Az államháztartás rendszerébe tartozó költségvetési szervek, alapok, előirányzatok és az azokkal kapcsolatos gazdálkodás általános szabálya, hogy a magánszférától eltérően a leg-több előirányzat, alap, illetve költségvetési szerv – mint az államháztartás sajátos jogisze-mély-típusa – bevételeit nem kizárólagosan és nem elsősorban saját tevékenységéből szerzi, hanem központi költségvetési forrásokból. A központi költségvetés forrásait pedig első-sorban az adók, hatósági eljárási díjakból, bírságbevételekből, az állam tulajdonában lévő ingatlanokból származó bevétel, az állam által kibocsátott értékpapírokból, állampapírból, hitelügyletekből származó bevételek adják. Valamennyi bevétel egy meghatározott kiadás, nemzetgazdaságilag, társadalmilag fontos cél megvalósítását, közfeladat ellátását szolgálja,
így a költségvetési szervek, valamint az előirányzatok kezelő szervei is csak meghatározott célra használhatják fel azokat, a gazdálkodásuk kötött.
Az Áht. és az Ávr. rendszere több oldalról határolja be a központi alrendszer gazdál-kodását. Egyrészt kitér az előirányzatok felhasználásának korlátaira, és az érvénytelenséget mint jogkövetkezményt határozza meg az egyes ügyletek megkötése során. Így általánosan, mind a központi, mind az önkormányzati alrendszerben behatárolja azoknak a szerződő feleknek a körét, amelyekkel az adott szervezet visszterhes, tehát számára is kifizetést ke-letkeztető ügyleteket köthet. Ezt követően a központi alrendszerben korlátozza az ingye-nesen teljesíthető kifizetéseket.
Másrészt korlátozza a költségvetési szerv mint sajátos államháztartási jogiszemély-forma jogi személyiségét és az általa, a saját nevében vállalható adósságot keletkeztető ügyletek körét, illetve más szervezetek, magánszemélyek tartozása átvállalásának rendjét.
Ezek a szabályok mind az államháztartás egyensúlyát, a közfeladatok ellátásának zavarta-lanságát, a források célhoz kötött felhasználását biztosítják.
4.5.1. Átláthatóság vizsgálata
Ahogy azt már korábban említettük, a költségvetési szervek előirányzatainak felhaszná-lását a jogszabály korlátozza. Általános szabályként, érvényességi követelményként tartal-mazza az Áht.6 az átláthatóság követelményét. Így semmilyen kiadási előirányzat terhére nem köthető érvényesen olyan jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel visszterhes szerződés, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek.
Az átláthatóság követelménye elősegíti, hogy a központi költségvetésből, valamint a helyi alrendszerben, a helyi önkormányzatok költségvetéséből ne finanszírozzanak olyan szer-vezeteket, amelyek gazdasági szerkezete nem ismerhető meg, tulajdonosi szerkezete nem átlátható. A nem átlátható szervezettel kötött visszterhes szerződés érvénytelen, tehát abból jogosultságok nem származnak, követelést alapítani arra nem lehet. Ideális esetben az át-láthatóság vizsgálata megelőzi a szerződés megkötését, vagy azzal egy időben történik.
A jogszabály negatívan határozza meg a fogalmat. Minden esetben, amikor az átlátha-tóság vizsgálatára kerül sor, megkülönböztet a törvény erejénél fogva átláthatónak minősülő és a törvény erejénél fogva átláthatónak nem minősülő szervezeteket. A visszterhes szerző-dést teljesítő félnek mindkét esetben – az átláthatósági nyilatkozat bekérésével – meg kell győződnie az átláthatóságról. A nyilatkozat tartalma azonban eltérő ezekben az esetekben.
Törvény erejénél fogva átlátható szervezeteknek a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § 1. pontjában felsorolt szervezeteket tartjuk, például: az államot, minden költségvetési szervet, a köztestületeket, a helyi önkormányzatokat, a nemzetiségi önkormányzatokat, ezek társulásait, az egyházi jogi személyeket és a magánszemélyeket is.
