meg. így tö rté n t, hogy néhány család, m elynek tagjai voltak rendesen a consulok, m indig távolabbra h úzódott a többi családoktól, s opti- m atesneh vagyis nem eseknek n ev e ztete tt. Ezen családok m agukat sokkal jobbaknak ta rto ttá k a többieknél, m ert gazdagabbak voltak és m ert az állam h ivatalait ők b írtá k ; ily módon te h á t uj a risto cratiát lá tu n k R óm ában keletkezni, m elynek h atalm a pénzen alapult. Csak gazdag em ber ju th a
t o tt be a senatusba, s m inden h iv a talt ezen családokból töl
A római állam új kormánya. — A dolgok új állása Rómában. 49 tö tte k be. Ezen nem esek m aguk k ö zö tt eg y e té rte tte k , s m i
vel a sen atu st ok alk o ttá k , *úgy korm án y o ztak R óm ában, a m int nekik te tsz e tt.
6. A római állam új kormánya. — Az elő tt a con- sulok igazgatták R óm át, a senatus segítségével, m ost a se- natu s korm án y o zo tt s a consuloknak tenniök kellett, m it a senatus m ondott. K ezdetben a senatus igen jól korm á
nyozott, különösen a H anniballal való h á b o rú k b a n ; de az ázsiai háborúk u tá n m indenki rfleggazdagodni k ívánt, s a senatus inkább ipark o d o tt pénzt szerezni, m in t jól ko rm á
nyozni. így tá m a d t R óm ában m indenféle rossz, s nem volt, ki an n a k elejét vegye. Noha R óm a igen hatalm as volt, legna
gyobb em berei mégis re tte g te k a jövőtől. Szom orúan m on d ta C a to : »Mi lesz Róm ából, ha nem lesz m itől félnie?« Scipio A em ilianus, ki K arth a g ó t elfoglalta, a h ely ett, hogy a tis z t
viselők rendes szokása szerint azért im ád k o zo tt volna, hogy az istenek g y a r a p í t s á k az állam ot, csak azt kérte, hogy az istenek ta r ts á k meg.
Meg kell te k in te n ü n k a veszélyeket, m elyektől ezen nagy em berek re tte g te k . T a lá n könnyebb lesz, ha m egnéz
zük, hogy a senatus k o rm án y a m it te tt Róm ában, m it Itáliá
ban, s m it a provinciákban.
7. A dolgok új állása Rómában. — A m in t tudjuk, Róm a csak város volt, s m ikor h atalm assá vergődött, ezen egy város népe u ra lk o d o tt m ajdnem az egész világon. A város lakossága feloszlott gazdag nem esekre és senatorokra, lova
gokra és a közönséges népre. A ko rm án y a nem esek és sena- torok kezében volt, de a törv én y ek et a népgyülésekben h o z ták , a senatus te h á t kény telen volt kedveskedni a népnek, ha el ak a rta érni, mi neki te tsz e tt. A lovagok gazdag ke
reskedők voltak. L o v a g o k n a k nevezték őket, m ert a régi róm ai seregekben m inden gazdag em bernek ló h áto n kellett harczolnia. Az új állam ban azonban ezen lovagok igen ritk á n m entek a háborúkba, hanem Róm ában m a ra d tak , o tt végezték ü g y e ik e t; a senatus ráju k bizta az adónak b eh a jtá sát a provinciákban, s így m ind jobban m eggaz
dagodtak. A nem eseknek a köznépet is el kellett ta rta n io k és
Creighton : Római nép. tört. 4
5o A dolgok új állapota Itáliában.
m u lattatn io k , hogy nyugton m aradjon és elégedett legyen.
A provinciái hatóságok Róm ába búzát küldözgettek aján dékba, m elyet a nép kö zö tt ingyen o sz to tta k szét. T ovábbá m inden em bernek, m ielőtt valam i tisztségre m egválasz
to tták , a nép m u la tta tá sá ra circusi játék o k a t kellett ren deznie. A róm ai m indég kegyetlen nép volt, s játékai is kegyetlenek voltak. T erm észetesen vo ltak nekik lóverse
nyeik és gyalog f u tta tá s a ik : de szerettek vadállatokat is látni, úgym int oroszlánokat és tigriseket, melyek Róm ába ho
z a tta k s o tt jelenlétükben agyon hajszo ltattak . A fösport. m ely
ben legjobban te lt a kedvök, a g la d ia to r v ia d a l volt, m ikor is em berek h arczoltak egymás ellen, s a nép m u la tta tá sára egy
m ást öldösték. Ezek a g la d iá to r o k többnyire hadifoglyok vol
tak, de volt m indég egész sereg ezen m esterségre ta n íto tt em ber. M indezen já ték o k a t a gazdagok fizették, hogy a nép
nek tetszését elnyerjék, s ezen játékok és a búzaajándékok eg y ü tt véve, m indig több meg több népet csödítettek Ró
m ába ; igy azu tán a szegényebb nép m egszűnt voltaképen róm ai lenni, s m indinkább tu n y a és h aszontalan népségből álló csőcselék lett. De az egész világ korm ánya mégis az ö kezében volt.
