nyolcz millió lakost vallása miatt — mondlmtnók, még csak tegnapig — minden politieai jogokból ki-tagadott, *& nyolcz millió polgár helyett nyolcz millió ellenséget nevelt; mellynek országlási rend-szerében a' vakbuzgó türelmetlenség és fanatismus érzelme még ma is nagyobb szerepet játszik, és ép' c' pillanatban még nagyobbat játszani készül, inint más akárhol? — Mind ezekben annyi szenve-délyt látunk, hogy azt kellene hinnüuk ? egy illy nemzetből száműzve minden értelein.— Vegyük a*
másik eseményt: a* revolutiót. A' nemes gróf mél-tó iszony nyal fordul el a* franczia revolutio bor-zalmaitól f azt egészen a' szenvedély és érzelem tű les apón gátinak tulajdonítja, sőt annyira megy, hogy tért, időt, helyzetet, akaratot, dolgot, el-veket és embereket és mindent felejtve, a* mi egy nemzet állapofjára befolyással lehet, saját békés polgártársait is illyesmiröl gyanúsítaná; azonban az angol sympathiák miatt neui jut eszébe, iiiikiiit az érteleiii-korinanyozla angolok a' fraiicziía revo-lutio drámáját másfél századdal elübb egész a' ki-rálygyilkolásig dühöngve végigjátszottak, csak azon különbséggel, hogy a' francba koronás mar-tyr legalább nyilvános védelmet nyert: ellenben a*
szerencséden Károly, a* nélkül hogy csak védel-mezője vult volna is, zárt ajtóknál halálra Ítélte-tett; és azzal a* különbséggel, hogy az angolok-nál a' politicai fauaLismushoz még ti* vallásos faua-is hozzá csatlakozott; a1 franczuktml
p3-136
dig ép' ellenkezőn. — És mind a* 1 kettő örökre el-törlé a' királyságot? mind a-kettő respublicát ki-álta ki, mind a' kettőnél támadt a1 népből despo-ta, mind a1 kettőnél elkövetkezett aj restauratio, és elkövetkezett király**száműzés és elkövetkezett egy uj dynastia: — és a* gróf mégis azt mond-ja, hogy a' franczia az éraelem körében forog, az augol ellenben jobbadán az értelem köréből kor-Hiányozza magát; pedig lám! ha általános ál-lita&sát a' történetekre alkalmazzuk, ép1 azon két eseménynél, inelly az angol nemzet állapotjára a' leghatározóbb befolyással volt, a* nagy an-golok épen csak ügy (ha tán nem jobban) forog-tak az érzelem körében, mint a' francziáfe. De nézzük tovább, mikép az olly igeu uj reformé-bili előtt a1 telekvásárlás volt, közelismerés szerint, az angol kormányrendszer valóságos alapja; mikép még most is apáról fiúra száll az egyik vagy
ina-rsik párthoz tartozás; nűkép néhány „véletlen" szó többség a' mai whig-rendszert tory-kormáuynyá, néhány hét múlva pedig ismét néhány szó több-ség a' tory-reudszert \vhig-országlássá változtat-ja ; mellyek közül ha egyik jó, a' másikat —
aman-nak ellentótét — okvetlenül roszriak kell állíta-mink* — Nézzük Irland átlapoljál, 's ennek elle-nében emlékezzünk meg, hogy az angolok — me-rő szírsugalásból — a1 négerek emaucipátlójára 20 millió font sterlinget áldozlak, '.s a* rabszolgáké*
reskedés megakadályozására — ismét csak aMeg-dicsobb einbergtzeretetből ~ tengereken ozirkáló
180 hajókat tartanak; — végre pedig emlékezzünk meg, hogy midőn az angolok orszaglási rendszerét any-nyira báiványozó gróf a* Pesti Hírlap ellen olly élesen kikel, mivelhogy ebben r o s z u I s z á m o l t irgalomra buzdítást, vagyis a* szívhez *s néni ér-telemhez szólást vélt észre venni, — ámbár csalat-kozik, mert ha nem csalatkoznék, e* megrovását alaposnak ismerném el: akkor Angliában az ala-mizsna-rendszer rémitó kifejlődést nyer, 's az or-szágiásnak szíwéreig szája magát. — És mind e»ek után — remélem — igazolva lesz állításom, mi-szerint azt hiszem, hogy országlási rendszert, pusztán olly szempontból > hogy a* szívhez vagy az észhez szól, fölvenni lehetlen a1 nélkül, hogy a' fölállított elméleti szabályt az alkalmazás min-den lépésnél meg ne czáfolná, — És megvallom, midőn az augol nemzet összes nagyságát mély hó*
dolattal báinaloui, beligazgatásában vagyis ország-lási rendszerében olly dolgokat találok, miket Ito-nomtől távol óhajtok mindörökre. — Nincs ország, nincs az egész világon, mellyben a' mellett, hogy a* vagyonosság aT néposztályokba leebb
elgyürű-r^őtt, iiűnt más akárhol, a' pauperismus hyilrája olly borzasztó, olly fenyegető alakban mutatkoz-nék* És miben találjuk ennek okát? Azon ország-lAsi rendszerbéit, mellyet ar nemes gróf, a1 min-denható augol szellem iránti méltó előszeretetből, tisztán az éi* tel e m eman átlójának hiszen. Agricul-íuraUs törvényhozása feiioketlenül rósz; és inuejj van, hogy a" uépeg&ég aránytalanabbul lódul a*
140
vakító fénynyel igéző inuipar mezejére, mint-sem a' elaíustesí vérforgásáaak egészségtörvényei megengednék. Magának O-Angliának *s Walesnek 15 milliónyi népességéből csak l millió 500 ezer földbirtokos van , 's a' földmüveléssel foglalatosko-dó osztály összesen csupán 4,800,000-re rúg-, míg a* gjárnokok 2 millió 400 ezerét, a* kézművesek 2,630,000-et, a' boltosok (shopkeepers) 2,100,000-et , e' bárom osztály tehát együtt 7 milliónál töb-bet teszeu : és mégis az, adórendszernek egyeue-sea csak a' nagy földbirtokosok vélt érdekét le-gyező fonáksága ezen fogyasztó hét milliónak élel-mét ügy megdrágítja, Jiogy az innen eredő súlyos bajoknak némi pallíaiiv orvoslása végett a' nta-gaszlalt angol értelem alainiscsna-rendszerhez fo-lyamodnék , 's H' szegénység ügyét olly boforul rendelné el , minélfogva a' henyeség (még a' javí-tott törvény után is) nagy részbe n joggal köve-telheti, hogy a' munkás szorgalom rov/isiira Iiiz-laltnssék ; jnibűl viszont olly laktörvény (Heimaths-gesetz) következek, melly által a' büaén kiviil elsizegétiyedett ember alkalmas munkakör válasz-tásában gáfoltalik. — Ezeket korán sem a' végett hoztam fel , hogy vagy az angol nemzet nagysá-gát ócsároljam , vagy a' franczia orsz.;íglási rend-szernek elsőséget tulajdonítsak; mert Liszen, cse-kély nézetem szerint, a' magyar polgári alkot-mány alapvonásai a' fruncaiákéitól lényegesen kü-lönböznek, az angolokéi hoz ellenben lényegesei!
hasoiilítaiiak ; minélfogva »' nemes gróf
sympa-141