A kifizetést teljesítő szervezet feladata ilyen esetben az, hogy átláthatósági nyilatko-zatot kérjen be a kifizetésben részesülő féltől annak érdekében, hogy a kifizetés teljesíthe-tőségéről meggyőződhessen. Az Áht. ennek érdekében adatkezelési jogosultsággal ruházza fel a kifizetőt, amelynek keretében a kifizető ennek megítélése céljából az átláthatóságra vonatkozó adatokat kezelheti. A kifizető kötelezettsége tehát a feltételek ellenőrzésére,
6 Áht. 41. § (6) bekezdés.
a kifizetésben részesülő kötelezettsége pedig az adatok szolgáltatására, az átláthatósági nyilatkozat megtételére, valamint változás esetén a változás bejelentésére terjed ki. Az át-láthatósági nyilatkozat megtehető a szerződésbe foglalva, vagy akár külön nyilatkozatként is. Az átláthatósági nyilatkozatot írásban kell benyújtani, azonban amennyiben a kötelezett-ségvállalást a jogszabályban meghatározott értékhatárra tekintettel, amely jelenleg 200 000 forint, nem kell írásba foglalni, úgy az átláthatóság vizsgálatától el lehet tekintetni.
Amennyiben a szerződés mégis létrejön, a felek azt aláírták, és akaratukkal egyezőnek ismerték el, ebben az esetben is az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni:
az alapján kifizetés a jogszabály szerint nem teljesíthető, a nem átlátható fél fizetségre nem számíthat. Érvénytelen szerződésre jogosultságot alapítani és a szerződés teljesítését köve-telni nem lehet. Az érvénytelenség további jogkövetkezményeit (eredeti állapot helyreállí-tása, kölcsönösen teljesített szolgáltatás visszatérítése) a bíróság a fél erre irányuló kérelme alapján – az elévülés és az elbirtoklás határai között – alkalmazza, de a fél kérheti, hogy az érvénytelenség megállapítása mellett a bíróság további jogkövetkezményeket ne alkal-mazzon.
4.5.2. Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet létrehozása
A költségvetési szerv, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénz-ügyi alapjainak kiadási előirányzatai terhére azok kezelő szerve, ha ilyen nincs, akkor a fe-jezetet irányító szerve:
– jogi személyt,
– jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetet
nem hozhat létre, abban tagsági, részesedési viszonyt nem szerezhet, és ahhoz nem csatla-kozhat. Az ilyen szervezetekhez való csatlakozás, azok alapítása vagyoni, pénzbeli hozzájá-rulást követel meg az adott kezelő, irányító szervtől. A rendelkezés célja, hogy az alapvetően társadalmi, szociális (az állam kötelező feladatainak ellátását, egészségügyi ellátást, nyug-díjkifizetéseket, szociális támogatórendszert), illetve költségvetési szervek tényleges műkö-dését (például a minisztériumok dolgozóinak bérkifizetésére szolgáló) előirányzatot az adott, a központi költségvetési törvényben, illetve az azokról szóló jogszabályokban meghatáro-zott célra használja fel az irányító szerv és a kezelő szerv, a gyakorlatban erősítve a célhoz kötött felhasználás elvét. Fontos megjegyezni, hogy a szabályozás az előirányzat felhasz-nálását helyezi előtérbe, függetlenül attól, hogy az arra vonatkozó döntést például az adott költségvetési szerv vezetője, annak irányító szerve vagy maga a Kormány hozta. Garanciát jelent, hogy kizárólag törvényben engedheti meg, hogy a meghatározott célú kiadási elő-irányzatokat más célra lehessen felhasználni.
4.5.3. Támogatás, adomány, más ellenérték nélküli kötelezettség teljesítése
Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv kiadási előirány-zatai terhére:
– támogatás (az államháztartás központi alrendszeréből, bármilyen formában, ellen-érték nélkül nyújtott juttatás, nem korlátozódik a költségvetési támogatások fogal-mára, a jogszabály szélesen értelmezi azt),
– adomány (a civil szervezetnek – a létesítő okiratban rögzített céljaira – ellenszol-gáltatás nélkül juttatott eszköz, illetve nyújtott szolellenszol-gáltatás),
– és más ellenérték nélküli kötelezettség (ajándék, felajánlás)
nem vállalható, amennyiben erre mégis sor kerül, az alapján kifizetés nem teljesíthető. A tá-mogatások, adományok, más ellenérték nélküli juttatások kifizetésére elsősorban a köz-ponti és a fejezeti kezelésű előirányzatok, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai szolgálnak.
