lansᣠés szenvedelmek felizgat láttak iiemteleii Cfcélokra, vagy czéltalanuL — Más részről voltak
145 tributuma, valamint mozgás minden életnek
föl-tétele.
Quaequae iuimota quies niaiium premit, illa períbunt;
Séd quae coníinuo sünt agitala, maiién t*
Az ember míg él, gondolkozik; a' ki gondol-kozik 's társaságban él, gondolatait másokkal ki-cseréli, szóval, Írásban vagy képletekben; 's ez nem egyéb mint ági tat io. Minden szó, műiden Imiig, minden betű, a' gondolatnak minden nyilatkozata agitatio. Az emberélet e' természetes attribútuma beikül még ma is makkot ennénk az őserdők va-donaiban* Az agitatio tehát, magában véve, nem csak nem rósz, sót nemzeteknél mint egyedeknél az életnek föltétele. Áll ez kivétel nélkül minden nemzetről, áll még azokról is, hol milliók fő!(itt nyujti ki vftskarját egy autocrator, kinek akaratja kényénél egyéb törvényt nem ismer; de kétezeré-*
sen áll olly nemzetnél, nielly gépi iiullhásra le nem sűlyedett, mellyet akaralja nélkül még csalt boldoggá sem tehetni, llly nemzetnél az agitálja szüksége,általában véve,soha sem sziinhetik meg;
egyes kérdések igen, de az összes nemzet az agi-tatio korán túl sóit a sem emelkedhetik; mei't ez annyit tenne, mint tulemelkedtii az életen; életen túl pedig csak a* halál van, — nemzetek életében nincs feltámadás, — Hiszen emberi mű politicaban, úri a L más akármiben, örökké tökélyteleii marad, a1 fellartóztatlmtlanuí rohanó idők örökké új viszo-nyokat 's az új viszonyok új szükségeket idéznek
10
146
elő 5 és éreztetni ama' tökélytelenségeket, éreztet-ni az új viszonyok szülte új szükségeket, ép' eb-beu áll az agitatio* Ismételein tehát: egyes kérdé-sek túlérhetnek, érnek is az agilatio s adiumán, de a1 nemzet maga egészen túl soha uem érhet — És ha igaz* hogy egy politícai hírlap uem vetkezik, ha körébe ügyekszik vonni mindent; mit a' nem-zet szivében e g y h a u g r e z g é s r e t a l á l n i nagy, nemes és s z e n t é r d e k e k jogosí-tanak: szoros logiea szerint annak is igaznak kell lenni, hogy a' nemzeti érdekek eme' tág me-zején örökké lesznek tárgyak y mikre nézve a*
hírlapok az agitatio stádiumán magokat túl nem te-hetik a1 nélkül, hogy koruk 's nemzetük mögött elmaradjanak, vagyis hogy hírlapok lenni megszűn-jenek* — Erre nézve a* tisztelt gróf velem egyet-érteni látszik; mert hiszen prograinmájában köte-lességül tűzi ki egy olly hírlapnak, minőre most a' magyarnak szüksége van, hogy wa' körülmé-n y e k h e z k é p e s t m a j d h a l k k a l m a j d g y o r s a b b a n i z g a s s a a' n e m z e t i testet**
(59 L). — II n' est que dfe sfeuíendre. Nincs az egyinást-megértéshez fogható dolog.
Azonban a* nemes gróf másutt Örvendő he-lyesléssel mondja, hogy waj múlt országgyű-l é s v é g é v e országgyű-l h a z á n k n é h á n y országgyű-l e g h u b b , d e e g y s z e r s m i n d l e g e g é s z s é g e s e b b velejti f i a i b á t r a n k i m o n d á k , és e' sze-r i n t c s e l e k e d n e k is, h o g y az a g i t a t i o * uak szüksége i d e i g - ó r á i g m e g s z ű n t "
147 (47 L). Ügy látszik első tekintettel, hogy ezen ál-lítás a1 fentebb idézettől némileg eltér: azonban nincs n' dologban semmi ellentét, legfölebb egy kis félreértés, mellyet könnyű lesz kiegyeH literii.
