109 lom növekedésére; említhetek közérdekű nagy

kérdéseket, inellyek a* nemzeti közvéleményben egy hatalmas lépéssel előbb állanak, mint állottak 1840 végével; említhetnék elveket ^?s eszméket, miknek helyességét a' nemes gróf nyíltan elismeri, mellyek mintegy köz-elfogadás fokán állanak olly körökben is, hol kevés hónapok előtt még emli-tésök is hallatlan volt. — Távol vagyok én a¹ gon-dolattól, hogy ez örvendetes tüneményt a* Pesti Hírlapnak tulajdonítani vakinerosködjem, ez vol-na valóban minden igények legnevetségesbike: de annyi minden esetre bizonyos, hogy a¹ Pesti Hír-lap ezt nem gátolá, és el nem rontá, sőt a' nyil-vánosság 's időszaki sajtó természetében fekvő ha-tásnál fogva, a* többi hírlapokkal együtt ^Js egye-temben j annyiban talán eíőmozditá, mennyiben gondolatokat és gondolkozást ébreszteni minden hírlapok segítenek ^ a' minthogy valóban tapasz-talhatók, mikép egy korszerű eszme, melly az időszaki sajtó egyik vagy másik orgánumában fel-tunt, kisebb nagyobb körben végiggyűrűzött édes honunknak sok vidékein, és nem egy megyében, nem egy városban láttuk, mikép az ige test-té is lön. — És vegyük bár a* javítási kérdéseke^

mik a¹ Pesti Hírlapban ekkorig szőnyegre kerül-tek, remélni merem, mindeniknél ki fog ötleni az figyetezet, meggyőzni minden néposztály 1⁷ íiogy a' javítás minden résznek közös érdekében áll. — E' részben is azon czél felé iparkodik tehát a' Pesti Hírlap > mellyet a¹ gróf programmájában

ki-110

tűzve látunk.— De óit vau még m is: hogy „uem arról keJleue vitatkozni, valljon kell e tenni? meri ez a' többségiül már rég elfogadva van; de azt kell fejtegetés tárgyául venni: mit kelljen mivel-iii, 's ezt mi módon ? tehát a* teendók sorát ok-szeriüti togicába szoritni, és kijelelni a' felette ne-héz egymásutánt." - Erre nézve a' Pesti Hírlap előszavában ezeket írtam: „Nem az a' kérdés kö-zöttünk: haladjunk e, a?vagy megálljunk, mikint Józsiié uapjáról írva van? liánéra az, hogy: mit és wikrot ?" E' részben tehát elvileg tftkéleteseu egyetértünk; a' mi az alkalmazást illeti: mindenek előtt megjegyezni kérem, hogy a' Pesti Hírlap sokkal rövidebb idő óta él, mintsem »z olly „fe-lette nehéz egymásután" kijeiéiért bevégezhette volna; lám a' grófot uem kötötte le munkájában a*

tömérdek váltoaékosság szüksége és ezer paran-csoló körülmény tekintete: mégis miután hónapo-kat dolgozott, miután munkája folytában többször ígérte, hogy leplezetlenül feltárja rendszerét, — végtére mégis csak máskorra-biztatással kell

be-érnünk. De figyelmet érdemel azon kedvetlen kö-rülmény is, hogy okom voh gyakran panaszkod-ni »* Pesti Hírlapban, miképeu az időszaki sajtó hatáskörét kevéssé méltányolják épen azok, kik ez utón legtöbbet tehetnének, mivelhogy a' nemzet bi-zalmában magas fokon állanak; gyakraii mondat-tara, hogy az időszaki sajtó csak ügy feleikéi meg jótékony rendeltetésének, lm az egész nemzeti ér-telmesség raktárává lesz; és Ht ősziutén

megval-111

lom, hogy a' Pesti Hírlap részletes fejtegetések tekintetében reményemnek mindeddig meg nem fe-lelt; mert azon kitűnő capaciíások közül, kiknek

közredolgozására számolni bátor valék, némellyek egyébbel lévén elfoglalva, nem léptek a' térre,

mellyen őket mint tájékozó vezérpontokat a¹ nem-zet, mondhatnám, fájdalommal nélkülözi; de van ollyan is, mint például maga a¹ nemes gróf, az

erősbek legerősbike, ki a* helyett hogy a¹ részletes fejtegetésekben a' nemzeti értelmességnek vezérlő segedelmére föllépett volna, mennykövekkel Bujt le magára az eszközre , mellyel azon jót eszkö-zölhetni ; sőt annyira megy, hogy ámbár V sajtó-szabadságot elméletileg az áldások legnagyobbiká-nak mondaná: mégis azt, ha valljon jó 'e taná-csos volt e minálimk a' sajtónak szabadabb moz-gást engedni ? gyanúsítva kétségbe hozza. — Hogy pedig én mint szerkesztő a' részletek-nek minden legkisebb körülményen keresztülvitt hoszú fejtegetéseivel csak ritkán léphetek föl, ^fs inkább csak az alapelveket jegyezem ki^? mik a*

részleteknek öngondolkoaás általi kifejtésére szá-mitvák, a' dolog természetében fekszik; mer* hi-szen sxerkesato vagyok, kinek csak a' inasok ál-tal nyújtott anyagok elszerkezése is mrnden ide-jét elfoglalja, ügy Irogy én részemről megvallom, külföldön sem ismerek hírlapot, ntellynek szer-kesztője a¹ szerkesztés mellett csak ennyi eredeti

dolgozatokkal is lépne föl hírlapjában , mint én »*

Pesti Hirlaphan; 's igy tőlem még hosfcftbb, még

részletest) fejtegetéseket kívánni, mondhatnám, képtelenség volna (a' mit hiszen a' gróf tán nem is kivan, sót azt is sokalja, a¹ mit írok): ellenben igen is jó számolás és általam forró hálával foga-dandó jó számolás volna, ezen fogyatkozáson se-gíteni, ^Ts akár egészben, akár pedig — mint például Bezerédj az úrbéri viszonyok, Szentkirályi az ósiség, gróf T e l e k i Dó m o k o s 's még egy más hazánkfia Erdély, B e r n á t Z s i g m o n d a' vallásos miio j ɹ áy A n d r á s egyebeken kivöl a' nemzeti játékszín ögyében tőn — egyes kérdések-ben a' részletes fejtegetést munkarészül tűzni ki, melly fejtegetésekkel a¹ lapot magát egységi vi-szonyba hozni hogy a' szerkesztő soha el nem mu-lasztja, köztudomásra hivatkozni bátorkodom, — De hiszen ép' a' most idézett *s még idézhető több jeles nevek bizonyságot tesznek; miképen habár nem minden név tűnt is fel ekkorig a' Pesti Hírlapban azon körből, inellyeta¹ nemes gróf vezér testűieta ék

nevez: még is ttmt felekkorig is annyi név 's e ne-vekkel annyi részletes fejtegetés, hogy az ezer ala-kú változatosság mellett, melly politicai hírlapoknál életföltétel, a* még csak félévet élt, már is egy vastag könyvvel megtámadott Pesti Hirlap szemrehányást bizonyosan nem érdemlett, — A* mennyiben pedig ezen (ejtegetések törvényhozási tárgyak korul

fo-rognak , mikre nézve a* nemes gróf „szoros tudo-mány ilag kimért rendszeres egymásután" kijelelé-sét igényli: szabad legyen kémein, engedjen időt,

"s legyen türelemmel véleményem iránt, miszerint

113