További alkotmánymódosítások

Míg 1989-ben és 1990-ben mindössze kilenc alkalommal változtatott az alkotmányon az Országgyűlés, a második Orbán-kormány néhány hónap leforgása alatt tucatszor. Tette ezt annak tudatában, hogy kinyilvánította, új alaptörvényt fog alkotni. Így lett volna idő, hogy az új alkotmány előkészítésével, szövegezésével egy időben változtassák meg az elavultnak ítélt paragrafusokat. De az Orbán-kormány még meg sem alakult, amikor Navracsics Tibor, Rétvári Bence és Répássy Róbert előterjesztésére az Országgyűlés megszavazta a kétszáz fős parlamentről és a miniszterelnök-helyettesi pozíció létrehozásáról szóló alkotmánymódosítást.

(T/9, parlament.hu) Egy hónappal később Kósa Lajos, Rácz Róbert és Vitányi István azt

javasolta, hogy a képviselő-testületek a polgármester helyettesítésére alpolgármestert választhassanak. Az újdonság, hogy „alpolgármesternek olyan személy is megválasztható, aki nem tagja a képviselő-testületnek”. (T/43, parlament.hu) Ugyanezen a napon, június 28-án Mátrai Márta fideszes képviselő az alkotmánybírók választásának rendjéről terjesztett be alkotmánymódosítást. Eszerint „az Alkotmánybíróság tagjaira az országgyűlési képviselőkből álló nyolctagú jelölőbizottság tesz javaslatot.”(T/189, parlament.hu) Cser-Palkovics András és Rogán Antal előterjesztése is ezen a napon került a parlament elé. Egyetlen nap leforgása alatt három alkotmánymódosításról született döntés. Az Országgyűlés 1989-ben vagy 1994-ben is háromszor változtatta meg az alkotmányt, de akkor egy esztendő alatt.

Lázár János és Kocsis Máté a hivatalos állományúak közéleti szerepvállalását kívánta az alkotmányban korlátozni: „a Magyar Honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, politikai tevékenységet nem folytathatnak, továbbá szolgálati jogviszonyuk fennállása alatt és annak megszűnését vagy megszüntetését követő három évig nem indulhatnak jelöltként az országgyűlési képviselők választásán, az európai parlamenti választáson, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek, valamint a kisebbségi önkormányzati képviselők választásán”. (T/676, parlament.hu) Az eredeti javaslatban öt év szerepelt. Ha úgy marad, Borkai Zsolt nem indulhatott volna az önkormányzati választáson. Borkait ugyanis 1999-ben a győri honvéd középiskola igazgatójává nevezték ki alezredesi rangban, 2006-ban szerelt le, így ha öt év az összeférhetetlenség, akkor Győrött a Fidesznek mást kellett volna indítania. Az érintett a parlament honvédelmi bizottsága ülésén döbbent rá erre. A bizottság elnöke, Kocsis Máté szünetet rendelt el, majd visszavonták az indítványt, és az újban már csak három év szerepelt.

(Szegő, HVG.hu, 2010.07.14.) Ezt az alkotmánymódosítást a köznyelvben lex Borkainak nevezték el. A személyre szabott törvénymódosítást a második Orbán-kormány gyakran alkalmazta. A parlament 2013 tavaszáig negyven törvényt vagy törvénymódosítást szavazott meg annak érdekében, hogy a szabályozást a Fidesz saját embereinek a szolgálatába állítsa.

A November 8-án elfogadott alkotmánymódosítás szerint a legfőbb ügyész

„megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.”

(T/1247, parlament.hu) Korábban feles többség kellett. A módosítással egyúttal megszűnt a legfőbb ügyész interpellálhatósága.

Török Gábor az alkotmánymódosításokkal kapcsolatban azt a következtetést vonta le, hogy

„azok többsége a kormányzó erők aktuális politikai céljait szolgálta…” Megjegyzi, hogy ez volt „az első olyan módosítás,amelyhez a kormány kezdeményezőként adta a nevét.” (Török, torokgaborelemez.blog.hu, 2010.11.16.) Ebben a Fidesz elszámoltatás iránti igényének is

