felvillanást 6 nála is sokkal inkább véletlennek
tar-tón^ mintsem hajlandóságot éreznék magamban, ezt
is azok közé sorozni, mikről hálás érzettelmon-dom el, hogy a' nemes gróftól tanultam* Azért
csak röviden annyit válaszolok; hogy nem csak azt
tudom, miképen úrbéri ingatlant szerezni
minden-kinek joga van
; hanemazt
istudom, hogy joga van
azon ingatlantól robotra 10 járni, dézmáí is adni159
*s A' többi, kinek Illyésekben kedve telik; de már azt? hogy ennek mi köze a z i n c a p a c i t a s p o s-sessorii-faoz, olly kevéssé tudom megfogni, mint a%t, inikép kerül gróf S z é c h e n y i István epocha-Jis könyvébe a' bécsi kofa. — Mondja továbbá a' nemes gróf (359 K), hogy ^az ő s i s é g csak e g y h a j s z á l o n f ü g g , és bizonyosan le is szakad, hacsak az á l t a l meg nem erő-s ö d i k , h o g y j a c o b i n u erő-s erő-s a p k á t v o n n a k h e g y i b e , m i k o r a z t á n a' 9-ik s z á m b a n l a m e n t á l ó öreg s z e r e z h e t m a g á n a k un-tig valót, ha p é n z e l e s z , m i n t h o g y in-gyen elosztatni a' h a z á t é# m i n d e n szer-z e m é n y t a? söit g a l a m b o t v á r ó t u n y a , t u d a t l a n , h ó b o r t o s S z í n e z e t ű e k k ö z t e g y e n l ő n , s o h a n e m v a l f t s e n k i n e k
s z á n d o k a , azokat tán kivéve, kik ,
K Ez aztán, érdemes olvasó, ama' hideg szá-mokkal dolgozó értelem szava; ez a1 cherobi mo-dor, melly indulatot nem költ, és szenvedelmet nem ingerel; ez a' nagy vezéri tactíca, melly a' nemzeti erőkéi vállvetésre édesgeti! — Minden esetre szükséges a' nemes gróf szótárával kissé megbarátkoznunk ? nehogy félreértsíik ó méltósá-gát, kinek úgyis annyiszor van szerencsétlen&é-ga félreértetni. Midőn af nemes gróf e' kifejezé-sekkel él; tunya, t u d a t l a n , h ó b o r t o s , híg v e l e j u , n e m ' z e t g y i l k o l ó j j a c o b i n u s *s a' többi 's a7 többi, ezzel csak azt akarja mondani, hogy nincs velünk egy véleményen. — A* mi a* j a.ICO
c o b i n u s s a p k á t illeti: annyit tudok, hogy ezen fuveg Magy ár országban —istennek hála! — nincsen divatban; de azt is tudom, hogy lm gyak-ran látnók illy kiliivólag félrecsapva a' ggyak-rand seig-neuri tollas barettet, mint a1 inikép azok hordták, kikről írva van, hogy sem tanultak, sem felej-tettek : bizonyosan nem másé lesz az érdem, mint a* kinti) hoz és Lazához táiitorithatlauul liű magyar törvényszerűségé 's keleti komolyságé, ha Phry-gia divatba nem jő* — Néni jő pedig, még illy pro-vocatiók ellenében sem jő; azonban ínéltóxíassék mégis a' nemeskeblű gróf megengedni, hogy őt S c lii 11 e r-nek egy versére emlékezi essem: „Dér M é n se h v e r s u c h e d i e G ö t t é r n i elit! —
A' mi az ősisé^et illeti; nagyon tisztelem a*
nemes gróf hitét, miszerint azt már csak egy haj-szálon függőnek taríja; minélfogva az ellenei szólást is szükségtelennek, sőt ügy látszik, károsnak hi-szi íslen adná, hogy e' hit, mellynek valóságat amiyira óhajtjuk, a' közvélemény I»te volna már!
Azonban előttem fekiiszuek a' múlt országgyűlési irományok, ?s ott az,t; olvasom, hogry 1839-iki
no-vember 2-kán (valóban nem régi idu) a' pénzbeli elmarasztalást magokban foglaló Ítéletek
végrehaj-tása kerülvén tanácskozás alá, minthogy az 1836:
XV t* ez* azt rendeli, hogy az árverés utján szer-zett nemesi ingatlan vagyon af legtöbbet ígérőnél bírói zulogképen marad, Deák kifejté, miképen ezen törvénynek illy állásban a' közhitei emelésé-re kívánt síkeemelésé-re iiein lehet; mert olly vagyonba.
