• Nem Talált Eredményt

A barbaroknak letelepedése a római birodalomban

1. A góthok m egtelepedése Spanyolországban. T h eo d o ­ sius volt az utolsó császár, ki az egész birodalom fölött k o r­

m ányozott. Halála u tá n (395.) fiai H onorius és A rcadius kö­

zö tt ism ét m egoszlott oly form án, m int Diocletian idejében.

A rcadius keleten, H onorius nyugaton uralk o d o tt. H onorius azonban csak tizenegy éves fiú volt, te h á t Stilicho derék ve­

zér gyám sága a la tt állott. Stilicho mig élt, v isszatarto tta a gótokat, de 4o8-ban, Honorius parancsára, ki az ő növekedő h atalm átó l m egijedt, m egöletett. Mikor Stilicho m eghalt, nem volt többé oly hadvezér, ki a g o toknak ellen állh ato tt volna*

A larik királyuk a la tt 4io-ben m egszállták s be is v ették R ó ’ m át. De Alarik nem sokára m e g h a lt; egy kis folyónak m ed­

rében te m ették el, olyképen, hogy a folyó vizét egy időre el­

vezették, s m ikor el volt tem etve, a folyót ism ét helyére te ­ relték, hogy senki meg ne tudja, hol nyugszik nagy királyuk.

U tódja volt A thaulf, ki a róm aiaktól sokat eltanult. B elátta, hogy gót birodalm at alapítani hasztalan m unka, m ert gótjai nem ta n u lta k még meg törvényeknek engedelm eskedni és békésen é ln i; te h á t jobbnak lá tta , ha a róm aiakkal b ará tsá­

gos lábon m arad, s ha gótjaival a róm ai nép kö zö tt telepe­

dik meg. E lv ette te h á t nőül H onorius n ö testv érét s elvonult seregestül Spanyolországba és Gallia déli részébe, honnan a&

időközben benyom ult germ an törzseket kiűzte. O ugyan a róm ai császár tisztjének nevezte m agát, de valóságban egy független gót királyságot alapított, m ely a róm ai birodalom h atárain belül az első rendes barbár telep volt.

2. A h u n o k betörése. — Jó volt, hogy a gótok és a róm aiak jó viszonyban éltek egymással, m ert nem telt bele

A barbárok telepei.Kelet-Róma.

sok idő, hogy régi ellenségeik, a hunok rajtu k estek. A h u ­ nok nagy királyuk A ttila (433—453.) a la tt E urópába ro n to t­

t a k ; ök voltak R óm ának m inden ellenségei közt a legvesze­

delm esebbek. Az európaiaktól egészen különböző népfajból valók voltak, m indent a mi útjokba esett e lp u s z títo tta k ; s külsőleg oly különöseknek és oly borzasztóknak te tsz ette k , hogy a róm aiak kezdetben nem is em bereknek, hanem in ­ kább v ad állatoknak képzelték. A ttila becsapott Galliába, végre 451-ben Ghálons m ellett Aetius róm ai vezér a gótok és ró ­ m aiak egyesült hadseregével megverte. Szerencsére A ttila két évvel később m eghalt, s a hunok p árto k ra szakadtak, m ert a sereg csak nagy vezére körül csoportosult s halálával szét­

oszlott.

3. A barbárok telepei. — Mind ez idő a la tt a nyugati provinciákat a germ án törzsek á ra s z to ttá k el. A gótok Spa­

nyolországban és déli Galliában telepedtek m eg; a burgun- dok közép Galliában, a frankok Gallia éjszaki részében. Az angolok m eghódították B ritanniát, s o tt meg is te le p e d te k ; a vandálok A frikát foglalták el. Itáliába is b eju to tta k a ger­

m án seregek, s noha vezéreik róm ai birodalm i tiszteknek ne­

vezték m agukat, valóságban azt te tté k , mi nekik te tsz ett.