Af múlt országgyűlés végével énnekem is volt szerencsém összejöni, *s mint magyar férfiakhoz illik, kiket magánytársalgásban sem érdekel semmi elevenebben y mint a' közügyek, értekezni y
ré-szint pedig levelezni édes hazánk állapotjáró l többekkel, kiket születés vagy nemzeti biroda-lom azon országgyűlésben részt venni engedett,
's kik alkalmasint hazánknak a' nemes gróf által említett leghűbb, egyszersmind legegészségesebb veleju fiai közé tartoznak. — És midőn éii, ki kö-rülményeimnél fogva a' dolgok helyzetének ismere-téből kiestem vala> kérdezném: minő véleménynyel 's minő reménynyel avvagy félelemmel térnek haza az országgyűlésről? egyetemesen ügy nyilatkoz-tak : hogy miután a' nemzet és kormány közli súr-lódások véget értek, sem ok nincs, sem tanácsos nem volna, a1 nemzeti ingerültséget éltetni, *s erőt és idői, mire a' haladás ösvényén olly nagy szük-ségünk van, az elvégre csakugyan mennyire any-wyíra kiegyenlített mezőn emészteni. Minélfogva ügy vélekedtek, hogy miután a' történteket nem-történtekké isten sem teheti, legjobb a' multat alud-ni hagyalud-ni, a' súrlódások folytatását nem provocál-ni, 's köz polgári életünkben vezérelvül venprovocál-ni, hogy a' jogvédelmi agitatio szüksége ideig-óráig
megszorít* — Ez vaJa hitök, vélejiiéoyök*
Ellen-10*148
"ben azt is kijelentették, hogy miután af nemzeti lelkesedés négy éven át folytonos feszül isidben
volt, jellemünk sajátságánál fogva méltán félhe-tünk, hogy annyi erónyilaikozás ulau pihenésre adja magát a* közvélemény, 's re q u a s i b e n ő g e s t a megállván, máj J ismét alvásra veszteget annyi időt, mennyit jogvédelemre kellett fordíta-nia, miszerint aztán a1 jövő országgyűlés kellőleg előre nem készítve találván a* közvéleményt, kény-telen lesz olly kérdések előkészítésével bíbelődni, meííyeket készen kell vala találnia. — És ez volt felelni ok af jövendőről. És valóban nem is ok nél-kül; mert ha már lélektanilag is bizonyos, hogy minden feszültséget ernyedés követ: nemzetünk jelleméről, magasztos fenyoMahu mellett, sokkal
iukább példabeszéddé vált a' szalmatűz, mintsem remélni lehetett volua, hogy a' minek elkövetke-zésSl hasonló körülmények között, emberi tenné*
szelőnknél fogva, bánuelly nemzetnél valószín fi nők gyaníthatok, az épen inináluuk fog kimaradni, ki*
két Lajlanisájátság is oda vezet — Volt még egy körülmény, a' melly e1 hitet igazolá* Tagadni jjetn lehet, hogy voltak köztünk mindig ollyanok, ^
még ma is vaunak, kik a* haladásnak ugyan nem szegülnek elleneidé azt ősziutén nem is pártolják}
lianem minden lépést bizonyos kényteleiiségí uem--akaragsal tesznek, melly már a* kezdetet végnek szeretné tekinteni 's minduntalan megállapodni.
Ügy vagyuk értesítve, hogy ezen felekezet az országgyűlés utolsó óráiban > midőn egyetlen kis
149
beszélgetés egynél vagy másnítt három évre irányt határozhat, igen sűrűén hallata magát, miképeü bizony elégedetlen térhetni haza, *& minden kíván-ság, minden óhajtás legalább is három éven át va-lóságos indiscretío. — Világosnak gondolom ezek-ből, hogy midőn a' körülmények, a* nemzet haj-lama 's ejuberí természet sajátsába ezen altatóknak olly hatalmasan kezökre dolgoztak: az íiggodaloin, mellyet említek, távolról sem volt alaptalan. És épen innen magyarázható , hogy egy illy hírlap-nak keletkezése, minő a* Pesti Hírlap lenni sze-retne, hahogy ügyesebb szerkesztőre talál, mar az országgyűlési körben min t kívánatos emli t té-tek; később pedig annak létesítésére, bár siker el-lenül, ép' azon körből lépések is történtek, mint
ezt a* Pesti Hírlap genezisénél elöadám.
