a XIX. század derekán a római jogrecepciót FERDINAND LASSALLE a régi hagyomány félreértésének, ám KARL MARX egyszersmind elke-rülhetetlenül szükségképpeninek is minősítette. Kései
társadalomon-45 Vö. a szerzőtől 'Vélelem és fikció mint a jogtechnika eszközei' [Szájer Józseffel társszerzőségben] Állam- és Jogtudomány XXXVII (1995) 3-4, 275-301. o.
és A jogi gondolkodás paradigmái [1996] átdolg. és bőv. 2. kiad. (Budapest: Szent István Társulat 2004) 504 o., passim.
46 Vö. a szerzőtől 'Jogtechnika és jogdogmatika' in Ünnepi kötet Boytha György né 'tiszteletére szerk. Bándi Gyula (Budapest: P á z m á n y Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar 2002), 144-155. o. és 'Célok és eszközök a jogban' in uő. A jogi gondolkodás paradigmái, XII. függelék, 467-479. o.
47 Vö. a szerzőtől 'A jog struktúraelemei' Állam- és Jogtudomány XLIV (2004), megjelenés alatt.
tológiájában e dilemmára LUKÁCS GYÖRGY adta m e g az eddigiekben legpontosabb választ. Ennek értelmében a gyakorlati objektivációk mindig kizárólag a bármikori jelen szükségleteinek a nézőpontjából értékelendők. Ontológiai kategóriák tehát, amelyeknek mint ontikus létösszetevőknek a p u s z t á n ismeretelméleti megítélése csakis félreér-tésekhez vezethet.4 8
3. K o n t r a s z t o k a jogátvitelekben és m e g í t é l é s ü k b e n A „jog
/,-átvitel helyzetei a WATSONi kitágított „szabály"-átvitel értel-mében immár egyre kevésbé jellegzetesek az utolsó fél évszázad ese-ményeire nézve.
Igaz ugyan, hogy a II. világháború utáni időszak fellendülése e r e d m é n y e k é n t kezdtek elterjedni igazán a különféle jogátvételi for-mák. A z o n b a n akár a gyarmati alávetettség megszűntével önálló jogrendszerépítés útjára lépő, akár saját visszahúzó hagyományaikkal (hagyatékukkal) k ü s z k ö d ő egyéb afro-ázsiai vagy dél-amerikai orszá-gokról volt légyen is szó, az irány egyre határozottabban eleinte az
„európaizálás" és „nyugatiasítás", majd a „modernizálás" jelszavával tűzetett ki - amik fedőszóként voltaképpen egyértelműen a kapitalisz-tikus gazdasági és intézményrendszeri g o n d o l k o d á s m ó d o t s formavi-lágot takarták. Mihelyt pedig a Szovjetunió nemcsak katonai, de ex-panzív nagyhatalmi értelemben is birodalmi központtá vált, a hatal-m a s közép- és kelet-európai térségen túl a h a r hatal-m a d i k világbeli orszá-gokra is gyakorolt politikai befolyása gyakorlatilag m i n d egyöntetűen - s könyörtelenül - a szovjet típusú „szocializmus" kiterjesztését jelen-tette és eredményezte. Nos, m i n d e z annyit jelent, hogy a hidegháború a maga két monolit hatalmi tömbre szabdaltságával egyszersmind ideológiailag is kettéhasította a világot. Ebben a máig tartóan túlideo-logizált - s „a történelem vége" új-utópizmusával4 9 csattanóan lezárhatónak vélt, tehát változatlanul ideologizáló szemüveggel szemlélt
-48 Vö. a szerzőtől A jog helye Lukács György világképében (Budapest: Magvető 1981), 207-209. o. [Gyorsuló Idő].
49 Francis Fukuyama The End of History and the Last Man (New York: Free Press & Toronto: Maxwell Macmillan Canada 1992) xxiii + 418 o. Erre az időszak-ra válik jellegzetessé a „misszionáriusi hevület" - James A. Gardner Legal Imperialism American Lawyers and Foreign Aid in Latin America (Madison:
University of Wisconsin Press 1980) xii + 401 o. - , mely ettől kezdve állandó kísé-rőjévé válik e folyamatoknak.
világban a tudatos joghatások java immár kizárólag részben, csupán eszközként foglalja m a g á b a n a szabályimportot, hiszen egészében egyik vagy másik (illetőleg ma: a f e n n m a r a d t egyetlen) nagyhatalmi tömbhöz való többé-kevésbé totális ideológiai, politikai, gazdasági és rend-szervező kapcsolódást, s ebben a jogászi éthoszok, világképek, intézményesedések (egyebek közt tehát: szabályok és egyéb szerke-zetalakító elemek) átvételét (avagy olykor azok ihletésére helyi szí-nekben történő újjáalkotását) jelentette.