V égre 4 76-ban R om ulus Augusztulus császár le tette m éltó­

ságát ; a róm ai senatus elk ü ld ö tt Zenó keleti császárhoz, azon ü zenettel, hogy elég egy császár, hogy Italia is öt akarja császárul, s hogy helyettese o tt O doaker germ án ve­

zér legyen. íg y te h á t Odoaker, herul király u ralk o d o tt Italia f ö l ö t t ; u tá n a más germ án törzsek királyai jöttek Italiába, kiket m ind a keleti császárság tisztjeinek te k in te tte k , de ök valóságban saját kényük-kedvük szerint uralkodtak.

4. A keleti róm ai birodalom. Ezen egész idő a la tt a keleti birodalom békésebben volt meg. A ttila és hunjai itt nem p u sz títo ttak an n y ira m int nyugaton. A keleti biroda­

lom hatalm asabb is volt, s jobban ta r t o tt össze. A nyugati birodalom tól annyiban különbözött, hogy népe görögül be­

s z é l t ^ hogy sokkal előbb volt civilizált m in t a nyugati. Nem is lettek a róm aiakhoz hasonlók, m int a nyugati népek, m e­

lyek m ikor a róm aiak által legyözettek, még czivilizálatlanok

voltak. A görögöknek még m indég m egvoltak saját szokásaik és életm ódjuk, sokkal többet is foglalkoztak kereskedéssel és iparral, m int a n yugati népek. Régtől fogva igen szerettek szónokolni és vitatkozni, m ikor te h át keresztyénekké le tte k v a vallás m inden ta n á t m e g v ita ttá k , mig azu tán az egyes^

v ita to tt tételeket a püspökök és vallásgyülekezetek h atá ro z a ta i jóváhagyták ; igy fejlődött k ö zö ttü k a theologia. Mindez hozzá­

járult a keleti róm ai birodalom szorosabb összetartásához. Ha a görögajku népek közé be is nyom ultak az idegenek, ezekkel nem v e g y ü lte k ; külön m a ra d tak tőlük, s v ártak addig, a míg elvonultak, akkor azu tán ú jra úgy volt m inden, m in t azelőtt.

5. A nyugaton történ t m egtelepedések következm ényei.

— Másik részről a germ án hódítók és a provinciák latinajku népei szép egyetértésben telepedtek egym ás mellé, kivéve B ritanniában. Az angolok, mikor uj hazájukba értek, még soha nem érintkeztek volt a róm aiakkal, te h á t legyőzték és elűzték a b ritte k et, s nem a k a rta k tőlük sem m it sem átvenni.

De Spanyolországban, Galliában és O laszországban a letelepült nép k ezdett latinul beszélni, s úgy viselkedni, m int a róm aiak.

Ez az oka, hogy a mai Spanyolország, F rancziaország és Olaszország ro m á n vagyis róm ai eredetű nyelveket beszélnek ezek azonban a régi la tin tó l m indinkább elü tö tte k , m ert ezen népek hanyagul e jte tté k a szókat, a m in t nekik köny-

nyebben esett.

6. Ju stin ian u s uralkodása. — M ialatt a nyugati biro­

dalom szétforgácsolódott, a keleti ö ssz eta rto tt, s azon volt,, hogy a főellenségeit, a h u n o k at és perzsákat visszanyom ja.

Sőt Justin ian u s (527—565.) császár a la tt még meg is próbál­

ták, ha vissza tudnák-e h ó d ítan i a barbároktól az elveszett provinciákat. Belizár nagy hadvezérnek csodálatos képessége volt m agát katonáival m e g sz e re tte tn i; bárm ily vakm erő volt, m indenüvé bízvást követték. Előbb legyőzte a p e r z s á k a t;

azután átk elt A frikába s m egverte a vandálokat s Afrikából újra birodalm i provinciát csinált. A zután elfoglalta Siciliát és kiűzte a góthokat Itáliából, Justinianus te h á t R óm ának is, m int K o nstantinápolynak valóságos uralkodója vo lt.'