Kivételt képeznek ez alól a külön törvényben meghatározott esetek, valamint a költ-ségvetési szerv állományában lévő foglalkoztatott részére nyújtható munkáltatói köl-csönök, támogatások, ellátottak pénzbeli juttatásai (például tanulói, hallgatói ösztöndíjak, neveltek, fogvatartottak pénzbeli juttatásai), költségvetési szerv által foglalkoztatottak jó-léti célú – oktatási, szociális, sportcélú – tevékenységet végző szervezetei részére nyújtott ingyenes juttatások, például a sportkártya-támogatások az adott költségvetési szerv sport-szervezetén keresztül, a sportszervezet rendezvényeinek megszervezése, anyagi támoga-tása stb. Az adott szervezetnek többségében foglalkoztatott állományban lévő tagokból kell állnia, hogy a kivételi szabály alkalmazható legyen. Ilyen például valamennyi minisztérium sportköre, amelyhez a minisztériumok állományban lévő tagjai, valamint azok közvetlen hozzátartozói csatlakozhatnak.
4.5.4. Adósságot keletkeztető és egyéb tiltott ügyletek
Magyarország központi költségvetésére vonatkozóan az Országgyűlés minden évben tör-vényt alkot, elfogadásának feltétele azonban, hogy annak eredményeképpen az állam-adósság ne haladja meg a nettó hazai össztermék felét.7 Az államadósság kiszámítása a kormányzati szektorban valamennyi központi alrendszerbe tartozó költségvetési szerv adósságának figyelembevételével történik. Az államadósság szinten tartásához a jogi sze-mélyiség korlátozására volt szükség.
A rendelkezés nem a költségvetési kiadási előirányzatok felhasználásával kapcsolatban tartalmaz szabályt, hanem korlátozza a költségvetési szerv mint jogi személy saját nevében köthető ügyleteinek körét. Saját nevében nem jogosult adósságot keletkeztető ügyletet8 kötni, értékpapírt nem bocsáthat ki, faktoringot magában foglaló szerződést nem köthet, garan-ciát, kezességet nem vállalhat.
Kivételt képez ezalól az állam nevében, képviseletében eljáró költségvetési szerv. Ilyen irányú ügyleteket viszont e szervezetek is csak törvényi felhatalmazás alapján köthetnek.
A jogszabály a fenti kitételt kiterjeszti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaira, az elkülönített állami pénzalapokra és a fejezeti kezelésű előirányzatokra, azonban itt nem említi „a saját nevében” kitételt, így ilyen szerződés ezen előirányzatok terhére semmilyen
7 Alaptörvény 36. cikk (1) bekezdés.
8 Gst. 3. § (1) bekezdés.
esetben nem köthető, akkor sem, ha egyébként az irányító vagy a kezelő szerv rendelkezik törvényi felhatalmazással az állam nevében ilyen szerződés megkötésére.
4.5.5. Állami támogatás, támogatás, költségvetési támogatás, európai uniós támogatás A támogatások rendszerében – a szabályozásuk áttekintése során – fontos megkülönböz-tetünk állami támogatásokat, támogatásokat, költségvetési támogatásokat és európai uniós támogatásokat.
Az állami támogatás európai uniós, az Európai Unió belső piaca által kialakított, el-sősorban versenyjogi fogalom, amely fogalmat az Európai Unió működéséről szóló szer-ződés (a továbbiakban: EUMSz) 107. cikkének (1)9 bekezdése határozza meg. A bekezdés negatív megközelítést használ, a fogalmat a tiltott állami támogatás oldaláról közelíti meg.
