Amerikai aggodalmak

napjáig tegyen eleget.” (Az Alkotmánybíróság, mkab.hu, 2011.december) A kormány nem értette, mit kell tennie, ezért Navracsics Tibor levélben fordult az Alkotmánybírósághoz, kérve, hogy a „határozatukban foglaltaknál részletesebben fejtsék ki a jogi aggályaikat”.

(Médiatörvény, hvg.hu, 2012.03.23.) Az AB a kormány kérését elhárította.Az Országgyűlés 2012. május 24-én elfogadta a kormány törvénymódosító javaslatait a médiacsomaggal kapcsolatban. A szokásos eljárás szerint a törvényt a parlament elnöke a köztársasági elnökhöz küldi, aki azt aláírja és kihirdeti. Schmitt Pál minden törvénnyel így tett. Ez a módosítás azonban már Áder János elnökségének idejére esett. Áder pedig egy eljárási hibára hivatkozva kérte az Országgyűlést, hogy tárgyalja újra a törvénymódosítást. A parlament a hibát május 31-én, vagyis az Alkotmánybíróság által szabott határidőre orvosolta. Neelie Kroes nem elégedett meg a magyar parlament által végrehajtott változtatásokkal.

Emlékeztetett, hogy „az Európa Tanács hatvanhat független ajánlást fogalmazott meg a médiatörvénnyel kapcsolatban, a magyar törvénymódosítások azonban csak tizenegyet érintenek. Továbbra is elvárásunk a magyar kormánnyal szemben, hogy miként arról korábban megállapodtunk, feleljen meg a jelentésben foglaltaknak, s garantálja az európai normákat”. (Kroes, hvg.hu, 2012.06.07.)

jövőbeli demokratikus kormányok kezét. Mint fogalmazott, a Fidesz korlátozza a „fékek és ellensúlyok” elvét, és a „médiafelügyeleti testület tagjait a kormánypárthoz tartozó jelöltekkel cserélték fel”. Ezért Melia megkérte „a (magyar) kormányt, hogy odafigyeléssel vizsgálja felül az új törvényt.” (Szőcs, 2011.07.27.)A külügyi államtitkár kritikájára Szijjártó Péter, a miniszterelnök személyes szóvivője azt hangoztatta, hogy „a magyar emberek világosan és egyértelműen kifejezték az akaratukat tavaly tavasszal, amikor az ország megújítására és átszervezésére adtak világos felhatalmazást a kormánynak”. Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár elmondta, hogy a magyar kormány nem ért egyet Melia következtetéseivel, mert azok felületes információk és rosszindulatú torzítások eredményeként születtek. Emlékeztetett, hogy „az Európai Bizottság tüzetesen megvizsgálta a magyar médiatörvényt, majd néhány apró kiegészítés után megállapította, hogy összhangban áll az európai jog- és normarendszerrel.” (Szijjártó, nol.hu, 2011.07.27.) Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője Twitter-bejegyzésében tömören reagált az államtitkár bírálatára: „Ki a fasz az a Thomas Melia? Minek kell naponta adnunk a szarnak egy pofont?” (yamm.hu, dajcstomi) Thomas Meliát egy interjúban az újságíró megkérdezte, vajon tudja-e, hogy kicsoda Deutsch Tamás? Az államtitkár nevetve válaszolt: „Tudom, kicsoda Deutsch Tamás.”

A ’90-es éveket, a fiatal demokratákkal való találkozásait felidézve ezt mondta: „Deutsch Tamással találkoztam az akkori választás előtt is több alkalommal.” Összefoglalóként így fogalmazott: „Magyarország jól indult az elmúlt húsz évben, szeretnénk, hogy ebbe az irányba menjen tovább. Most aggódunk, hogy egyes döntések másfelé viszik az országot.”

(Pethő, 2011.12.16.)