E1 nézeteket nemzetünk erkölcsi életének az országgyűlés berekesztése utáni állapotja igen szembetűnőn igazola. AT követjelentési gyűlések, a* mellett hogy imitt-amott, de ezt is csak ritka he-lyütt , a' nemzeti liáladatosságnak felvillanó suga-rai által élcnkittettek, mondhatni: minden nyom, minden maradandó hatás nélkül enyésztek el; pe-dig én azon hitben vagyok, hogy a' követjelentési gyűlésekben kellene csirára fejleni a' jövő
tör-vényhozás magvainak. — E1 részben 1840 év 1836-tól nagy mértékben különbözött Lekerülvén szőnyegről az erős ingerlők, mik a* nembeli test életizmait négy éven át feszítették; 's a'kik e' fe-szülést még talán éltethettek volua,
kötelességük-150
itek tartván nem tenni, a' fáradtságnak bizonyos neme látszott a7 nemzeten ctómleni* — — És né-hány hónap mnlva előkerült a' vegyem házasságok kérdése; *s a' mint minden rosznak van jó oldala,
h a z á n k n a k l e g h ú b b , e g y s z e r s m i n d leg-e g é s z s é g leg-e s leg-e b b vleg-elleg-ejíi f i a i határozottan oda nyilatkoztak, hogy ezen kérdésnek előkerü-lése fogná kifejlődésünk processusát az elalvastól megőrizni. 'S valóban ügy lön.
Ezeknek valóságára nézve bátran hivatkozom mind azokra, kiket itt a' szó megillethet; *s azon következést vonom ki: hogy a' nemes gróf feliidé-zett két állítása közt ellenkezés nincs; mert a1 kor-mány ellenében az agítatio szüksége igenis meg-szűnt; de a1 nemzeteiéire nézve általában nem csak meg nem szűnt, sut a1 nemes gróf is helyesli egy hírlap eszméjét, melly a1 nemzeti testet körülmény ezerint majd halkkal, majd gyorsabban izgatná. —*
És én a' nemes gróffal mind a' kettőre nézve töké*
leteseu egyetértek.
Már most kötelességemnek tartom, kissé fej-tegetni , mikép gondolám én a' Hírlapban ezen kö-rülmény szerinti halkságot vagy gyorsaságot egyes kérdések szerint alkalmazni. —
A* Pesti Hírlap 32-ik számának vezérczLkké-ben ügyekeztem a' haladási pálya bárom stádiumát röviden levázolui; Mondám, hogy első stádium:
midőn érezzük , hogy a' dolog nem jól vac ügy a' nánt van, — az agiiatio s t á d i u m a ; második:
midőn meggyőződünk, hogy a' dolog máskép is
le-hét—d i s c us s Í o s t á d i u m a ; harmadik: midőn azt mondjuk, máskép kell lenni, — c s e l e k v é s stá-diuma. — És kifejezem meggyőződésemet, hogy minden fők érdesek re nézve az első stádiumon már alkalmasint tűi vagyunk, sokakra nézve pedig már a' harmadik stádiumban vagyunk. És az első stá-diumon túl levők gyanánt említem; az ősiséget, az adót, az örökváltságot, a' biríokjogot, az orszá-gos közmunkákat, a' népnevelést, a* királyi váro-sok állapotját — Ebből látszik, hogy midőn az agitatio stádiumán magunkat túl lenni mondottam, nem szólottain a' nemzetéletről általában, nem aimak mindennemű közérdekű viszonyairól; hanem szólót-tam bizonyos főkérdésekröl, és — a* mint az egész szövedék bol látszik— törvényhozási fókérdésekröL És itt vagyunk