Az alaptörvény módosításai

demokratikus értékekkel és előírásokkal, valamint azt, hogy az új alapdokumentum megőrzi a parlamentáris köztársasági berendezkedést. Ugyanakkor sajnálattal állapította meg, hogy az alaptörvény megalkotásának folyamatát befolyásolta az átláthatóság hiánya, illetve az, hogy hiányosságok voltak a többség és az ellenzék közötti párbeszédben.” (Több ponton, origo.hu, 2011.06.20.) A Velencei Bizottság megállapításai még nyilvánosságra se kerültek, amikor Szájer József, az Európai Parlament néppárti frakciójának fideszes alelnöke blogbejegyzésében közölte, hogy Magyarország nem fogadja el a szakmai bírálatokat: „a szöveg és az ajánlások véleményt fejeznek ki, az abban megfogalmazottak külön kötelezettségeket nem rónak Magyarországra”. (Magyarország, szajerjozsef.blog.hu, 2011.06.17.) Az Európai Parlamenben a magyar alkotmányozásról szóló indítványt ennek ellenére a 659 képviselő közül 331-en fogadták el.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy telefonon egyeztetett Viviane Redinggel, a jogérvényesülés, alapvető jogok és uniós polgárság EU-biztosával, aki egyértelművé tette, hogy az Európai Bizottság a jegybank ügyében, a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára és az adatvédelmi hatóság függetlensége kérdésében kötelességszegési eljárást indít Magyarország ellen.

december 28-án megsemmisítette az alaptörvény egyes nem átmeneti hatályú rendelkezéseit, köztük a választási regisztrációról szóló részt. A testület szerint a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságának súlyosan aránytalan korlátozása, hogy a törvény a kampányidőszakban kizárólag közszolgálati médiaszolgáltatásban engedte volna politikai reklámok közzétételét, és a mozikban is tiltani akarta a politikai hirdetések közzétételét. Az Alkotmánybíróság szerint az is alaptörvény-ellenes, ha a választásokkal kapcsolatos közvélemény-kutatási eredményeket tilos közzétenni a választásokat megelőző hat napban. A 2010 után a testületbe került bírók közül Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla és Szívós Mária nem értett egyet a választási regisztráció megsemmisítésével. (Alkotmányellenes, origo.hu, 2013.01.04.) Az Alkotmánybíróság döntésére 2013. január 4-én reagált a Fidesz. Rogán Antal frakcióvezető bejelentette, hogy: „2014-ben biztosan nem lesz választási regisztráció.”

Hozzátette, a Fidesznek „az AB döntése után lehetősége lett volna arra, hogy módosítsák az alkotmányt, és annak szövegébe írva ragaszkodjanak a regisztrációhoz. Ehhez a kormánypártoknak elegendő ereje is van. De az erő nem minden.” (Rogán, index.hu, 2013.01.04.) Az MSZP szerint a Fidesz belátta, hogy ebben az ügyben vereséget szenvedett.

Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezető-helyettese úgy fogalmazott, hogy az Alkotmánybíróság döntése politikatörténeti fordulópontot jelent. Az Együtt 2014 Választói Mozgalom szerint „a döntéssel kiderült, hogy a regisztráció még a Fidesz saját, egypárti alaptörvénye szerint is alkotmányellenes”. A Demokratikus Koalíció az elmúlt évek legnagyobb demokratikus ellenzéki győzelmeként értékelte az AB határozatát. A Jobbik szóvivője, Dúró Dóra úgy kommentált, hogy a Jobbik „azt várja a Fidesztől, hogy nevezze meg a politikai felelősöket az ügyben.(Széles körben, index.hu, 2013.01.04.)

Orbán Viktor korábban többször is a választási regisztráció mellett érvelt. Novemberben a Kossuth rádiónak adott szokásos interjújában úgy fogalmazott, hogy a regisztráció nem alkotmányellenes, mivel az alaptörvény szabályozza. A Dunántúli Naplónak pedig azt mondta, hogy „ellenérveket nem tudok, épp azért vezetjük be, mert ez jó dolog”. (Spirk, index.hu, 2013.01.05.) Az Országgyűlés elnöke, Kövér László az Alkotmánybíróság döntésének politikai szerepet tulajdonított: „megítélésem szerint az Alkotmánybíróság tagjainak többsége tudatosan és vállaltan politikai mezőre lépett”. (Kövér, index.hu, 2013.01.08.) Paczolay Péter, a testület elnöke visszautasította Kövér László vádját: „az AB hatáskörgyakorlását megkérdőjelező, megalapozatlan vádaskodásoknak jogállamban nincs helyük.” (Paczolai, index.hu, 2013.01.09.)