De nem sokáig m arad t ez így, m ert 568-ban Italiába Nyugati telepek.Justinianus uralkodása. ioc^

f 1 0 Az arabok hódításai.

egy m ásik germ án nép csapott be, a lom bard, s az éjszaki vidéket el is foglalta. K eleten is a perzsák hatalm asabbak lettek, m in t valaha, s a hunokkal rokon egy másik nép, az avar, a D una m entében telepedett meg. De még m indég voltak nagy em berei a birodalom nak, kik bajában m egsegítették.

H eraclius császár (610—64i.) a valaha lé tez ett legnagyobb hadvezérek egyike volt, m ajdnem olyan m in t H annibal. E lm ent seregével Perzsiába s o tt négy éven át m inden ellene kü ld ö tt hadsereget levert. Egészen m eg tö rte a perzsák h a ta lm á t; s ez időben az avarok is gyengülni kezdettek. Úgy látszott, hogy a birodalom m ost békében lesz.

7. Az arabok hódításai. — De nem sokára még sokkal veszedelmesebb ellenség tá m a d t fel ellenük. Az arab Moham- m ed az arab népet régi vallásuknál tisztább vallásra ta n ito tta . A szétszóródott törzsek köréje és ta n a köré csoportosultak, s azután, m int a hunok te tté k , szintén hódítani m entek.

De a különbség igen nagy v o l t : a h u nok csak nagy vezé­

rü k e t követték, s m eghasonlottak, m ikor az m e g h a lt; az arabok azonban vezérük tanában h ittek , s ö sszetarto ttak , mig egy nagy birodalm at össze nem h ó dítottak. S yriát, Egypto- m ot és A frikát m egszerezték és ezek soha nem kerültek többé vissza a róm ai birodalom hoz. Az egyik nagy oka ennek az volt, hogy a görög ajkú keresztyének vallási kérdésekben sokszor m eghasonlottak, és ha valam in meg nem egyeztek, egym ást eretnekeknek nevezték el, és sokat viszálykodtak egymás közt. így tö rté n t, hogy sokan inkább az araboknak v etették m agukat alá, sem hogy vallási m eggyőződésükből valam it engedtek volna. Az arabok átk eltek Spanyolországba is és fenyegették a nyugatot, de m ár Francziaországból a frankok vezére M artel K ároly kiűzte őket y32.

Ezen veszteségek után, melyek 633. és 692. közt estek, a róm ai birodalom csak Görögországon, az Al-Duna melléki provinciákon, Kis-Azsiában és Olaszország egy része fölött uralk o d o tt. Nem hosszú idő m úlva Itáliáb an még a z t a részt is elvesztette, m ert III. Leó császár (7 1 7—74 1.) m eghasonlott a pápával, vagyis a római püspökkel, a szent képek tiszte­

lete fölött.

Róma újra szerez császárt.A keleti birodalom bukása. 1 1 1 8. Róma ú jra szerez császárt. — Az egész idő a la tt a császárok sem m it nem te tte k Itália érd e k é b e n ; éjszakon a lom bardok h atalm aso d tak el, s Róm a városában, mivel nem volt más hatóság, a pápa te tte m agát an n a k fejévé. Mikor a viszály a császár és pápa k ö zö tt k itö rt, Italia és K o n sta n ti­

nápoly kö zö tt az összeköttetés m indinkább lazult. A pápa bajában a Galliában letelep ed ett leghatalm asabb germ án törzs­

nek, a frankoknak királyához fordult, hogy segítse a lom bar­

dok ellen. Végre 8oo-ban Nagy K ároly frank k irályt a róm ai pápa róm ai császárnak koronázta.

9. A birodalom m egoszlása. — Ezen időben te h á t két császár volt, az egyik R óm ában, a m ásik K onstantinápolyban, kik közül mindegyik, m int a régi császárok, az egész róm ai világ u rán a k czim ét igényelte önm agának. De voltaképen a keleti népek is m ásnak, a n y u g ati népek is m ásnak engedel­

m eskedtek, s igy keleti birodalom ról és nyugatiról volt m indig szó. E leinte nem sokat érin tk eztek egym ással, de később nyílt ellenségekké lettek.