161 mellynek minden órán kiáll a1 rudja, pénzét szor-galmát olly mértékben, hogy annak kellő gyömöl*
eset vehesse, senki örömest belé nem öli; — nű-nek következésében szavazatra tételeit a1 kérdés:
kívánják e a' rendek, hogy az árverés utján meg-veendő nemesi ingatlan birtok bizonyos idő után.* t ö r ö k r e maradjon a' vevőnél? Ö r ö k r e , és így e' részben az osiáég eltörlésére, mindössze tisztán csak 14 megye szavazott — És pedig valóban az ősiségröl vala szó, a* mint csak az ungi követnek (Bernát Zsigmondnak) nyilatkozásából is kitet-szik, miszerint ha valahol, Ungban olly régi csa-ládok vannak, mellyek magával Árpáddal osztoz-tak : mégsem irtóznak a1 feudalizmus ezen tapadé-kát egy tollvonással kitörölni alkotmányunkból, — Az ösíség ellei) az 1836-iki országgyűlésen csak
10 megye szavazott > '« ezeknek száma 1840-ig csak négygyei szaporodott; minélfogva én valóban nem látom a' dolgot hajszálon, sőt inkább igen vastag hajóhuzóköteleu látom fuggeni, miszerint még alkalmasint nem felesleges foglalatosság ezen kötelet koptatgatui. — Azonban ha az említett map-gy arjogtudós bécsi j,c s a r n o k-h ö l g y" emap-gy ma-gyar halkufárral találkoznék; ez talán megmagya-rázná neki, hogy az i n c a p a c í t a s possesso-rii-nak az usiséghez Js ennek amahoz semmi kö-ze , ügy hogy az ösiséget el lehetne egy
tollvo-nással törölni, 's az incapacitas mégis megállhat-na; és viszont el lehet ezt törölni, a' nélkül hogy az árrnányos osiség legkisebb csorbát is
szenved-11
169
ne. — És itt fekszik az ok, miért gondolom én,f
hogy a' tisztes Öregnek „lamentatiói" talán nem egészen haszontalanok, ha a1 birtokjog megadásá-ra csak egy pár embert is hajlandóvá tettek azok közül; kiknek utasításából még ezelőtt másfél esz-tendővel 36 vármegyének követei az ösiségfentartá-sira szavaztak. —
Igen de azt mondja a1 nemes gróf; »olly tár-gyakat, Diellyek felett már-már ki lehet (űzni a' diadalidandárt, nem jó a' Corpus Juris tömkele-gébe visszavinnitt — Mire azt bátorkodom felelni:
hogy in hoc re g no c o n s v e t u d i n a r i o igen nagy támaszt ad minden kérdésnek a' törvénysze-rűségi praesuinptio; ?s ha valami alól ezen gyám-deszkát sikerült elrántani, talán csak ép* ez által tétetik olly karba, miszerint ki lehet felette tűzni af diadali dandárt. Azonban én az i n c a p a c i t a s possessorü kérdését olly annak tekintem,
mely-lyet minden haladék nélkül, a' törvényszerűség legszigorúbb megtartásával, jóra dönteni., tör-vényhozási közbejövetel nélkül is csak minma-guuktól függ } *s midőn ezt, egyszersmind pedig törvény és szokás közti ingatag állapotunkat egy?
nézetem szerint igen világos példában ögyekeátem kitüntetni, korán sem vittem semmit vissza a1 Cor-pus Juris tömkelegébe, hanem csak egy kis ingert iigyekeztem adni a1 közvéleménynek, hogy még azon akadályon is túllépjen, inelly a' b i z o n y o s és e l i s m e r t h a s z n o s s á g daczára, a7 csomó megoldását miudekkorig gátola. — De tegyük föl,
163 hogy haszontalan dolgot művelek csekély kis fi-gyelmeztetésemmel: azt mégsem íriszem, hogy el*
lene a* piaczi gi'my helyén lőhetne; még kevesbbé hiszem, hogy helyén volna a* légből kapott birtok*
elkobzási gyanusitgaíás 's azon ördögnek f ál ráma*
zofása, melly ha ilíy pro ruca t lókra csakugyan meg találna jelenni, a' tréfát gonoszul megtorolhatna. —
E&ek szerint az idézett kérdéseknél nézetem az volt: hogy előadásaim modoraakkóp változzék, a' mint azokat egy részben az első stádiumot már tulélt, vagy pedig még íul nem élt törvényliozfiüi osztály ha; más részben pedig a1 törvényhatósági autonómia cselekvési mezejére tartozóknak véltem*
— Hasonló szempontokból vettem föl a* b ü n t e -t ő j o g i kérdéseke-t is, — Hogy e' -tekin-te-tben dol-gaink nem jól vannak így a1 mint vannak, hogy a*
személynek igényei elsőbbek, fontosabbak, niint más akármi, egy szívvel lélekkel valljuk niinduyá-jan; e* részben túl vagyunk az izgalásou; de im-üél általánosabb a' sziik&ég érzete, annál sürge-tőbb kellék, liogy az alapelvek iránt a' közvéle-mény tisztába jőjun; inert rendszeres munkáról van szó, ollyanrül, melly ben az alapelv mindéül határoz* Téveszszük itt el az első lé]>ést,*a a' ló-gicai következetesség egy épületet rak reá, inelly-nek falai közül talán századokig nincsen méinelly-nek*
vés; mert r e n d s z e r görcsös erűvel ragadja meg a1 társas élet ezer viszonyát, belészövődik minduu ágaiba, körüjgyür&zi ezer rétesen nríut egy