A kormánypártok az Alkotmánybíróság ítéletét követően minden korábbinál terjedelmesebb módosítást terjesztettek a parlament elé. A 26 oldal terjedelmű szöveget valamennyi

kormánypárti képviselő beterjesztőként írta alá. A koalíció ezúttal egy sor más, az Alkotmánybíróság által korábban törölt jogszabályt is parlament elé terjesztett. A törvény Alapvetését egy új paragrafussal egészítette ki: „A Magyar Szocialista Munkáspárt és jogelődei, valamint a kommunista ideológia jegyében kiszolgálásukra létrehozott egyéb politikai szervezetek bűnöző szervezetek voltak, amelyek vezetői el nem évülő felelősséggel tartoznak.” Szintén az Alkotmánybíróság döntésére reagált azzal, hogy a közvélemény-kutatások nyilvánosságra hozását korlátozó szabályt az alaptörvénybe emelte. Az AB hajléktalanügyi döntését is felülírta. A módosítás megerősíti a Magyar Művészeti Akadémia szabadságát, egyúttal alkotmányba írta a felsőoktatási hallgatók röghöz kötését. A módosítás kibővítette azok körét, akik utólagos normakontrollt kérhetnek az Alkotmánybíróságtól. Az Alkotmánybíróság működését alapvetően érinti az a módosítás, mely szerint „Az Alkotmánybíróság az alaptörvényt és az alaptörvény módosítását csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az alaptörvényben foglalt eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül.” Újdonságként került az alaptörvénybe, hogy „az Országgyűlés biztonságáról országgyűlési őrség gondoskodik. A módosítás arra is kiterjed, hogy április 25-ét „az alaptörvény kihirdetésének emlékére” az alaptörvény napjává nyilvánítja. (T/9929, parlament.hu)

Az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság nyílt levélben fordult a kormánypárti képviselőkhöz. Azt írták, hogy „valamely jogi dokumentumnak nem elnevezése kölcsönöz alkotmányi, illetve alaptörvényi minőséget, hanem funkciójához igazodó tartalma, kikényszeríthetősége és stabilitása. Ha a módosítás megtörténik, Magyarország alaptörvénye e fogalmi elemek egyike szerint sem lesz alkotmánynak tekinthető.” (Negyedik, ekint.org, 2013.03.01.) Az amerikai Princeton Egyetem Magyarország-szakértője, Kim Lane Scheppele a negyedik alkotmánymódosítást „rossz alkotmányos ötletek mérgezőhulladék-lerakójának”

minősítette, amiért a vitatott rendelkezések jórészét beemelte az alaptörvénybe. (Nem figyel, origo.hu, 2013.03.02.)Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára a szavazás elhalasztását kérte. Közleményében azt írta, hogy „a kormány az Alkotmánybíróság felülbírálására kívánja felhasználni kétharmados parlamenti többségét, és ez veszélyeztetheti a fékek és ellensúlyok demokráciákon belüli alapelvét”. (Európa Tanács, hvg.hu, 2013.03.06.) Az Európa Tanács főtitkárának kifogásaira Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter válaszolt.

Azt írta, hogy „az Alkotmánybíróság, tavaly decemberi döntésében nem tartalmi vizsgálat nyomán semmisítette meg az alaptörvényhez kapcsolódó, úgynevezett átmeneti rendelkezések egy részét, hanem mert azt állapította meg, hogy ezek a rendelkezések nem átmeneti jellegűek. Ennek nyomán most az alaptörvény-módosítási javaslatok e rendelkezéseknek az

alaptörvénybe való beemelését célozzák. A 15 oldalas módosítási javaslatnak csupán egy kisebb része számít ehhez képest új előírásnak.”(Válaszolt, klubradio.hu, 2013.03.07.)

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke telefonon hívta fel Orbán Viktort. Arra kérte a miniszterelnököt, hogy a parlamenti szavazás előtt kérje ki a jogszabályról a Velencei Bizottság véleményét. Az EP elnöke emlékeztette a miniszterelnököt: „A magyar hatóságok tavaly azt ígérték, hogy nem hajtanak végre semmi olyan jogi változtatást, ami összeegyeztethetetlen az európai joggal, illetve normákkal. Azt várom, hogy ezeket az ígéreteket tartsák be.” (Az EP elnöke, hirado.hu, 2013.03.09.) José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is megkereste Orbánt. Levelet is írt, és telefonon is fölhívta.

Megerősítette aggodalmait, hogy a tervezett alaptörvény-módosítás olyan kérdéseket emelne alkotmányos szintre, amelyekkel kapcsolatban a bizottság korábban is megfogalmazott már aggályokat. A bizottság elnöke arról is írt, hogy a módosítás uniós jogot is sérthet. Orbán Viktor válaszlevelében megerősítette, hogy a magyar kormány és a parlament teljes mértékben elkötelezett az európai normák és szabályok mellett, és biztosította a bizottsági elnököt arról, hogy ez az elkötelezettség az alaptörvény módosítási eljárásában mindvégig tükröződni fog. (EU, hvg.hu, 2013.03.11.) Orbán Viktor egy héttel később szokásos rádióinterjújában visszatért az uniós vezetőkkel folytatott beszélgetésére. Azt mondta,

„Magyarország nem fogadja el azt a helyzetet, hogy már egy hónapja zajlik egy vita a parlamentben, és egy nappal a szavazás előtt idetelefonáljanak nekem Brüsszelből - hívják akárhogy is azt az embert - vagy valamelyik nagy európai állam fővárosából, és azt mondják, állítsam le a törvényalkotás folyamatát, és ne szavazzon a magyar parlament. Mint fogalmazott, ehhez senkinek nincs joga, és amíg ő a miniszterelnök, ilyen nem is fog megtörténni.” (Orbán, magyarhirlap.hu, 2013.03.22.) Az Országgyűlés 265 igen szavazattal, tizenegy ellenszavazattal, harminchárom tartózkodás mellett megszavazta az alaptörvény negyedik, minden korábbinál terjedelmesebb módosítását.

