ig hatja át institutióinak vérereit, és megóvja a*
165
gyakorlatot mind attól r a* mi „rabuláinak" poros könyveiben borzasztó vagy nevetséges foglaltatik, ínig a* „m ü v e 11" Porosz-honban, hol a' nevelés Európában legterjedtebb, de közszelleműék még csak híre sincs, af rendszeres büntető törvény könyv mellett még az embereket kerékbe törik* - Azon-ban ép' azért, mivel a' szellemet, melly az angol fajuál a1 zavaros szokás tarkaságából egy rendes életet idéz elő, körünkbe nem lehet átültetni, *s tán ép? azért nem, mivel vezéreink a? nap sugarát is drachma számra szeretnék beteg szemeinknek ki-juttatni, — az angol rendszertelenséget ránk néz-ve igen rosznak tartanám. — Rendszer kell tehát;
íe rendszerre nézve, mint mondám, minden az alapelvtől függ, — Már én ondolkoztam e1 tárgyak körül, szétnéztem a' bölcselkedök elméleteiben, és
megvizsgáltam az élet jeleneteit, niegfontolgatám, minő eredményt idéztek elő az elméletnek kísérle-tei ; és megvjzsgálám nemzetünk e* részbeni álla-potjait; és midőn az élet ezer torokkal kiáltá fe-lém, hogy büntetörendsxerünkben a* mennyi lépés, annyi tévedés; midőn látám, mikint merittetik ki az embertelen seggel határos szigorúság Js a' rét-té terét-tés komor rendszere, ép! ügy valamint a1
leg-lelkismeretesebb pontosság, minden legkisebb siker, minden legkisebb eredmény nélkül; midőn bete-kintek történeteink évkönyveibe? és láttam, mi-kint vesztegel a nép műveltségi temi-kintetben száza-dók óta mozdulatlanul, erkölcsben pedig sűlyed naponkint: könnyű volt ugyan átlátni, imkép ez
Í66
állapot böntetőjngniik fonákságából egyedül ki nem magyarázható: de lm megfontolom a' kölcsönhatási kapcsolatot, melly a* néperkíilcs 's törvények kö-zött szembetánőleg mutatkozik, Jelieíítm vult meg nem győződnöm, mikép büntetőjogunknál maga az alapelv gyökerében hífais, és foltozásokkal javit-halfán* Ezen meggyőződés következtében, cso-]mn azon kéréssel, liogy alkotmányos nemzet tag-jíi íevéu, legyen szabad , igény ós kílvetélés nélkíil, más vélemények melleit az enyéimnek is állani, előadánt azon elveket, miknek alapos-ftágáról éveken át tartott fontolgatás után lelkem-ben meg valék győződve. És nem érdemelném meg, hogy alkotmányos nemzet tagja legyek, ha arról, a' minek alaposságáról mathematicai bizo-nyossággal meg valéfc győződve, másokat ii meg*
győzni nem törekedném* — Azonban hogy állott e*
részben a' közvélemény ? Ismerem az országgyű-lési munkalatokat, ismerem a' törvényhatóságok utasításait, ismerem azt a' felületességet, mellyel sokan, kiknek idejök vagy kedvök nem volt e1 bonyolódott tudománynyaí bíbelődni, elcsépelt szó-járások vágáskörében tekintélyes homlokredözet*
lel mozognak, miszerint a' legvastagabb önmysti-ficatio nélkül leltelleu volt nem látnom, mikép a' közvélemény oda lmjiik, hogy ha a' törvényszéki bírák állandósittatnak , botok 's fogságnapofe szá*
ma meghatároz (a ti k, \s czélirányosabb tömlöcíök épiltetnek, a1 böiiíelörendszer-javitás be lesz vé-gezve. — És ez boldogtalan egy tévedés! E no ék
tér
ellenében két czélt tűztem ki a' Pesti Hírlapban magamnak e' tárgyra nézve ; egyik: azon alapel-veknek elfogadást szerezni, mik nélkül, ügy hi-ezeitf, nincs e1 téren üdvösség, elannyira, hogy jobb-nak tartanám, ha még egy ideig törvény nem ho-zatnék, mint más alapokra építve hozassék; másik:
a' törvényekbea feltalálható, de hanyagság 's po-liticai érdekek által eltemetett jogszerűségeket tisztába hozva, oda hatni, hogy a' törvényhatósá-gok, törvényes haialmoknál fogva, tegyenek olly lépéseket, mellyck a1 törvényhozásnak amaz üd-vös elvekre alapítását előkészítsék. — E1 végre azonban tisztán és leplezetlenül föl kellett tárni a1 mostani rendszer gyökeres hiányait; mert csak így lehet elérni, hogy haszontalan, sőt káros folto-zás helyett gyökeres javítás következzék, mint-hogy ennek a' körülmény* és tárgyismeret nélkü-lözhetlen föltétele.—Ezen felfogásból önkényt kö-vetkezett, hogy az értelein okait a' szív gerjedel-meivel kellett támogatnom; mert ha valahol > Bizo-nyosan itt e' niezöu áll, hogy hiú bölcseség, melly okosság mellül az emberszereíetet, vagy pedig viszont, kifelejtette.
