1. Állapotok keleten, — A H anniballal való háború vége R óm át nyugaton a legnagyobb állam m á t e t t e : ötven évvel utó b b keleten is a legnagyobb állam m á lett. A kele
te t Nagy Sándor, M akedóniának, G örögország egy éjszaki ta rto m án y á n ak királya (334— 323) h ó d íto tta meg. Meghódí
to tta és uralkodott Kis-Ázsia, Perzsia, Syria, Egyiptom , sőt India egy része fö lö tt is. Mikor m eghalt, m indezen orszá
gu k at vezérei m aguk k özött szétosztották, s m ikor a róm aiak először fordultak keletnek, akkor o tt három nagy királyság v o l t : (l.) M akedonia, mely Görögország legnagyobb része fö
lö tt u ralk o d o tt ; (2.) Syria, mely u ralkodott Kis-Ázsia fölött*
n oha volt o tt egy sor kisebb állam is ; (3.) Egyptom , mely igen gazdag volt, s m elynek A lexandria fővárosa nagy keres
kedő hely volt.
2. Makedonia és Syria meghódítása. — Az első ezek Makedonia és Syria meghódítása. 45
közül, melylyel Róm a háborúba keveredett, Makedonia volt- M ikor a róm aiak H annibalt legyőzték, azt találták, hogy F ü - löp M akedonia királya nagyon is h a ta lm a s ; m ikor teh át A thén ö ellene segítségüket kérte, Róm a m egkezdette az úgynevezett
44 Hogyan kormányzott Róma keleten. — Hispánia meghódítása.
m ásodik m akedoniai h áborút (200). T itu s Q uinctius Flam inius 197-ben legyőzte F ülöpöt K ynos-K ephalae m ellett, s m int ö m ondta, m eg szab ad íto tta G ö rö g o rsz ág o t; de voltaképen azt akarta, hogy a görög városok, a helyett, hogy Fülöp a la tt volnának, Róm a h atalm a alá kerüljenek. Nem te lt bele sok idő, hogy a m ásodik nagy keleti h atalm at, S yriát is legyőzték a róm aiak. A ntiokhus, Syria királya, 1 go-ben átengedni kény
szerült Kis-Ázsiát, s valam ennyi kisázsiai királyság R óm át nézte uralkodójának.
3. Hogyan kormányzott Róma keleten. — Ezen h ábo
rú k a la tt Róm a legyőzte M akedonia és Syria királyát s el
foglalta tőlük G örögországot és Kis-Azsiát, de nem ugv, hogy a k á r G örögországot ak á r Á zsiát saját korm ánya alá fogta volna. Róm a soha sem sie te tt az országokat korm á
nyozni, m elyeket elfoglalt. E rőteljes királyok h ely ett gyen
géket h a g y o g a to tt o tt, s több kis királyságot egy nagy he
ly e tt, ezen kis királyoknak azu tán azt kellett tenniök, m it Róm a parancsolt nekik. Az egyik király a másik ellen hábo
rúskodott, mig végre Róm a m inden zaj nélkül v ég etvetett nekik, s országaikat a m aga k orm ánya alá helyezte. A következő években 190-től 133-ig úgy lá tsz o tt Róm a ezen terv et követte, s be is végezte a terv et, m elyet m egkezdett, i48-ban M akedonia róm ai provincia lett. K is-Ázsiában a per- gamosi királyságot tá m o g atták , mely m indinkább terjesz
k e d e tt s m elynek királyai a z t te tté k , m it a róm aiak p ara n csoltak. Végre 133-ban IV. A ttalos király m eghalt, s ak a ra ta szerint P ergam us a róm ai népre m aradt. így csináltak a róm aiak Ázsiából róm ai provinciát, s azt maguk korm á
nyozták.
4. H ispánia m eghódítása. — A zonban ném ely orszá
gokban igen nehezére esett a róm aiaknak a népet egészen legyőzni. Hispánia sok dolgot a d o tt nekik. A lusitánok k ö zött, kik azon vidéken laktak, m elyet m ost P ortugálnak nevezünk, V iriathus nevű hős tá m ad t, ki földiéit a róm aiak e^len vezérelte. Bár elébb csak juhász volt, mégis egyik csa
t á t a m ásik u tá n m egnyerte, s a lusitánok végre m e g tet
té k királyuknak. T ö b b évig harcolt a róm aiak ellen, s
rá-Karthago lerombolása. 45 kényszerítette őket, hogy vele békét kössenek. De ez nem ta rto tt sokáig, s végre a róm ai hadvezér Q uintus Goepio m egvesztegette V iriathusnak három b ará tját, s ezek ö t alvás közben ölték meg. De H ispánia éjszaki részén N um antia város még ezután is m egtagadta R óm ától kapuinak m egnyitását, s több évig (i4i.—i33.) h arcolt ellene. Végre a róm aiaknak legnagyobb h a d v e z é rü k e t: Scipio A em ilianust kellett ellene k ü ld e n i: s ee is csak úgy tu d ta bevenni a várost, hogy k ö rü lö tte árkot á s a to tt, hogy se be se ki nem le h e te tt jutni, mig végre a num antiabeliek m ajdnem éhenhaltak. M ielőtt a város m egadta m agát, a föem berek m egölték m agukat, s m ikor a kapuk m egnyíltak, csak néhány em ber jö tt ki, s ezek is közel voltak a halálhoz. 123-ban foglalták el N um an- tiát, s ezentúl H ispania róm ai provincia volt.