Néhány hónapos várakoztatás után Orbán Viktor miniszterelnök fogadta Eleni Tsakopoulos Kounalakis amerikai nagykövetet. A megbeszélést követően a követség közleményt adott ki, mely szerint „megbeszéléseket folytattak a magyarországi fejleményekről, köztük a Clinton külügyminiszter által budapesti látogatása során felvetett aggályokról.” (Eleni Tsakopoulos, usembassy.gov, 2011.10.18.) Ötnappal a találkozó előtt a The Washington Post Bennfentes című rovatában Al Kamen Orbán Viktornak nincs étvágya a demokráciához címmel írt cikket, melyben azt állította, hogy a nagykövet augusztus óta próbált átadni a magyar miniszterelnöknek egy hivatalos diplomáciai üzenetet, démarche-ot. A szerző emlékeztetett Hillary Clinton budapesti látogatására, amikor arról beszélt Orbán Viktornak, hogy „sehol sem engedhető meg a demokrácia visszaesése”. Al Kamen szerint „nem sokkal később azonban a külügyminisztérium arra a következtetésre jutott, hogy Orbán egyszerűen nem értette meg Clinton üzenetét, hogy abba kellene ezt már hagyni, szóval a diplomaták úgy

döntöttek, emelik a tétet. Augusztus közepe vagy vége felé ismételten nemtetszésüket fejezték ki, ebben az esetben egy démarche formájában.” (Orbán megkapta, nol.hu, 2011.10.18.) Szijjártó Péter azt mondta, „semmifajta amerikai tiltakozásról nem volt szó a találkozón”.

Újságírói túlzásnak tartotta a Washington Post cikkét: „Kiderült, hogy nemcsak Magyarországon, hanem az Egyesült Állomokban is vannak élénk fantáziájú, ráérő újságírók, akik szabadidejükben mindenféle badarságok kitalálásával foglalkoznak.” A szóvivő arról, hogy a nagykövetnek miért kellett csaknem két hónapot várnia, hogy találkozhasson a miniszterelnökkel, azt válaszolta, hogy „az amerikai nagykövetnek is ki kellett várnia a sorát”.

(Washington Post, nol.hu, 2011.10.19.) Thomas Melia reagált Szijjártó Péter nyilatkozatára.

Eszerint az Egyesült Államok diplomáciája fölháborítónak tartja, ahogy a magyar kormányzat és Szijjártó Péter a nagykövet által átadott diplomáciai tiltakozójegyzéküket elbagatellizálta, sőt lehazudta. Az államtitkár hozzátette: „Ha a magyar kormánynak nem tűnt volna föl a diplomáciai tiltakozójegyzék fontossága, akkor Washington kész haladéktalanul megismételni.” (Magyar Narancs, nol.hu, 2011.11.10.) Melia 2011 decemberében interjút adott a hvg.hu internetes portálnak. A riporter rákérdezett, „átadott-e az amerikai nagykövet diplomáciai démarche-ot Orbán Viktornak vagy sem?” Melia válasza: „Természetesen volt démarche. Az ügy szempontjából teljesen mindegy, hogy az írásban vagy szóban történt. Az egyedüli lényeg, ha egy külföldi nagykövet azért megy be a miniszterelnökhöz, hogy ismertesse kormánya aggodalmait, ellenvéleményét a másik kormány lépései kapcsán, akkor az démarche. Márpedig a magyar miniszterelnökkel ez történt.” (Zentai, 2011.12.16.)

Hillary Clinton külügyminiszter karácsony előtt egy nappal levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek. Az időzítés nem volt véletlen, 2012. január elsején az alaptörvény és egy sor sarkalatos törvény lépett hatályba Magyarországon, és az amerikai diplomácia vezetője jelezni akarta, hogy indokolt lenne egyik-másik törvényen változtatni. Mint Hillary Clinton fogalmazott, júniusban „kifejeztem aggodalmunkat a tervezett alkotmányos változásokkal kapcsolatban az ön országában, kiemelten kérve az igazságszolgáltatás függetlensége, a sajtószabadság és a kormány átláthatósága melletti valódi elkötelezettséget”. Megjegyezte, hogy „Kounalakis nagykövet és mások a Külügyminisztériumban azóta is aggodalmukat fejezték ki, mindig a barátság szellemében, és bízva abban, hogy barátaink a magyar kormányban komolyan fogják venni építő jellegű megjegyzéseinket. Aggodalmaink jelentősek és megalapozottak.” Minősítését a törvények szövegének vizsgálatára, nemzetközi szervezetek elemzéseire, uniós bizottságok értékelésére, és nem utolsósorban a magyar Alkotmánybíróság ítéletére alapozta. Hangsúlyozta, tiszteletben tartja a magyarok jogát arra, hogy „Magyarország számára törvényeket alkossanak, a magam részéről mégis csak

sürgetném, hogy fontolja meg a következményeit annak, hogy ha az említett törvények a jövő hónapban változás nélkül lépnek hatályba”. A médiatörvényről megjegyezte, hogy