Legyen már szabad szerényen kérdeznem:
miket a Pesti Hírlap ezen (ott is világosan ki*
fejezett} szempontokból a' büntetőjog körében fej*
tegetett, *s mik — minden igyénytöl távol mondom—
már sem hangzottak el egészen gyümölcsléién ül, olly „p u h asz ivű á b r á n d o z á s o k " e,
misze-rint a' 24 íves megtámadás azokat (a' gi'óf
168
vaivalélve)afféle m a g y a r r o d o m a n t á d o k k a l vélné ledőnthetnij 's ellengyámokofc hiányát gúnyoló szeszélylyel kipótolhatni? Pedig ez a* modor az, mellynek utánzására ofly s z o r o s tudömányí-lag Ösztönöz a1 gróf, hogy emberi gyarlóságomnál
fogva szinte munkámba kerül el nem tanulni* — Nevezetesen: aj Pesti Hírlap a' büntetések mód-jairól szólva, (igyekezett okokkal megmutatni, hogy a1 verés jogtalan büntetés^ de czélszerűt-len is; mert 1) nem javítja a' bűnöst; 2) nem oktat másokat; 3) a' bűnöst nem csak el nem rettenti, sőt legtöbb esetbea még elfásultabb, edzettebb gonosztevővé változiatja 5 4) másokra is elrettentő például egyáltalában uem ha t—Ezen okok mellett hivatkozott a' Pesti HirJap egy rész-r
ről saját tapasztalásunkra, miszerint 1000 év óta bottal bűntetünk, a1 nélkül hogy sikerét
tapasz-talnak ; mert tűnte tor endszeríink sem javitólag sem elrettentöleg nem hat a' tömegre, Js af tőm-löczök napról napra ttímvébbekj pedig nagyobb aranyban , mint minőben a* népesség növekedik;
más részről hivatkozott más nemzetek példájára, miszerint a' verés, mint czélra egyáltalában nem
vezető büntetés, olly tartományokban is eltöröl-tetett, hol a' lakosok nem kevesbbé á l l a t i a k , mint min álunk; például J a m a i c á b a n ^ hol né-hány év előtt még kény és kedv szerint korbácsolt rabszolga volt a1 népességnek igen nagy része;
— és hivatkozott arra, hogy ha valahol, bizonyo-san min álunk javasolják a1 körülmények a'
botoz-169
tatás eltörlését, minthogy a' büntetésnek ezen neme üt nem csak a' szégyen bélyegét veszítette el, mivel a' ve r é b - ^ n e m - ö l e s t ő l egész az uton-álló-rablásig mindent, de mindent bottal gyógyi-tünk; hanem még (különösen a' magyarnál és oláh-nál) bizonyos elfásult hetykeséget szült, ügy hogy a1 botnak szisszenés nélkül kiállása már a' férfias néperények közé tartoznék; — végre, mivel a' tu-dományból és tapasztalásból merített okok ellené-ben a* szőj árasok bán erős sieiidriáu mindig a* nép állatiasságának elcsépelt szalmájával szokott elő-állairi; a' Pesti Hírlap a' történetekre hivatkozott, hangosan bizonyítókra, hogy a' büntetőtörvények szelidülésével az erkölcsök szelíd ülése karöltve jár; — (igyekezett megmutatni, hogy af melly nem-zetnek törvényei durvaság, áílatiasság bélyegét viselik, annak nem lehet állatinak néni lenni; mert törvény a' leghatásosabb nevelő, törvény a' nemzet erkölcsi állapotjának egyik legbővebb kútfeje, mi-szerint a' ki a5 botoataíásnak czélirányosabb bün-tetésre átváltoztatását a1 nép műveltségétől akarná felfüggeszteni, hasonlitna ama1 jámborhoz, ki fel-fogadá, hogy vízbe nem megy, ínig úszni meg nem tanul. — És mind ezekből mit következtetett a*
Pesti Hírlap? valljon azt e, hogy af p u h a s z i v ű á b r á n d o z á s n a k egy föl h évül t pillanatában tö-röljük el a3 botot, a' nélkül hogy javításra ügy valamint példaadásra sikeresb büntetést tennénk helyébe? Gondolom, illy bolondnak csak senki sem tart (kivevén aj nemes grófot, mint mindjárt