az első osztálynál, mellyé t a1 nemes gróf ügy, valamint én, hírlapi fejtege-tésre alkalmasnak ítél; t. i, a* törvényhozási tárgyak-nál 'S a' törvényhozási tárgyak kétfélék. Első rendűek, miket kiki saját véleménye szerint a* leg-első országgyűlésen teendők sorába tűz; másod rendűek, mik távolabbról intenek felénk* — Ea utóbbiak, nézetem szerint, még nem egészen él-ték túl az agitatio stádiumát: de azért mégis napi-rendűek; mert a' közvélemény nem érhetik meg egyetlen éjnek átfordulatán j 's azért ügy gondo-lám , hogy illyesekröl szólván a1 Hírlapban, nem rűszul cselekszem, ha gondolataimat szívemen eresztem keresztül, vagyis részvétre űgyekszem a1 szívet buzdítani, miszerint az értelmet
discus-152
sióra ösztönözze ; de a1 mennyire rajiam áll, soha sem mulasztom el> a1 fontolgató értelein köréből ki-tűzni egy-két el ve esket, meJIyet csekély nézetem szerint alkalmasnak vélek arra, hogy a'részletek fejtegetésében azoknál, kiknél az alapelv rokon*
értelemre vagy elfogadásra talál, irányul szolgál-hasson ; miután én ügy vélekedem, hogy a* jour-nalistica (mikiut a' Pesti Hírlap legelső számának Érlekezőjébeu megmosdatott) már nevénél 's ren-deltetésénél fogva csak ephemer hatásra számolhat-ván, a' hírlapoknak legfőbb érdeme tulajdonképen nem abban áll, hogy elmondják a' szerkesztőnek
*a dolgozótársaknak gondolatait, hanem hogy gon-latokra ébresztenek, 's ekkép észrevétlenül mű-ködnek, minta5 levegő. E' kérdéseknél tehát jó-nak véltem, a h óz tartani magamat a* hirlapszer-kesztésben, mit a* nemes gróf a' 176-ik lapon ajánl; t. i. hogy a* n e m e s e n érző s z í v je-l e je-l j e n ki t á r g y a k a t , miszerint az érte-lem ingert kapjon felfogni, *s m ó d o s í t s a és h ősz ab b i d ő r e b i z o n y o s c z é l r a kiter-vezze* — De az első rendű tárgyakkal, azok-kal t. i., mellyefc ha nem hozatnak is talán tisztá-ba a? legközelebbi alkalommal, de véleményem 's mások véleménye szerint is tisztába hozandók len-nének, — a'dolog egészen máskép vagyon. Min-ket magyarokat kebelfogékonyság *s politicai con-juucturAk az utolsó 15 év alatt hamar érleltek; '&
ez érlelésben senki egyesnek nincs annyi része, atjuyi érdeme, mm t gróf S z é c h e n y i Istvánnak,
isa
Itt hát aa izgatás korán túl vagyunk. És itt nézetem szerint a1 Pesti Hírlap a' szívhez solia sem szól, 's ha szól, elismerem, hogy hibáa; de állilam merem, hogy ez o% riíkiii történik, 's vétkes vagy nem-telen szenvedelmeket ekkor is olly kevéssé ügyek-szik gerjeszteni , miszerint valóban , nem mondom, hogy gyöngédtelen bánás, de legalább rósz íactica yolt, ellene annyi bő n vad dal, annyi gyanúsítással lépni föl, miszerint bizonyára nem a' grófon múlt, hogy az élők seregéből már ki nem töröltetett azon hírlap, mellynek m e g s z ű n t é t v a l ó d i közcsa-p á s n a k t a r t a n á ; azért, a1 mint látjuk, kez-det óta mindent el is követett élelbert-tíirtására!