„túlságosan sok hatalmat koncentrál egy politikai alapon kinevezett Médiatanács kezében”. A külügyminiszter tett egy megjegyzést a Klubrádióról is, anélkül, hogy megnevezte volna. (A Klubrádió a budapesti 95.3 Mhz-es frekvencia pályázatát ekkor veszítette el. A Médiatanács az addig ismeretlen Autórádió Kft.-t hirdette ki győztesként. Ez a döntés a Klubrádió elhallgattatását eredményezte volna.) „Az, hogy nem újították meg egy népszerű beszélgetős rádiócsatorna engedélyét, komoly aggályokat vet fel azzal a kötelezettségvállalással kapcsolatban, hogy biztosítják a média sokszínűségét”- írta Hillary Clinton. (Hillary Clinton, nol.hu, 2011.12.30.) Orbán Viktor 2012. január 6-án válaszolt. Hogy mit írt, azt csak három héttel később ismerhette meg a nyilvánosság. A miniszterelnök méltatta a két ország közötti történelmi kapcsolatot, amelynek gyökerei az amerikai függetlenség hajnaláig nyúlnak vissza.

A vízválasztó azonban „a Szovjetunió húsz évvel ezelőtti szétesése volt”. Orbán Viktor megállapította, hogy a posztkommunista korszakot nem sikerült lezárni. Ehhez „egy új alkotmány és egy valóban szabad, verseny alapú piacgazdaság is hozzátartozik. […] Az én kormányom elég bátor volt ahhoz, hogy elfogadja az új alaptörvényeket”. Ezekről azt állította, hogy minden érdekelt féllel folyamatos konzultációt folytattak. Példaként említette, hogy a médiatörvény módosítására is az Európai Bizottság kifogásai alapján került sor. Orbán szerint a sajtószabadság miatt megfogalmazott félelmekről egy év elteltével beigazolódott, hogy alaptalan volt, hiszen „a magyar média ma is épp olyan sokszínű, mint egy évvel ezelőtt volt”.

A Klubrádió frekvenciapályázatával kapcsolatos aggályra ezt válaszolta: „Noha Magyarországon a médiahatóság a kormánytól függetlenül tevékenykedik, levelét kézhez véve tájékoztatást kértem a hatóság döntéséről. Ennek alapján hadd tájékoztassam Önt arról, hogy a pályázatot teljesen átláthatóan bonyolították le, és a hatóság mindent elkövetett e fontos sajtóorgánum megőrzése érdekében.” Megjegyezte, hogy sajnos a tulajdonosok nem tudtak versenyképes pénzügyi ajánlatot tenni, „így a médiahatóság nem tudta őket győztesnek nyilvánítani anélkül, hogy megsértette volna a szabadpiaci verseny elvét és gyakorlatát”.

(Orbán megmagyarázza, nol.hu, 2012.02.26.)

A Magyar Nemzet azt írta, hogy „az Egyesült Államok külügyminisztere arra kérte Orbán Viktort, hogy lépjen közbe a Klubrádió frekvenciához juttatása érdekében. Ezzel a magyar kormányfőt Hillary Clinton bűncselekmény elkövetésére ösztönözte. Köztudott ugyanis, hogy Magyarországon a frekvencia elosztását szigorú előírások határozzák meg, amelyekbe nem lehet politikai alapon beavatkozni.” (Bűncselekményre, mno.hu, 2012.02.24.) Ezt az érvet a miniszterelnök is átvette. A Le Monde-nak nyilatkozva ironikusan azt mondta: „először

fordult elő politikai karrierje során, hogy egy nagyhatalom minisztere, nevezetesen Hillary Clinton amerikai külügyminiszter «törvénysértésre» ösztönözte azzal, hogy megkérte: lépjen közbe a Klubrádió ügyében.” (Orbán Viktor, kormany.hu, 2012.02.06.)