5. Karthago lerombolása. — De legkegyetlenebbül mégis K arthagóval b á n t R óm a. Róm a még m indig ta rto tt K arthágótól, s ürü g y et keresett, hogy m egtám adja. A m ásodik pún háború u tá n Róm a védelme alá fogta M assinissát, Num idia királyát, kinek országa K arthago szomszédságába esette Massinissa 149-ben háborúba keveredett K arthagóval, s a róm aiak az ö p á rtjá t fogták. A karthagóiak tudván, hogy ők Róm ával nem boldogulnak, Ígérték, hogy b árm it m egadnak.
Kezdetben a róm aiak a legnem esebb családokból három száz íiút kértek, kiket Róm ába vihessenek, hogy aty áik engedelm es
ségét biztosítsák m aguknak. A zután ezen felül azt követelték, hogy a k arthagóiak ad jan ak á t m inden feg y v e rt; azok át is adták. Végre pedig azt k ívánta a róm ai consul, hogy a k a rth a góiak rom bolják le városukat s építsék k é t m értföldnyire be a tenger p artjától. Ez a kívánság term észetesen végromlása le tt volna a kereskedő városnak, s a k arthagóiak elkeseredve v issz a u ta síto ttá k : siettek a város falait kiigazítani, s uj fegy
vereket k é s z íte tte k : az asszonyok h aju k at vágták le, s abból csináltak az ijjakra h ú r o k a t; a város fölkészült az ostrom ra.
A megszállás három évig (149—146) ta ro tt, s m ind a két oldalról hevesen folyt a harcz. A hadvezért, ki a várost el
foglalta, Publius Scipio A em ilianusnak hivták. Először kőfa
lat ép ített a k arthagói k ik ö tő elé, úgy, hogy bezárta hajóikat,.
-46 Róma u j állása. — Róma háborúi.
de a karthagóiak a m ásik oldalán csatornát ástak s úgy v itor
lá z ta k ki. De ezért Scipio újra m egpróbálta a d o lg o t; oly m a
g a s falat r a k a to tt, m in t maga a város fala s evvel kizárta a ki
kötőből a karthagói hajókat. E kkor ok lankadni kezdtek, s a róm aiak a városba u ta t erőszakoltak m a g u k n a k ; itt azonban m indegyik házat ostrom m al kellett beven n i; a róm aiak egyik házat a m ásik u tá n úgy vették be, hogy a falakat bezúzták, s azután a szobákban foly tató d o tt a m akacs üfközet. Végre csak tizedrésze volt még a lakosságnak, mely m agát meg
a d ta ; a többi m ind elesett. K arthago városát felgyújtották s az földig le ég e tt; a karthagói ta rto m á n y A frica név ala tt róm ai provincia lett.
6. Róma állása K. sz. e. 133-ban. — L átjuk tehát, hogy 133. évben Róma, Itálián kivül még Makedonia, Görög
ország, Ázsia, H ispánia és A frika fölött uralkodott, vagyis valam ennyi országon a K özéptenger körül, mely ily módon róm ai tenger lett. Ezek voltak egyúttal azon országok, melyek ezen időben c iv iliz á lta k voltak, vagyis olyanok, melyek re n des állam okat alkottak, hol a polgárok közös érdekből együtt .éltek, városokat építettek, törvényeket szereztek s azoknak
engedelm eskedtek. L átju k te h át, hogy m ilyen fontos volt Róma állása ezen háborúk u t á n : feje volt a polgárisuk világ
nak. Azon országok közül, m elyeket Róm a legyőzött, többen provincziákká lettek, te h át róm ai korm ányzók ig a zg a ttá k : m ásokat még mindig saját királyaik korm ányoztak, de azt
’kellett tenniök, m it Róm a parancsolt s volta képen rosszabb soruk volt, m in th a alattvalók lettek volna.
7. Róma háborúi K. sz. e. 133. év után. — Azon h á borúkat, melyeket Róm a ezen idők u tán fo ly ta to tt, nem p o lg á ro s o d o tt nem zetek ellen viselte, vagyis^oly népek ellen,
• kik nem éltek még városokban, hanem kis törzsek voltak, kik egym ást csak akkor segítették, ha valam i nagy közös veszély fenyegette, s kiknek nem voltak közös törvényeik.
íEzek ellen Róm a m int civilizált hatalom viselt h á b o r ú t: mi
kor őket legyőzte, ő ta n íto tta meg együtt élni s törvényeknek engedelmeskedni. A zért teh át az éjszak-európai népek tö rté n e té t a Róm ának való m eghódolásuk idejétől szám ítjuk.
A római jellem változása. — Gorög befolyás. 47
V. F E JE Z E T .