A szavazással egy időben Áder János köztársasági elnök Berlinben tárgyalt. Találkozott Angela Merkel kancellárral, és fogadta őt a német külügyminiszter, Guido Westerwelle. A berlini szóvivő tájékoztatása szerint Angela Merkel kifejtette, hogykomolyan kell venni az európai partnerországok és Magyarország barátainak azon aggodalmait, amelyek többek között az Alkotmánybíróság jogköreinek korlátozása miatt támadtak. Áder János úgy fogalmazott, hogy tárgyalópartnerei „nem kellő pontossággal kaptak tájékoztatást” az alkotmány módosításáról. „Ezt a hiátust igyekeztem pótolni.” (Merkel, hvg.hu, 2013.03.12.) Az Országgyűlés elnöke, Kövér László Münchenbe utazott hivatalos látogatásra. A program szerint tárgyalt volna Barbara Stamm-mal, a bajor parlament keresztény-szociális elnökével.

A vendéglátó azonban megüzente, hogy nem kíván Kövér Lászlóval találkozni. Indoklása szerint a magyar alkotmány újabb módosítása „az egész Európai Unióban és Németországban is mély aggodalmat és vitát váltott ki a magyar jogállamiságot illetően. A jelenlegi helyzetben az a tanácsos, hogy a parlamentjeink közötti konstruktív párbeszéd érdekében a holnapra tervezett találkozót Kövér Lászlóval halasszák el.” (Kövért, hir24.hu, 2013.03.12.)

Viviane Reding uniós biztos azt mondta, hogy Magyarországon veszélyben van a jogállamiság. „Az alaptörvény nem játék. Nem lehet minden félévben megváltoztatni.” Utalt az uniós szerződés 7. cikkelyére, mely szerint egy tagország jogait korlátozhatja az Európai Unió abban az esetben, ha az uniós elvek sérülnek. Ez Reding szerint ahhoz is vezethet, hogy megvágják az uniós kifizetéseket, vagy korlátozzák Magyarország szavazati jogát. (Az alaptörvény, hvg.hu, 2013.03.14.)

Az alaptörvény negyedik módosítását követően egy aktus maradt hátra, Áder János köztársasági elnöknek mérlegelnie kellett, hogy aláírja-e a törvénymódosítást. A parlamenti szavazás napján Sólyom László a Népszabadságban A hatalommegosztás vége címmel adott közre elemzést. Tíz pontban írta le gondolatait az alkotmányról, az Alkotmánybíróságról, a hatalmi ágak szétválasztásáról és arról, ami ezekben a kérdésekben történt a Fidesz második kormányzása alatt. Az utolsó bekezdést a köztársasági elnöknek címezte: „ami történik, valójában nem alkotmánymódosítás, hanem egy más identitású, új alkotmány lopakodó bevezetésével ér fel. A köztársasági elnök olyan döntés előtt áll, amelyben értelmeznie kell hivatalát és a hivatását: az államszervezet demokratikus működése feletti őrködést. A végső döntés, az alaptörvény kötelező értelmezése pedig ma még az Alkotmánybíróság lehetősége és kötelessége mind a köztársasági elnök hatásköréről, mind pedig az adott alkotmánymódosítás alkotmányosságáról.” (Sólyom, 2013.03.11.) Áder János 2013. március 13-án televíziós beszédben jelentette be: „az alaptörvény negyedik módosítását aláírom és kihirdetem. […] Függetlenül attól, hogy a módosítás kinek az ízlésével találkozik, és függetlenül attól, hogy ez tetszik-e nekem, vagy sem.” A köztársasági elnök beszéde végén Kölcsey Ferencet idézte: „a haza minden előtt”.(Elnöki nyilatkozat, keh.hu, 2013.03.13.) A kormány 2013 őszén a parlament elé terjesztette az alaptörvény ötödik módosítását. Ebben a kampányszabályok és az egyházakkal összefüggő jogszabályok módosítását tervezi. Orbán Viktor miniszterelnök szokásos kétheti rádióinterjújában az újabb módosításról azt mondta, hogy azok „nem lennének szükségesek, összhangban vannak az uniós értékekkel és gyakorlattal, az EU visszaél a hatalmával, olyat kér tőlünk, és olyat vár el, amit nem lehetne kérni, és másoktól nem is vár el.” Most „olyan igényeknek is engedünk, amelyek sértik a magyar szuverenitást, de a küzdelem az emberekért megy, és ezért engedményeket kell tenni.

[…] Bár csikorog a fogunk, de az ország így jár jobban, ha végrehajtjuk a módosítást.”

(Orbán, 2013.06.14.)