Ám nézzük , ha ügy tetszik, egyenkint azon tárgyakat, miket az agitatio korán túl leírni elis-mertem, — Ott van az ősi s ég, Felhívok akár-kit, olvassa meg a? Hírlap 23 !s 24-ik számait, nem fogja e találni, hogy ügy a1 vezércikkek mint az Értekező fejtegetései egyenesen a* mi-k é p ? mezején, 's mi-korán sem a' mi-képzelet és gerjede-lemfegyvereivel, hanem hideg számokkal, a1 leg-aprúlékosabb részletekre kiterjeszkedve dolgoz-nak; hacsak a* dolog fekvésének rövid históriai vázlatát nem venné a' gróf szívhez-szólásnak;
vagy pedig azt, hogy miután a' módokról véle-ményeinket elöferjesztük , Deák Fér én ez kö-veti jelentéséből idézek néhány gyönyörű sorokat, miket a? gróf szív h ez-szől ásnak keresztel talán, de én meg vagyok győződve, hogy azon közléssel az ügynek hasznos, olvasóimnak kedves dolgot
tM
tevék, 's ha fiémelly részben talán az agitatio stá-diumába tartozónak ítéltetnék is mind az, mit en-nek erőtlen utánzásául, itt-ott a' hideg számokkal L fejtegetésnek utána ragaszték, talán nein h í g v c l e j u kapkodás volt; mert (hogy ez úttal csak az ősiséguél maradjunk) e1 kérdés oílyan, hol a' módokat részletekben fejtegetnünk kell, de fejte-getnünk azon elhatározott akarattal, miszerint a' jövő országgyűlésig a' cselekvés stádiumára érlel-jük meg; mert D e á k is ügy vélekedik, hogy az ősiség uiindinkábbi megszüntetésének jövőre a' törvényhozás első gondjának kell lenni. Már pe-dig midőn valamit a' cselekvés stádiumára akarunk vinni, ismét ki nem kell a' szívet felejtenünk szá-molásunkból; mert a' hideg esz csak a1 rábírás okait mérlegeli föl, a1 szív cselekszik; ezt a'psy-chologusok mind igy tartják. Ekkép teljesedik be itt is, mint mindenhol , hogy a' szélek találkoz-nak ; inert a' cselekvés stádiuma az izgatási
stá-dium sajátságában osztafcözik*
Hasonló szempontból vette föl a' Pesti Hírlap a' többi kérdéseket is, a' mennyiben már előfordul-tak hasábjain; mik közül, átubár bizonyos tekin-tetben nem egészen a1 törvényhozási tárgyak közé tartoznak, hármat kell idéznem, minthogy a* gróf vádjaival szorosabban összefüggenek; egyik: az, ö r ö k v á l t s á g ; másik; a' bi r t o k t a l a n s á g ; harmadik: a' b ü n t e t ő j o g .
Koszaivá említi valahol af nemes gróf, hogy ft* Pesti Hírlap a7 magyar alkotmányos régi várat
fftft
•
kivölról ijeszti. — E'vádját, megvallom, nem tu-dom, mire alkalmazzam, hacsak a1 Hírlap 13-ik számának ügy vezérczikkébea mint Ertekezójé-ben vitatott örökváltsági kérdésre nem alkalma-zom, minthogy ott az mutogat tátik, luiképen a' földesuraknak érdekőkben fekszik az úrbéri álla-potnak szabad egyesség utjáni megszűntetése;
inert ha igy nem történik, előbb-utóbb a' kötelező törvénynek el kell köyeíkezuie, *s ez vatószinű-leg nem lesz olly kedvező, mint a' szabad egyes-ség. Már ha ezt hiba volt megmondanom: ügy va*
lóban isteni tehetséggel sem volnék képes meg-nyerni a' nemes gróf tetszését; mert ha most, mi-után tudom, minőnek kiváöüá Iái ni a'Pesti Hír-lapot, minden más tekintetet félretéve , egyene-sen a* végett ragadnék tollat, hogy megkísértsem, ügy írni, mikiut a' nemes gróf kívánja, talán csak
^'•-'í
a' kérdéses czikket másolnám le. — Azt mondja valahol a* nemes gróf, hogy aprólékos részletekkel nem bíbelődve, a' nemzeti nagy sebeket kellene felhoznom; — és íme! éu az anyagi világban leg-nagyobb nemzeti sebnek tartom, hogy hazánkban