10. A nyugati birodalom elenyészése. — A nyugati birodalom későbbi időben ró m a i szerit b iro d a lo m n a k nevez­

te te tt, s uralkodója germ án király volt. Ez az egész n y u g at­

nak népe fölött uralkodói te k in té ly t követelt m agának, de ezen te k in té ly lassan-lassan csökkent, m ikor a népek E u ró ­ pában külön kezdtek válni. M ert hisz lá ttu k , hogy a róm ai birodalom azért n ő tt akkorára, mivel m ind a régi népeket uralm a alá egyesítette. Később, m ikor a róm ai birodalom össze­

függését a keblében levő b arbar telepek m eglazították, a régi lakosság eleinte egyben-m ásban még m indég ö ssz eta rto tt. De a barbarok és róm aiak különféle helyeken különféleképen k e v e re d te k : néhol a róm aiak, m ásu tt a barbarok voltak n a­

gyobb szám m al. Ez nagy különbségeket hozott létre, s a népek ezen különbségek szerint csoportosultak, s ezen csoportokból keletkeztek a m ostani n e m ie te k . M ihelyt a nem zetek meg- erösbödtek, a birodalom szétbom lott s a reform atio u tá n a róm ai szent birodalom czím nek alig volt m ár értelm e.

11. A keleti birodalom bukása. — A keleti birodalom jn é g továbbra is fennállt, vitézül harczolva a különféle tö rö k

A római birodalom befolyása.

s más barbar törzsek ellen, melyek a dunam elléki provinciákba becsaptak. E közben azonban m indinkább m egfogyatkozottr mig csak egy görög királyság m aradt belőle. Végre a törökök teljesen m egsem m isítették; 1453-ban bevették K o n sta n tin á - polyt s a z t a m ost is fönnálló török birodalom fővárosává tették.

12. A római birodalom befolyása. — L átjuk, mily sokáig állottak fenn a róm ai törvények és gondolkodásmód. A m odern Európa a róm ai birodalom rom jain épült, s a m odern nem ­ zetek az ő árnyékában n ő tte k fel. Oly nagy volt a római?

birodalom hatalm a, hogy egyszerre nem is sz ű n h ete tt megr hanem lassan-lassan h alt ki. L átju k te h á t, hogy igen nehézr megm ondani, hol van vége a róm ai történelem nek. Mindegyik európai nem zet v ett át valam it Róm ától. Egyik-másik, m int m ár em lítettük, rom án népnek is elneveztetett, s most is beszéli a latinból szárm azó nyelvet. A róm ai nyelvvel együtt*

sok más a korm ányzást és egyéb dolgokat illető fogalm akat is vettek át Róm ától. A germ án törzsek, k ö ztü k az angol isr nem beszélnek latin nyelven. Ezek nem is ta rto z n a k annyival Róm ának m int az olasz, vagy francia, vagy spanyol, de azért mégis ta n u lta k ők is nem egyet Róm ától. Róm a általában vagy közvetve vagy közvetlenül, vagy politikai vagy művelő­

dési te k in te tb en m inden európai nem zetre, (ránk m agyarokra is) volt befolyással, s a róm ai történelem nyom án sokkal job­

ban is értjü k meg az európai esem ényeket, m int a nélkül.

Róm a befolyásának kiváló példáját m ost is a papság­

ban láthatjuk. Mikor Róma városának h atalm a az állam kor­

m ányzásában m indinkább csökkent, az egyházi korm ányban indult fejlődésnek. Az em berek törvény és korm ányzás te ­ kintetében annyira hozzászoktak m ár Róm a városára tekin­

teni, hogy m ikor a császárok nem is laktak m ár o tt, s a pápa le tt a főhatóság Róm ában, a vallást illető törvények és*

a ko rm án y ügyeiben a róm ai pápát keresték meg. M ikor Róm a m egszűnt a világ régi pogány birodalm ának feje lenni, feje le tt az új keresztyén világ-birodalom nak ; a róm ai szent birodalom nak ism ét az volt a c.zélja, hogy a pápa és a csá­

szár szorosan szövetkezve, együttesen igazgassák az egész

ke-A római birodalom befolyása.

resztyénség ügyeit. Még sokáig azu tán is, hogy az egyes nem zetek külön polgári korm ányokat alko ttak , vallás dol­

gában valam ennyien a róm ai egyháznak voltak kötelesek en ­ gedelmeskedni. Csak a reform atio korában tö rté n t, hogy a legtöbb germ án nem zet a róm ai püspök u ra lm á t elvetette.