eleget kívánt tenni. Azokat a végkielégítéseket, amelyeket a 2010-es kampányában

„pofátlannak” minősített, úgy gondolta, hogy az alkotmányos felhatalmazás alapján vissza tudja szerezni. Úgy tervezték, hogy a jó erkölcsbe ütköző, különböző címen történt kifizetéseket extra adóval terhelik. A részletes indoklás szerint „az adó mértékének meghatározását a törvényhozó szabad belátására bízza”. A törvényhozó szabad belátása a kivetett adó mértékét 98%-ban határozta meg. Orbán Viktor már júniusban, amikor gazdasági akciótervét meghirdette, kezdeményezte, hogy a hatvan napon túli végkielégítések és más, béren felüli juttatások - szabadságmegváltás, titoktartási pénz - a költségvetési szférában legyenek megadóztatva 98 százalékkal. A parlament elfogadta az alkotmánymódosítást. Ez ügyben több tucat beadvány érkezett az Alkotmánybírósághoz. A testület 2010. október 26–án alkotmányellenesnek ítélte a különadót, és azt visszamenőleges hatállyal megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság döntése után néhány órával Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette, javasolni fogja, hogy a parlament a 98 százalékos különadóról szóló törvényt változatlan tartalommal fogadja el. Egyúttal alkotmánymódosítást kezdeményezett, mely úgy korlátozta az Alkotmánybíróság hatáskörét, hogy azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kerüljenek ki a testület hatásköréből. A parlament november 16-án jelentősen szűkítette a testület hatáskörét. Az Alkotmánybíróság 2011. május 6-án ismét alkotmányellenesnek ítélte a különadót. A Fidesz ezúttal sem fogadta el az Alkotmánybíróság döntését. Lázár János bejelentette, hogy új javaslatot terjeszt az Országgyűlés elé: „arra kötelezze a törvény az érdemtelen, pofátlan végkielégítéseket felvevőket, hogy ezeket 98 százalékkal adózzák le”. (Háború, hirszerzo.hu, 2011.05.06.) A törvény hatályát egyúttal kiterjesztették a volt parlamenti képviselőkre, volt polgármesterekre, a közélet minden szereplőjére. Az adót öt évre visszamenőlegesen vetették ki. A Fidesz-kormány lépése azért rendhagyó, mert Orbán Viktor korábban határozottan kiállt az Alkotmánybíróság döntéseinek megkérdőjelezhetetlensége mellett. 2007-ben így nyilatkozott: „Nem emlékszem, hogy a rendszerváltás óta egyszer is ilyesmi bekövetkezett volna, hogy az Alkotmánybíróság döntésével valaki nyíltan szembement. Ezt korábban senki nem merte megtenni, se a parlament, se a miniszterelnök, se a miniszter...” (Orbán, Inforádió, 2007.06.13.) Most megtette.

Az alkotmánymódosítások ezzel nem értek véget. Rogán Antal előterjesztése alapján a parlament megszavazta, hogy Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke alkotmányban rögzített joga legyen a rendeletalkotás. (Szalai, hvg.hu, 2010.12.20.) Navracsics Tibor és a kormány nem támogatta a javaslatot, úgy gondolta, azzal

meg lehetne várni magát az alaptörvényt, de a parlament megszavazta az előterjesztést.

Navracsics Tibor is az igen gombot nyomta meg.

Balsai István, Lázár János és Talabér Márta Fidesz-képviselő egyéni alkotmánymódosító javaslatot nyújtott be, melyben az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt folyósított nyugdíjak átalakítását kezdeményezték. A módosítás elsősorban a korábban korkedvezménnyel nyugdíjba vonult rendvédelmi dolgozókat érintette, becslések szerint harmincezer embert. Lázár János javaslata szerint „az alkotmány tegye lehetővé, hogy a nyugdíjas, de korhatár alatti rendészeti dolgozók visszatérjenek a munkaerőpiacra”.

(Megszavazta, hvg.hu, 2011.06.06.) Balsai István a törvény hatálya alá esők körének szélesítését javasolta: „a több százezer rokkantnyugdíjas közül azok, akik tudnak, térjenek vissza a munkaerőpiacra”. (Balsai, hvg.hu, 2011.05.17.) Az alkotmánymódosítást 2011.

június 6-án fogadta el az Országgyűlés.

Tizenegyről tizenötre emelték az Alkotmánybíróság létszámát és arról is döntöttek, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben az AB elnökét ne a testület tagjai válasszák maguk közül, hanem a parlament. A javaslat egyik beterjesztője Balsai István a sajtó kérdésére, hogy a pluszhelyekre a Fidesz fogja-e saját embereit juttatni, visszakérdezett: „mégis, hogy képzeli, a Fidesz be fogja oda ültetni a párt tagjait?” (Szegő, hvg.hu, 2011.05.24.) Balsai István mindenesetre alkotmánybíró lett. Alkotmánybíróvá választották Pokol Béla egyetemi tanárt is, aki az 1998-2002-es parlamenti ciklusban a Fidesz koalíciós partnerének, a Független Kisgazdapártnak volt országgyűlési képviselője. Már 2010 nyarán alkotmánybíró lett Stumpf István, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere, a Századvég Alapítvány vezetője, és Bihari Mihály, aki korábban a testület elnöke, illetve 1994-1998 között az MSZP országgyűlési képviselője volt.Amikor Bihari betöltötte a 70. életévét, a parlament az 1990 óta MDF-es, fideszes, KDNP-s országgyűlési képviselőt, Salamon Lászlót választotta alkotmánybíróvá. Holló András szintén életkora miatt távozott a testületből, az ő helyére Juhász Imre az ELTE tanára került, aki részt vett a 2006-os rendőri törvénysértéseket feltáró Civil Jogász Bizottság munkájában.