a' föld IMJII szabad, 's nincs szabadság és nincs biztosság a* javak világában. A' nemesi birtokot békók közt tartják 's örökös bizouytalaiiságban tengetik az ősiségi törvények; a1 jobbágyi birto-kot megfosztják szabadságától az úrbéri viszo-nyok. És ha szegény e' hon, ha csak egy közép-szerű aratás is Ínséget, két-három rósz aratás pe-dig éhséget okoz; azt hiszem, e' sebre nem lehet
130
találni biztosabb gyógyszer t, mínt — személyt dn*
kénytől biztosító jó törvények mellett— e' szót:
„szabadföld". — Ha Játjnfc, hogy a'földnépe nagy részben munkaiján, rest és tunya: ismét hajlandó vagyok azt hinni, adjuk meg neki, a' nélkül hogy a' földbirtokosnak csak egy fillérnyi kárt is okoz-nánk, a' szabad földtulajdon varázsingerét, és a? tunyaság szörnyének egyik agyarát szakítottuk ki. Ua mondják, azon kell lennünk, hogy az al-kotmány kiterjesztessék ? de a'fenálló formák sze-rint: ismét azt felelem, mindenek előtt legyen sza-baddá a' föld ; mert a1 szabad föld egyike a' két oszlopnak, mellyen a' magyar alkotmány jogépü-lete nyugoszik. — Ha olvasom a1 nemes gróf taná-csát , hogy az „enyém0 's „tiéd" közti viszonynak mindinkább ki kellene vétetni a' patriarchális
vi-szonynak bizonytalan köréből; ha látom, mikint panaszkodik, hogy újraöntés helyett nyomorult
foltozás van napi renden: ismét és ismét azt mon-dom, szabadság és biztosság a4 javak világában!
és megmutogatoni, hogy a* legroszabb számo-lás, e' világerejű szónak hatását palástoló fellépés-kékkel, ^ n y o m o r a foltozással** akarni pa-ralyzálni. — De hiszen elvben a1 nemes gróf sem teszen kifogást; csak azt kívánja, hiJég számok-kal küzdjek, 's ne a' szenvedelem fegyvereivel j és én felírnom a' bíráló közvéleményt, nem a' hi*
storiától 's más nemzetek példájától tanácsot kérő hideg számolás szól e a'Pesti Hírlapnak örökválí-ajánló csikkéiben ? — Vagy aat kívánja a1
157 nemes gróf, hogy az elkiilönzött részek közös ér-dekeit iigyekezfcék velők a1 Hírlap jobban megis-mertetni? 's nem azt testié, midőn a'jogszerű-séget a' hasznosság elvévet támogatva, mondhat-nám niatheitmtictti szabatossággal kiuuitalja, hogy az örökváltsági szerződést mind a' két félnek
ér-deke sürgeti? De már ép' ezen kimutatás a1 hó-szabb idure tervező értelem törvénye szerint megkí-vánta, hogy a'jövendővel számot vetve, meggyő-ződést {igyekezzem támasztani arról, a' minek e*
tárgyban a1 törvényhozás utján szoros tudományi-lag umlhatlauul elkövetkezni kell; és lia ezt aj ne-mes gróf ijesztésnek nevezne, ügy kénytelen vol-na az öumystLÍJCatiót is pártolni, iiiellyuck mégis egésa életen át legszilárdabb ellensége volt. Éti részemről azt gondolom, semmire sincs nagyobb fifcűkségünk, mint körülményeink ismeretére; és lm valamelly kérdésre nézve af szentségtelen jő-rendőt valószinűleg előre liithatjuk, a* legszeren-csétlenebb uncsalódás volna, bezárni szemeinket az időknek tanácsa előtt, csak hogy a' keg'yeleiu-osztási színt Jeftyexliessük. Nojnes Pest vármegye egyik gfyülésében minden politioai színedetuek egyetértésével közakarattal elhatározttitotí, jövő országgyűlésen az úrbéri álhipot expropriatiájára indítványt tenni; 78 ón senkit sein láttam az egész
teremben, ki a' dologiján kiviilrűü ijesztgetést lá-tott volna, még kevesbbé láttam ol!y gyiivahasston-íalan embert^ ki— a' gróf mondába saeritit—maga adná jneg magának a'coüsilium abeuudit, rsa' c^á*
198
szArfflrdőbe (de nem Budára) indulna. Én illyese-két nem ismerek; de ha csakugyan vannak: tisz-ta szívemből óhajtom, minél hamarabb adják meg magoknak a* consiliumabeun dit a' hazafiak soraiból,
— mit fetreng a' bélpoklos egészséges emberek