hogy máson iá iiem munkálhatunk? A" felelet igen könnyű volt; annyival könnyebb pedig, minél

vi-lágosabb, hogy a

kebleket ingerlő viharok le-csillapulván, józan számolás ini használni az al-kalmat , melly a* viharok lecsiUapoltával reményt nyitott i hogy a

nemzeti test belső kifejtésének munkálkodását kedvezőbb időjárás kisérendi* — És e' mezőn én is agy, valamint gróf Széchenyi és más százezerek (mert e' gondolat már korán sem titok a' nemzet előtt, uiikint azon angol gon-dolná , ki azt vélte, ő találta fel „Budapestet A' porost") — e* mezőn én ogy, valamint inas száz-ezerek, két ikerdolgot láttam, a' mellyre bozgó lelkesedéssel törekedni kell

, 'e ez,:

uem&etisé-gflttk biztosítása é& alkotmányunk kifejtése* És

erre az eszközök három egysége van a

magyar-nak kezei közt: egyik a* törvényhozás, másik

élet egyesületekben és egyesekben. — Ezen har-madikra nézve a

polgári e r é n y , a'

„Minden országok támasza, talpköve

tiszta erkölcs" (Berzsenyi után

„Hitel" 169 L).

az emberiségnek megtagadhatían szent érzelmei, a' polgárisodat igényei, szabadságérzet,

törvé-nyesség és rendszeretet és magasztos

63 és telkesítést követelni, soha szem elől nem veszt-ve, hogy a* magános erényt a* pillanat kéuyte-lensége sokszor szentségteleiiiíl igényelje bár, a⁵ magános élet muitka-phasisai miiidazáltal az egésznek habgyürúzetébeu beiifoglalvák, követke-zőleg azoii kell iparkodni, hogy a' magános erők nyilatkozatai, bir helyzet, állapot *s ezer kü-lönböző viszonyok szerint kükü-lönbözők legyenek is, miután V. Károly császár tapasztaláéiból tud*

jak, hogy még csak az oramüveket sem lehet egyenlő járatba hozni, annál kevesbbé embere-ket,— mindazáltal ez erönyilatkozaíok, a" meny-nyire lehet, ama* két főczél felé intézhessenek, 's a* beligazgatás és törvényhozás intézkedéseivel osszehangzásba jöhessenek.—Következett a* hely-hatósági élet munkakörének tekintete* És itt min-denek előtt ezen mstitutiók meghecsülhetlen kincs gyanánt tűntek elő, mellyek iránt folytonos éber részvétre kellene serkenteni mind azokat, kik e' részvét jogát nem eléggé méltányolják* Előtűnt továbbá a* municipiumok hivatásának kettősége;

egyik: életet adói a' törvénynek, életet adni az igazságnak, 's azért nem csak tisztviselőkre bíz-ni a' közigazgatást, hanem gonddal is lenbíz-ni, hogy

— a* mennyire gyarló emberek közt lehet — tá-voztatva legyenek ezeknek élj árasából: hanyag*

ság, részrehajlás, önkény, zsarolás és mind azon visszaélések, mellyek a' legdicsőbb törvé-nyek áldását is paralyzálhatják, 's mellyeket — ha netalán a' közéletben előfordulnának —

uyü-64

vánosságra hozni annyit teszen, mint a' törvény-hatóságok át legszebb hivatásukban segítem, *s a*

nyilvánosságra kerülhetés Hiedelmével négy kö-zül háromnak elejét venni; —másik része iiiunici-piumaink rendeltetésének: törvényszerű statútu-mok utján a^r hozott törvények áldásait kifejteni, a' múlt törvényhozás nagy czélzatait elősegíteni, a¹ jövendőnek hathatósan éli be munkálni. Ezekben véltem hát feltalálni az irányt is, mellyet az

idő-szaki sajtónak e⁷ tekintetben szem előtt kellene tartania. — Végre még az említett eszközök lég-Jiatalmasbika a^j törvényhozás* Erre nézve, vala-mint nézetem szerint alkotmányos országokban a*

törvényhozó hatalomnak keítos hivatása van, egyik: a' jelen szükségeinek megfelelöleg követ-ni a' közvéleményt, minthogy a' mit a' nemzet nem akar, az törvénynyé nem yálhatik; másik;

ugyan-azt a^! jövő törvényhozásra előkés'/.itni: ép a¹ sze-rint, gondolám, kellene az időszaki sajtónak is e^j tekintetben munkálkodni; részletekben fejteget-ni , ifejteget-niket — in thesi — a' közvélemény már elfo-gadott ; figyelmet gerjeszteni azokra, mik még tá-volabb vannak, *s e¹ szerint a' végczélt a' nemzeti meggyőződéshez minduntalan közelebb hozni. —