De a rom án nem zetek még mindég engedelm eskednek a pá­

pának, s noha a róm ai birodalorn politikai te k in te tb en m eg­

szűnt létezni, nyom ai máig is m egm aradtak a róm ai pápá­

nak nagy egyházi hatalm ában.

Creighton: Római nép tört. 8

I d ő t á b 1 a.

K. sz. e.

Róma alapítása ... ... 753 A róm aiak elűzik k irá ly a ik a t... 5og A plebejusok trib u n u so k at kapnak ... 4g4 A decemvirek közzéteszik Róm ában a törvé­

nyeket ... 451 A róm aiak elfoglalják az etruszkoktól Veiit ... 3g5 A gallok elfoglalják Róm át... ... 390 Licinius és Sextius törvényei a patriciusokat és

plebejusokat egyenrangúvá t e s z i k ... 366 A róm aiak alávetik a la tin o k a t... 338 A róm aiak legyőzik a sam niteket s igy Itália

fő-népévé lesznek ... ... 290 A róm aiak kiűzik Itáliából P yrrhost, Epiros ki­

rályát ... . ... ... 2 7$

A K arthagóval való első háború ... ... 204—241 A H anniballal való h á b o rú ... 219— 202 A róm aiak hódításai keleten ... ... 200— 160 A róm aiak m eghódítják H ispániát ... i5o K arthagó feld u latása... i46 T iberius Gracchus változtatásokat akar ejteni a

róm ai állam on ... i33 Gaius G racchus változtatásokat akar ejteni a ró­

mai államon ... ... ... ... 123— 121 a*

Idő tábla.

K. sz. e.

A Ju gurthával való num idiai háború ... m — 106 Caius Marius kiűzi Itáliából a te u to n o k at és

kim-bereket ... ... 112 Az itálok rákényszerítik R óm át, hogy róm ai pol­

gárokká fogadja őket ... 9 1— 89 A polgárháború Sulla és Marius kö zö tt ... 88— 82 C naeus Pom peus legyőzi a Róm a ellen felláza­

d ó k a t... 7 4 — 61 Caius Julius Caesar m eghódítja Galliát ... 58 —49 Caius Julius Caesar átkel B ritanniába ... ... 5y A Pompeius és Caesar közti polgárháború, m ely­

ben Caesar Pharsalia m ellett győz ... 49—48 Caius Julius Caesar Róma korm ányának fejévé

teszi m agát ... ... ... ,... ___ ... 48—44 Caius Julius C aesart meggyilkolják ... ... ... ... . 44 Marcus A ntonius, Caius O ctaviánus és M arcus

Lepidus elnyerik a róm ai állam ban a fő­

h atalm at ... ... .. 43 O ctavianus megveri A ntoniust A ctium m ellett

és Róm ában a főem ber lesz ... . ... 3i O ctavianus, különben A ugustus Caesar, m int

im perator korm ányozza a róm ai k ö ztár­

saságot ... 3o—

K. sz. u. i4 T iberius csász ár... ... ... i4— 37 Caius Caesar (Caligula) csász ár... 37—4i T iberius Claudius Caesar császár ... 4 i —54 Nero Claudius Caesar császár ... ... 54—68 Juliusi Császárok... .... . '... ... ... ... ... i4— 69 A Juliusi család kih alta u tán való zavarok ... 69 Jó császárok ... ... ... 7 0 — 180 T itu s Flavius Vespasianus, V espasian császár

név a la tt ism eretes ... .'... 6 9 — 79 Jeruzsálem elpusztulása ... 70 T itu s Flavius Vespasianus, kit T itu s császár név

a la tt ism erünk ... .*... ... ... 7 9 — 81

Idő tábla.