170
meglátjuk)* Következtéié azt, hogy a' tfirvény-hozás uíján czélirányosabb büntetéseket kell ki-szabni, 's a1 fogházrendszert és börtöni disciplinát azokhoz alkalmazni; addig peáíg, czélirányos foghá-zak hiánya miatt többet tenni nem lehelvén, tegyünk bűn és politialis vétség vagy hivatalos hanyagság között különbséget 's műveltség és polgári állás szerint kivételeket: tehát ne botoztassuk például a' falusi bírót akármi kis elmulasztásért, csak ügy könnyedén, és ne botoztassunk, vesszőztessűuk nyilvános piaczokon; mert a' b unté tőrén dszert nem csak a' bűnös iránti viszony szűk szempontjából, hanem leginkább azon hatáséból szükség tekinteni, mellyet a' nép erkölcsre gyakorol. — Ennyi volt a' Pesti Hirlap javaslata, és — istennek hála! — nem egészen haszontalanul*
Már most lássuk, mi kin t hangzanak a9 neipes grófnak számtudományi bizonyossággal kintért ló-gicateljes ellenokai, mikkel megbizonyítandja, hogy ez mind p u h a s z i v t i á b r á n d o z á s , nielly af magyart sírba dönti, és meggyilkolja a' nemzetet,
—Halljuk csak! „ H u s z o n ö t ö t kap egy szer e n c s é t l e n ; 's b e t ű s z e szer i n t n a d szer á g u k -ba esik s z i v ü k , és az i g e n is c z i f r a po-r o s z l ó k , k i k a l k a l m a s i n t b e c s ü l e t e s , s z i n t e s z e g é n y , d e j ó v i s e l e t ű e m b e -r e k , m i n t i g a z i ö -r d ö g ö k j e l e n n e k m e g a' s z í v a n d a l g ó , s z é p t h e o r i á k b a n el-m e r ü l t e el-m b e r e k n e k , 's v o l n a csak ha-t a l m u k — m e r ha-t h i s z e n ez u g y a n a z o n
laj-m
t Őri a, m e l l y e n M a r a t és R o b e s p i e r r e
v •> .. T£, k e z d e t t é k p á l y á j u k a t — és a' s z e n n y e s r o n g y o k b a b u r k o l t , s á p a d t e l f o n n y a d t a r c z u r a b o k , k i k m i n t m e g a n n y i á r t a t -l a n á -l d o z a t o k j e -l e n n e k m e g a' ró ml ő t t
v a g y s p a r t a c a s i k é p z e l ö t e h e t s é g tük-r e i b e n , a' tük-rabolt: m o n d o m n y e tük-r n é k a*
c z i f r a ö l t ö z e t e t , 's a l k a l m a s i n t a' po-r o s z l ó k a'Fi ü s z ő 11 ö t ö t , 's Iiát a ' t a n á c s , m e l l y i l l y e m b e r t e l e n t r e n d e l t , v a l l j o n
mit n y e r H e még az? t á n az u t o l s ó v i a t i
-cumot" (237-2381.). És im a' hideg
kiszámítás, melly a' Pesti Hirlap okoskodásait por-ba dönti, im e' puha- és keményszivű ábrándozás-tól *s minden képzeletí rajongásábrándozás-tól ment tudomá-nyos modor, mellyel a' Pesti Hirlap modora roszal-tatik! — Nem gondolom, hogy ezen á b r á n d o k ellen czáfblgatásra szükségem legyen, 's ha volna is, kötelességemben áll hallgatni; mert illynemű fejtegetésekbe könnyen becsúszhatna valami, a' mi ellenkeznék a1 tisztelettel, mellyel a' nemes gróf-nak szírem mélyéből adózom* — Azért tehát a1 ne-mes gróf modorában csak ennyit kiáltok fel: éljen a* hideg kiszámító logíca!
„ S t a t a r i u m r u l s z ó l v a l a k i — folytatja tovább a* nemes gróf—és v a g y e l á j u l n a k , v a g y o l l y i á d i g na ti ó v a l f o r d i t u a k há-t a há-t , h o g y m a j d n e m az k e r ü l s há-t a há-t á r i u m alá, ki se nem rab ál t, se n e m ö l t , se ne ni új t ó g a tó 11 y és kit i u f l a g r a n ti meg sem