Az EUMSz fő szabályként megtilt minden olyan tagállami támogatást, amely a közös pi-acon versenytorzító hatással lehet.10 A fogalom meghatározása elsősorban annak állam-háztartási vetületei miatt fontos, mivel a támogatási döntés meghozatalának feltétele, hogy a támogatás ne minősüljön európai uniós értelemben vett állami támogatásnak, vagy – a fo-galomnak való megfeleltethetősége esetén – annak nyújtására az európai uniós támogatási szabályokkal összhangban kerüljön sor.11
Fogalmi elemei a következők:
1. vállalkozás: bármely, egy adott piacon termékek és szolgáltatások nyújtásával járó tevékenység, amely feltételezi az ellenszolgáltatásért vállalt kockázatot. Nem szük-séges, hogy az adott vállalkozás vállalkozási tevékenység végzésére jöjjön létre, így a nonprofit gazdasági társaságok is idesorolandók.
2. állami forrás: minden, az államháztartásból származó forrás, illetve azok az Eu-rópai Unió forrásaiból származó pénzek is, amelyekre a Kormánynak befolyása van (így központi költségvetésből, elkülönített állami pénzalapból, társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból származó források egyaránt),
3. előny: olyan előny a kedvezményezett vállalkozás részére, amelyet azonos finan-szírozási viszonyok mellett a piacon egyébként nem érhetne el,
4. szelektivitás: csak egy régióra, egy gazdasági ágazatra vagy adott vállalatokra vo-natkozik,
5. versenytorzító hatás: a kedvezményezettnek olyan piacon kell tevékenykednie, amelyen verseny van,
6. tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatás fennáll.
9 „Ha a Szerződések másként nem rendelkeznek, a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.”
10 Uo.
11 PÜJ1 181.
Az állami támogatás leggyakoribb formái egy adott vállalkozásnak nyújtott vissza nem térí-tendő támogatások, kamattámogatás, adókedvezmény, állami kezességvállalás, de minimis mezőgazdasági támogatások, TOP-, GINOP-, EFOP-programba tartozó támogatások stb.12
Az EUMSz valamennyi tervezett támogatásra, azok bevezetését megelőzően, előzetes bejelentési kötelezettséget ír elő (kivétel többek között a csoportmentességi rendeletek ha-tálya alá tartozó, valamint a de minimis támogatások). Amennyiben a tagállam ennek nem tesz eleget, úgy a támogatás – annak tartalmától, formájától, jellegétől függetlenül – jog-ellenesnek minősül.
Magyarországon az előzetes engedélyt igénylő intézkedések tekintetében a Támoga-tásokat Vizsgáló Iroda (a továbbiakban: TVI) rendelkezik hatáskörrel. Szükség esetén mó-dosítási javaslatokkal ellátott előzetes véleményt ad ki arról, hogy a tervezet alkalmas-e a Bizottság felé történő hivatalos bejelentésre. A bejelentésre alkalmas tervezeteket a TVI küldi meg a Bizottság részére, és az eljárás folyamán képviseli Magyarországot, így a Bi-zottsággal folytatott kommunikáció is a TVI-n keresztül zajlik.13
Ha a Bizottság úgy határoz, hogy az adott állami támogatás nem egyeztethető össze a belső piaccal, vagy felhasználása nem megfelelő, úgy a kedvezményezett személyétől függően az adott állami támogatás visszafizetésére vagy visszafizettetésére kötelezheti a tagállamot.
A támogatások célja, hogy az állam anyagi segítséget nyújtson az általa prioritásként kezelt társadalmi és gazdasági célok megvalósításához, így különböző beruházásokhoz, fejlesztésekhez, gazdasági tevékenységek ösztönzéséhez. Az Áht., illetve az Ávr. szabályo-zása keretszabályokat állapít meg az államháztartás különböző alrendszereiből folyósított támogatásokra. Ezeket a szabályokat az ágazati jogszabályok kiegészítik, vagy egyes ese-tekben teljes mértékben eltérnek tőlük, és ezzel kivételt képeznek a keretszabályozás alól.