Az eszközök e' háromságának mindenikére néz-ve pedig tisztán állott előttem, hogy a' nemzetet önmagával 's körülményeivel leplezetlenül megis-mertetni a' legelső föltétel, minden haladás, min-den javítás nélkülöz hetién előzménye,

A' mi már a¹ „miJkép?" kérdését vagyis a'

modort illeti: mindenek előtt szükség veit meg-emlékeznem, míkint más hírlapot 'd más könyvet írni. Könyv lehet irva a¹ jövendöségnek, könyv lehet írva a' választottak kicsi számának; hírlap-nál a' lélel föltétele: ügy irni, hogy sokak által olvastasáék. 'S azért bizonyossá bátorkodom ten, ai a' tiszteit grófot, hogy ha hírlapot írna olly hangon, mint mindent munkái 's „A* kelet népe"

is irva vannak: minden bizonynyal igen számos olvasókra számolhatna; mert könyvei valóságos hírlapi hangon 's — mint maga mondja — d a r a-b o a a u , t ö r e d é k e ^ e u , 's r e n d s z e r é t nem a' Hírlap eddigi életének rövid napjai, de 15 e s z t e n d ő alatt sem kimeritöleg irvák; de ha írna a' számíudománynak száraz hangján, ttiely-lyet ínriapszerkesztöknek javasol, maga azonban még 24 íves könyvinfcban sem köret, szerkesz-tési hivatalszobáját néhány hónap alatt minden bi-zTmynyal bezárhatná. — 'S így aztán a' „logícai egymásutánnak szoros tudományiJag kimért tacti-cája" sok basznot tenne e, vagy nem volna e tán még azon tacticánál is szerencsétlenebb, nielly az embert két pad közti helyzetbe teszi, 's laptakiut majd nyugati, majd keleti széltói csapkodva, a' légben lebegteti? szerényen kételkedni bátorko-dom,

Politicai hírlapok továbbít, nem ügy mint a' tudományos folyóiratuk, legnagyobb részben csak mulékony érdekre számolhatnak, 's az utókorra legfölebb is csak históriai kútfők gyanánt

juthat-nak el; mert a* változékosság 's oltasmányi éi

levéa életűk föltétele, általában véve inkább arra valók, hogy gondolatokat ébreszszenek *s elveket állítsanak föl, a' fölébresztett gondolkodást bizo-nyos ösvényre vezetőket, mintsem egy rendsza*

rés tannak minden legkisebb aprólékos részleteit cathedraticuá szörszálhasogatással keresztűlbon-czolgas&ák* Űgyekeaniök kell a^f hírlapoknak — gondolám — mindeu oldalról! meghányás-vetésa ut-ján tisztába hozni minden kérdéseknél az

alapesz-& . ~ f

méket, mellyek a' részletek kigyalulásáuál biztos criterionul szolgálhassanak, miszerint a' fölébresz-tett gondolkozás eme' tisztaba-hozott alapelvek nyomán iuneii egy, aiuoauan más ágazatot fejte*

getve, idd folytával egy egészet állítson elő, a"

nélkül hogy a¹ változékoaság tekintetét szem elől veszítené* Hogy gyakorlat világosítsa, miket kí-vánok ezek alatt értetni: bátorkodom a' Pesti Hírlapnak azon czifckeire hivatkozói, mik a' bon-tetőjog körébe vágnak ^? vagy az ősiség eltörlé-sének módjairól érfekezoek, — Ezek szerint (jól vagy roszul) abban állapodtam meg > hogy űgye-kezzem könnyen irni, inert hírlapok nagy kö-zönségnek irvák; gondolatimat dzívemeii ereszszem kérész t ül,mert lelkesíteni a* jóra, és elhamvadni nem engedni a' lelkesedést, mert gondolkozásra ébresztem > *s ébrén tartani a⁹

fel-ösztönzött gondolkozást — tűztem ki czélnl szer-kesztésetobeu, természetesen ez általános sxa-bályt a* ezuivegyitésben és ároyékláaban dolgok

87

*s körülmények különbségéhez alkalmazandó: mi-szerint a' törvényhozási nagy kérdéseknél, uűkre nézve a

közvélemény inmiár az izgatás korát túl-élte, inkább a' hidegebb fejtegetés,— a' bel igazga-tásiaknál pedig, a' mennyire kell, éa a* polgári élet körébe tartozaudóknál, különösen »' philanthropi-cus ögyek körül, melegebb szózat hjfóziiáltossék*

ügy ntindazáltal (mennyire értelmem gyarlósága