Ily m ódon látjuk, hogy m agában R óm ában m inden h a ta lm a t a senatus k ívánt kézre k e r ít e n i; a lovagok gazda
godni iparkodtak, s pénzért m indent m e g te tte k ; a nép henyélt és nem kívánt egyebet, m inthogy eltartsá k s m u
lattassák, dolgozni meg ne kellessék.
8. A dolgok új állapota Itáliában. — Itáliát először H annibal p u sz títo tta el, s később a róm aiak, m ikor a H anni
bal pártjabelieket b ü n tették . A kis birtok tön k re ju to tt, s az em berek a helyett, hogy vidéken m a ra d tak volna, elm entek városokba lakni. M inden róm ai, ha m eggazdagodott, nagy- terjedelm ü földet kívánt b ír n i; igy te h á t a föld drágább lett, sem hogy a kisbirtokos m egvehette volna, s a kis jószágok hely ett nagyok keletkeztek. E zt a földet, m elyet a róm ai nem esek ily m ódon szereztek, rendesen nem ad ták ki bérbe, hanem rabszolgákkal m ü v eltették. H áborúikban a róm aiak sok rabszolgát szereztek ; a rabszolgák vétele és
A provinciák állapota. 5i használata olcsóbb is volt, m in t szabad m unkásokat bérelni, s Itáliában m ajdnem m indig ta rto tta k rabszolgákat. A szegény em ber igen ritk á n k ap o tt m u n k á t m int földm űves, hanem a városba kellett m ennie s o tt kellett tunyálkodnia, vagy egye- büvé k ato n án a k m enni. Egym áshoz lánczolt rabszolgák rajai végezték a mezei m u n k á k at.
L átju k te h á t, hogy az eddigi harezos osztály, a kisbir
tokosok, kik az előtt oly vitézül] k ü zd ö ttek Róm ának háborúiban, a birtok növekedtével tönkre ju to ttak . Róm a gazdagabb lett, de soha nem le tt többé oly hatalm as.
Egy m ásik baj az volt, hogy Róm a, m iu tán H annibal Itáliából kivonult, az italokkal sokkal rosszabbul kezdett bánni, m int azelőtt. Az itálo k at alattv aló k n ak te k in te tte , m ajdnem olyanoknak, m in t az idegen népeket, m elyeket m eghódított. Még az an n y ira hü la tin o k a t sem k ím é lte ; m ost m ár nem b á n t velük m in t egyranguakkal, hanem egész durván elvont tő lü k m inden rem ényt, hogy m ind hitték, v a laha róm ai polgárokká lehetnek.
így te h át m agában Itáliában nem igen volt kedves a róm ai uralom .
9. A provinciák állapota. — A provinciákat R óm á
ból a senatus által évenkint k iküldött hatóság korm ányozta.
Az volt a szokás, hogy m iu tán valaki Róm ában consul volt, egy esztendőre valam elyik provinciára kellett m ennie s o tt korm ányozni. Consullá pedig csak akkor le h e te tt valaki, ha ezelőtt más hivatalokat viselt volt, s m indezeket a nép vá
la szto tta. T e h á t, hogy biztosítsa m egválasztatását, a nép szá
m ára fényes játék o k a t k ellett rendeznie, s ez sok pénzébe k e
rü lt. A róm ai provinciának korm ányzója így R óm át rendesen sok adóssággal h ag y ta el. Egy évi hivataloskodása a la tt három n agy vagyont k ellett szereznie ; egyet, hogy vele adósságait törlessze, m ásikat, m elyből maga eléljen, s h arm a d ik at, mely- lyel, ha vád alá helyezték, biráit m egvesztegethesse. E zt a p énzt term észetesen azon szegény néptől zsarolták, szerezték, m elyet korm ányoztak. H a a korm ányzó valami jogtalanságot k ö v e te tt el, s a provincia népe bepörölte öt a senatusnál, o tt vád alá helyezték ugyan, de m ajdnem m indig felm en tették ,
4*
52 A római államot fenyegető veszélyek.
m ert m egvesztegette biráit. A senatorok m aguk is rem élték, hogy egyszer korm ányzók lesznek, te h á t nem ak artak egy
mással igen szigorúan bánni.
A provinciák népe ily m ódon a senatus k o rm ányzata a la tt nagy nyom orúságba ju to tt.
VI. F E JE Z E T .