Az Áht. és az Ávr. rendszere alapvetően három támogatási körre terjed ki. A legnagyobb csoport ezek közül a támogatások csoportja (amely az államháztartás mindkét alrendsze-réből nyújtott támogatásokra kiterjed), ezen belül megkülönböztetjük a költségvetési tá-mogatásokat (amelyeket – néhány kivételtől eltekintve – a központi alrendszerből nyújtott támogatásokra kell alkalmazni), a költségvetési támogatásokon belül pedig az európai uniós támogatásokra is vonatkozhatnak ezek a szabályok. Közös jellemzőjük azonban, hogy cél-jellegű juttatások, amelyek kizárólag arra a célra használhatók fel, amelyre a támogató azokat juttatta. A célhoz kötöttség megvalósulásának vizsgálata érdekében a kedvezmé-nyezett minden esetben beszámolási és elszámolási kötelezettséggel tartozik a támogató felé. A cél nem teljesülésekor a támogatási összeg visszakövetelhető.
A támogatás fogalmát az Áht. 1. § 19. pontja határozza meg, amely szerint az államház-tartás központi vagy önkormányzati alrendszeréből bármilyen formában, ellenérték nélkül nyújtott juttatást kell támogatásnak tekinteni. Ennek jelentősége, hogy a költségvetési támo-gatásnak nem minősülő, de e fogalomba beletartozó ellenérték nélkül nyújtott juttatásokra alkalmazni szükséges az Áht. „34. támogatási jogviszony” címének szabályait. A fogalom az államháztartás egészére vonatkozó, egységes fogalom, mind az államháztartás központi, mind pedig annak önkormányzati alrendszerében alkalmazandó. Nyújtható akár pénzben, akár természetben, bármely alrendszerből, közös jellemzője, hogy a támogató nem kap
12 PÜJ 182.
13 TVI eljárási rendje (é. n.) Elérhető:http://tvi.kormany.hu/tvi-eljarasi-rendje
ellenszolgáltatást, ellenértéket a kedvezményezettől. A támogatási jogviszony kedvezmé-nyezettje lehet jogi személy, szervezet vagy magánszemély is, lényege, hogy annak forrása az államháztartás központi (például költségvetési törvényben meghatározott fejezeti ke-zelésű előirányzat) vagy önkormányzati alrendszere (helyi önkormányzat vagy helyi ön-kormányzati költségvetési szerv előirányzata) legyen. Ilyen például a helyi önkormányzat által nyújtott támogatások többsége.
A költségvetési támogatás a támogatások speciális fajtája. Fogalmát az Áht. 1. § 14.
pontja határozza meg, amely szerint fő szabályként a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kivételével az államháztartás központi alrendszeréből, ellenérték nélkül, pénzben nyújtott juttatásokat tekintjük költségvetési támogatásoknak. A szabályozási tárgy itt tehát leszűkül, és kizárólag a központi alrendszerből, pénzben nyújtott ellenérték nélküli juttatásokra al-kalmazandó. Költségvetési támogatások fő szabály szerint a fejezeti kezelésű előirányza-tokról és a központi kezelésű előirányzaelőirányza-tokról nyújthatók.
A költségvetési támogatások általános fogalma alól maga az Áht. is határoz meg ki-vételeket. Ennek jelentősége, hogy azokra a törvény erejénél fogva nem kell alkalmazni az Áht. 35. költségvetési támogatások fejezetét, azok eljárásrendjére és szabályaira külön jogszabály határozza meg a feltételeket. Nem tekintjük költségvetési támogatásnak például, bár egyébként a fogalommeghatározás alapján annak kellene, az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek támogatásait, ezekre az országgyűlési képviselők válasz-tása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény részletes, az Áht.-tól és az Ávr. rendszerétől eltérő szabályokat tartalmaz.14
Az európai uniós támogatások abban az esetben minősülnek költségvetési támoga-tásnak, ha azok átfolynak Magyarország központi költségvetésén, tehát amennyiben for-rásukat Magyarország központi költségvetésének XIX. fejezete tartalmazza. Így az Áht., illetve az Ávr. szabályait kizárólag ebban az esetben kell alkalmazni. A XIX. fejezet ki-adásait az Európai Unió költségvetése téríti meg. Az európai uniós forrásból származó támogatások alapvető szabályait az európai uniós jogi aktusok határozzák meg. A támo-gatott felet ebben az esetben is beszámolási kötelezettség terheli, valamint igazolni köteles a célhoz kötött felhasználást.
