el-ső , — inasok, mellyek a? második vagy harma-dik j — mások ismét, mellyek — mondhatnám — prind a' három stádiumba tartoznak: miszerint ha valahol, bizonyosan itt e' mezon kell talau a* hír-lapoknak akkint működni, mint a' nemes gróf a' 176-ik lapon elméletileg tanácsolja > de gyakorlatát a* Pesti Hírlapnál mégis gáncsolja; t i. hogy nar szív jeleljen, a' szív súgjon, de a! kormányzó ész irányozzon, módosítson, tervez^eji bizonyos czél-ra;fí mihez éu még a&t gondolom hozzá tehetni:
hogy mit a' szív súgott, az ész tervezett, annak véghezvitelére a* szív buzdítson} erre pedig ná-lunk magyaroknál alkalmasint nem kis szükség van, miután országos és megyei és városi levél-táraink és annyi megbukott vállalatok ezer torok-kal kiáltják, hogy lelkesedésre kűiinyen ébredünk,
*s a' „mik ép ?" kérdését is értelmes tervez" etessél kidolgozgatni nem resteljűfí; de ha ez megvan, értel-mesen kidolgozott terveink legnagyobb részben a1 cselekvés stádiumában elhervaduak; mert kevés, mondhatlan kevés köztünk a' kivitelnek vasakaratü embere, minői gróf S z é c h e n y i Istvánban tisztel a' hon, — A' kivitelbem említett hanyagság még törvényeinkről is áll, mikép a' Pesti Hírlapban már több izbeu — 5s gondolom, sem szükségtelenül sein haszontalanul — érintve
volt-Végre még mi a* harmadik osztályt, t, i. a' kíiz polgári életet testületeknél és egyeseknél ille-ti; elismerem > hogy ez osztályba tartozó tárgyak*
Wfl
nál a* szivhez-szólás — ha ügy teísaik, izgatás—
igen gyakran fordul elő; ez azonban a' tárgyak természetében fekszik, miszerint hibává, vagy épen bűnné csak az által válhatnék, ha olly gerjedeluie-két költené föl, meHyek vagy magokban, vagy af kő/, nemzeti életre kártékony hatásuknál fogva, veszedelmesek: ellenben, csekély nézetem szerint, talán roszalásl nem érdemel, ha oliy irányban hat, melly a' köz nemzeti élet irányával megegyezik, 's olly véleményre, gondolkodásra, cselekvésre ösz-töuöz, mik az egésznek nszhangzatos kifeji eset elő-mozdítják, legalább annak györűzetébe beleillenek
Ez osztályba tartoznak mind azon czikkek, uiellyekben a3 polgárisodás igényei, a* jogszerűu
szabadságérzet, törvényesség, rendszereiét, er-kölcsiség 's magasztos honszerelein valának ez élni kitűzve. Ha talán egyik vagy másik czikknek elve vonatnék kétségbe^ örömest megkisértendem a' v^é-deímetj 's ótoknak örömest is engedendek; de modor tekintetében, ügy hiszem> nem kell muto-gatnom, hogy illy tárgyak körül a' szívliez-szólés egészen helyén van; mert hiszen épen a* szív kö-rébe tartozó dolgokról van többnyire szó — De ide tartozik a* megtámadásnak egyik főpontja, hol talán legkézzelfoghatóbblag bebizonyitá a' nemes gróf, mikép könyve nem egyéb, mint egy bő-szankodási syllogísmus, minőt, ha annyi sok talp-raesett, bár kétségbe senki által nem vett classi-cus goadolatoknak és genialis eszinetöredókeknek kíséretében nem jelennék meg, csak a' rémületig
felcsigázott kéjtzelötebetség előzményére rakhatna az önmagát mindig több és több haragba belédispu-táló a zen vedelem. — Ezen főpont az. irgalom tár*
gya körül forog.
Hogy aa emberszeretötnék megvannak a1 ma ga Jgéuyei, 's társas életben a' magános erén>
sokszor a1 szentségtelcu pillHiiat teltekre szólítja, nűket a! számoló statusgaadálkodas elmélete ro-szalni tanít, de joggal csak akkor rusaalbat,
lia el nem mulasztá, megnyitni eleve a? kútfő-ket, és létre hozni az intézetekútfő-ket, mik ama* pil-lanatnak elejét vehetek, — ebben a' uenie& gróf velem, remélem, egyetérteni. — És én afct
gon-dolom, hogy a* napi eseményeknek is szánt hírla-pok, bárha még olly nagy caél felé legyenek is irány ózva, bárha még olly magas szempontot tűz-tek legyen is ki magoknak vezércsillagul, af phil-antropismus igényeit hallgatással nem mellőzhetik.
Tehetik ezt egyes czélnak szánt folyóíratok; teheti eat egyes különös eszmének őrganurnául született jourualiemus f núnt Acgollionban csaknem minden
egyesületnek van illy orgánuma; de nem illy hír-lap mint a* mieink, *g ezek közt egyike af leggyön-gébb éknek, mellyé t énnekem vati szerencsém vagy szerencsétlenségem szerkeszteni* És én Őszinte vallomást teszek; hogy, gúnyoljon bár a' nemes gróf misericordiaiHis fráternek vagy a' minek tet-szik, ínig »' Pesti Hírlapot sfcerkesfctencíem, a' társas élet philantropicus részét sem lapjaim körén Alól sem lapjaim kortyi kívül fekvunek iekiiiteni
lí
ite
solia sem fogom. De arról 19 jót merek állani, hogy ha akar olly nyomor enyhítő intézet javára emelem szózatomat, mellyet az okos emberszereíet gon-dolt ki azoknak gyámolitására, kik magokat gyá-molítani tehetetlenek; akár pedig a* meg nem elő*
zött inség enyhítésére híjam fel a' felebaráti sze-retet irgalinasságát: birtokmegiámadást ?s immkát-lan henyeség pártolását senki sem fogja szavaim-ból kivonhatni, hacsak valaki nem akad, a' ti jó-nak látná, tacíicHiiI venni föl, hogy különben so-ha senkinek eszébe nem jutso-ható fonák fogalmakat rakjon az egyszerű szavak alá, 's e' szerint za~
vart csináljon, csak hogy a' zavart arra foghassa, kit zavarcsinálóiiak tetszett jóslania.
Mindenek előtt mi azt az egyes sebeket kő-tözgetö m i s e r i c o r d i a n u s f r á t e r t illeti, kiről mondatik, hogy vezér ne akarjon lenni, és-viszont (102 L): ez a' vezérségi szemrehányás annyiszor fordul elő a' nemes gróf jeles tollából, annyiszor emlegettetik: hogy minő bűn, másokat vezetni akarni ahoz való tehetség nélkül, miszerint meg kell mondanom: 1) hogy a közvélemény vezeté-sében a' vezéri hivatal nem önajánlkozástól vagy kegyetmes kinevefcé&tül, hanem választástól függ:
itt tehát hasztalan akarna valaki vezérlem, kilói a' közvélemény nem akar vezéreltetni; sőt ha vala-kit vezérének elválását is a1 közvélemény, mihelyt a' választott érezni kez-di, hogy ő vezér, 's ahoz képest cselekszik is, azonnal letétetik hivatalából.
8) Af Pesti Hírlap szerkesztőjének valami vezér!
179