117

L ucius Flavius D om itianus, kit D om itianus csá­

szár név a la tt ism erünk ... *. ... ... ... 81— 96 Ulpius T rajan u s császár ... ... 98— 117 Publius Aelius H adrianus c sász ár... ... 1 17— 138 T itu s Aelius A n toninus császár, kit A ntoninus

Pius név a la tt ism erünk ... ... .. 138— 161 Marcus Aurelius A ntoninus, — az első császár,

kinek a barbár berontások ellen kellett

harczolnia ... 161— 180 A császárokat a katonaság választja, s a barbár

törzsek berontanak ... 192— 268 Caracalla császár m inden róm ai alattv aló t róm ai

polgárrá tesz ... ... 215 Illyriából való nehány császár visszaveri a

bar-b a r o k a t... 268— 284 Diocletian császár sokat v álto ztat a róm ai biro­

dalom ban ... 284—3o5 Flavius Valerius C onstantinus, kit Nagy Con­

stan tin u s név alatt is ism erünk, a birodal­

m at keresztyénné v áltoztatja s fővárosává

K onstantinápolyt te s z i... 323—337 Valens császár a gótok elleni harczban elesik ... 378 Theodosius császár visszaveri a g ó to k a t... 379 — 395 A birodalm at két császár megosztja, az egyik

lesz keleti, a m ásik nyugati csá sz á r... ... 3g5 A gótok Gallia déli részében és Spanyolország­

ban letelepednek ... 4 i5 A vandálok A frik á b a n ... 429 A hunnok A ttila királyunk a la tt Európába ro n tan a k 433—453 A frankok letelepednek Galliában, az angolok

B ritanniában ... 45o—5oo A birodalom újra egyesíttetik a k onstantinápolyi

császár u ralm a alatt, s Italiát tiszte gya­

n á n t germ án király ig a z g a tja... 476 Justinian császár egy időre ism ét hatalm assá

teszi a b iro d a lm a t... 527—565 K . sz. u .

Időtábla.

K. sz. u.

A Aloham met ta n a által egyesített arabok meg­

kezdik Syriában, E gyptom ban és A friká­

ban h ó dításaikat ... 636 A pápa, m int a róm ai nép képviselője, róm ai

császárrá koronázza Károly fran k királyt 800 A törökök elfoglalják K onstantinápolyi, s m eg­

b u k ta tjá k a keleti birodalm at ... ... i453 II. Ferencz lem ond a róm ai szent birodalom

csász árság á ró l... 1806

T A R T A L O M .

Lap

Bevezetés ... ... i — 2 I. Mikép keletkezett R óm a városa ... 3— i5 II. Hogy le tt Róm a Italia ura ... 16— 3i III. R óm ának háborúi K a rth a g ó v a l... 3 i— 42 IV. H ogyan h ó d íto tta m eg Róm a a k e le te t... 42— 46

V. Hogyan u ralkodtak a róm aiak hódításaik

idejében ... 4 7— 5 2 VI. A G racchusok javítási kísérletei ... 52-— 55 VII. A rossz k orm ányzás kora ... 55— 60 VIII, A polgárháborúk ... 6 0— 76 IX. A császárság kezdete ... 7 6— 88 X. A Flaviusok ... 88— p4 XI. A k a to n ák v álaszto tta császáro k ... 94— 98 X II. D iocletian és C o n stan tin u s által e jte tt vál­

to z ta tá so k ... 98— 106 XIII. A barbaroknak letelepedései a róm ai bi­

rodalom ban ... 107— 113 Idötábla ... 115— 118

A z Athenaeum ré szv-tá rsu la t kiadásában továbbá m e g je le n t:

f l z Gíyrrrpos. ¿tcXós&'X'XJs&óS'&'X'X

Görög-római m ythologia. — Függelékül a germán népek istentana. P etiscus nyomán szerkesztette dr. Geréb József.

69 képpel. Ára fűzve 5 kor., diszkótéáben ... 7 kor.