Támogatási jogviszony:
Az Áht. és az Ávr. külön fejezetben foglalkozik a támogatások és a költségvetési támoga-tások szabályaival. A támogatámoga-tásokra vonatkozó szabályok között megtalálhatók a támogatás nyújtásának feltételei, a támogatási szerződésre, annak módosítására a kedvezményezett személyére vonatkozó általános és kizáró szabályok. Fontos megjegyezni, hogy amennyiben magánjogi jogviszonyként jön létre a támogatási jogviszony, arra háttérjogszabályként a Ptk.
szabályait is alkalmazni kell. A támogatásokra és a költségvetési támogatásokra is egyaránt igaz, hogy a jogviszony alanyai a támogató és a kedvezményezett. Ezek személye a jogsza-bály alapján behatárolt, így első körben ezeket tekintjük át.
14 A kivételek körét lásd: Áht. 1. § 14. a)–m).
a) A támogatási jogviszonyban, támogatói oldalon részt vevő legfontosabb szerve-zetek, a támogatás szervezetrendszere Magyarországon:
A támogatási jogviszony támogatói oldalának legfontosabb szervezetei a fejezetet irányító szerv, a kezelő szerv, a lebonyolító szerv, illetve az európai uniós forrásból származó költ-ségvetési támogatások esetén a közreműködő szervezet.
Korábban már említettük, hogy a támogatások, költségvetési támogatások kifizetésére az államháztartás központi alrendszerében elsősorban a fejezeti, illetve központi kezelésű előirányzatok szolgálnak. A központi kezelésű és fejezeti kezelésű előirányzatokhoz kapcso-lódó gazdálkodási, tervezési feladatokat a fejezetet irányító szerv látja el. A fejezetet irányító szervnek címzett hatásköröket a fejezetet irányító szerv vezetője gyakorolja. Az egyes köz-ponti költségvetési törvényben meghatározott fejezetek fejezetet irányító szerveit, valamint annak vezetőjét az Ávr. 1. melléklete tartalmazza, így például a XVIII. fejezetnél a Külgaz-dasági és Külügyminisztérium, illetve annak vezetője, a miniszter gyakorolja a fejezetet irányító szervi jogosultságokat, tehát köthet például támogatási szerződést, vagy állíthat ki támogatói okiratot az adott fejezeti kezelésű előirányzat terhére, ezzel kötelezettséget vál-lalva a támogatási összeg folyósítására.
A fejezetet irányító szerv jogkörébe tartozik még a fejezeti, illetve központi kezelésű előirányzatok kezeléséről, illetve felhasználásáról szóló rendelet, amennyiben a fejezetet irányító szerv nem rendelkezik jogalkotási joggal, szabályzat kiadása. Ebben szükséges meghatározni, hogy a fejezetet irányító szerv irányítása alá tartozó egyes előirányzatok, így például a támogatás kifizetésére szolgáló előirányzatok milyen célt szolgálnak, abból kik részesülhetnek kifizetésben, a támogatások – amennyiben az előirányzat támogatás ki-fizetésére szolgál – milyen formában nyújthatók, van-e lehetőség támogatási előleg nyúj-tására stb. Összefoglalva: ebben határozhatók meg az adott előirányzat felhasználásának
A fejezetet irányító szerv jogkörébe tartozik még a fejezeti, illetve központi kezelésű előirányzatok kezeléséről, illetve felhasználásáról szóló rendelet, amennyiben a fejezetet irányító szerv nem rendelkezik jogalkotási joggal, szabályzat kiadása. Ebben szükséges meghatározni, hogy a fejezetet irányító szerv irányítása alá tartozó egyes előirányzatok, így például a támogatás kifizetésére szolgáló előirányzatok milyen célt szolgálnak, abból kik részesülhetnek kifizetésben, a támogatások – amennyiben az előirányzat támogatás ki-fizetésére szolgál – milyen formában nyújthatók, van-e lehetőség támogatási előleg nyúj-tására stb. Összefoglalva: ebben határozhatók meg az adott előirányzat felhasználásának