Szemben tehát az ideológiai érdektelenség korának évszázadaival (a római jogrecepciótól a japán modernizációs jogváltáson s a török laicizáló kodifikáción át az etiópiai polgári kódex „fantáziatörvényé-n e k " 1960-ba„fantáziatörvényé-n törté„fantáziatörvényé-nt megalkotásáig5 0), amikor is a reform célja sza-bályátvételre egyszerűsödött - amit ideológiai t a n u l m á n y o k n e m előz-tek meg, sőt, mi több, ennek sikerét célozva a folyamat ilyesmibe utó-lag sem torkollott - , a legújabb (és m i n d e n eddiginél ideológia-vezéreltebb) évtizedekben viszont - egyfajta totalizáló Gesamtplan je-gyében - a külső minták átvételére szólító bármiféle jogreform már egy a maga teljes ideologikumában felfogott civilizáció elsajátításának a jegyében zajlik. így érkezünk el puszta szabályátvételtől a minták-hoz igazodásig, amikor is immár egy teljes társadalomfilozófia - s benne és vele az ez utóbbi szolgálatában kialakított látásmódok, in-tézményesedések, fogalmi útteremtések teljes körének - elsajátíttatása a cél.51
Példaértékű, ahogyan történetesen a „Law and Development" ameri-kai mozgalma iszonyatos m é r v ű befektetéssel megkísérelte, majd el-bukta azt a törekvést, hogy a déli, latin-amerikai szubkontinensből az északinak egyfajta kistestvér-típusú kópiája álljon elő. Ma m á r inkább mosolyra fakasztó rövidlátásnak látjuk azt a természetességet,
aho-50 Az utolsó példához vö. pl. René David 'A Civil Code for Ethiopia:
Considerations on the Codification of the Civil Law in African Countries' Tulane Law Review 37 (1962-1963), 187. és köv. o., valamint Jacques Vanderlinden Codifying for Developing Countries A Case-study of the Ethiopian Civil Code (Addis Ababa: Haile Selassie I University 1965).
51 Ebben is a legrosszabb változatként írják le a jelenlegi amerikai gyakorlatot, mely önmaga kiindulópontként fogadásában már n e m is érzékeli az ideolo-gikumot, mikor bizonyos formalizmusok elfogadtatását önmagában csodaszer-ként láttatja, ám gyakorlati érvényesülése buktatóiról már elfeledkezik. Lásd Thomas Carothers „The Rule of Law Revival" Foreign Affairs 77 (1998), No. 2, 95-106. o.
gyan - mint azóta is52 - az exportőrök saját berendezkedésüket az egyetemes emberiség egyetlen méltó és élhető, tehát feltétel nélkül követendő civilizációs mintájaként tudták láttatni. Ehhez mérhető so-ványnál is gyengébb eredményeik láttán későbbi csalódottságuk is.
Amint tehát az utólagos kritika önmagával szembeforduló ellenfény-ben i m m á r lecsupaszítva kezdi el érzékelni az amerikai álmot, most m á r jobbára arra döbbennek rá, hogy - túl azon a primitív, mechani-kus (s E u r ó p á b a n a XIX-XX. század fordulójának szociológiai vitáiban már véglegesen meghaladott) világlátáson, miszerint a jog és szabá-lyai k ö n n y e d é n bárhová magunkkal h o r d o z h a t ó és ezért a u t o n ó m al-katrészek csupán, s így egy másik kultúrába szabadon át is ültethe-tők53 - „egyetlen másik ország sem használja a jogászokat s a jogi in-tézményeket olyan kiterjedten és széleskörűen", mint az Amerikai Egyesült Államok, hiszen „a valóságban sehol m á s u t t n e m alkalmaz-zák a perlést a társadalmi átalakulás eszközeként"; sőt ezen belül is Amerika „úgyszólván egyedülálló annak arányaiban, a h o g y a n az álta-lános jogképzési folyamatot [...] bíróságaira bízza." Ezt egészíti ki az amerikai politikai élet mindig és m i n d e n áron rövidre zárt győzelmi irányultságának a valódi gondoktól, azok tényleges felvállalásától tör-ténő elemi irtózása is. Annak fényében, hogy „az amerikai politikusok v o n a k o d n a k attól, hogy olyan döntéseket hozzanak, amelyeknek ára szavazók elveszítése lehet", ez magyarázza, hogy „A politikai több-séggel szemben a bíróságok [...] vállalják fel a kisebbségek oltalmának feladatát." M á r p e d i g - amint erre akár a szocializmusban egykor zász-lót bontott m a g y a r MARXista jogszociológia megalapozott következte-téseiből54 korábban is rájöhettek volna - m i n d e z olyan történelmileg
52 Amint erre többen is felhívták a figyelmet - pl. Armin Höland 'Évolution d u droit en Europe centrale et orientale: assise-t-on à une renaissance d u »Law and Development«?' Droit et Société (1993), No. 25, 467-488. o. - , ugyanez ismét-lődött amerikai részről (csak tán még cinikusabban, tehát a sikert illetően már pesszimistán, ez okból viszont azonnal gondosan kipréselve a belőle lefölözhető hasznot) a kommunista világrendszer bukása után is. Lásd Stephen F. Cohen Failed Cruisade America and the Tragedy of Post-Communist Russia (New York &
London: W. W. Norton & C o m p a n y 2000) xiv + 304 o. [a jelen szerző szemléjével:
'Amerikai önbizalom, orosz katasztrófa: Kudarcot vallott kereszteshadjárat?' PoLíSz (2002. december-2003. január), No. 68,18-28. o.].
53 Eric Feldman 'Patients' Rights, Citizen's Movements and Japanese Legal Culture' in Comparing Legal Cultures ed. David Nelken (Aldershot: Dartmouth 1997), 215-236. o., az idézet 217. o.
54 Vö. pl. Kulcsár Kálmán A modernizáció és a jog (Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1989).
partikuláris környezetet képez, amelyben „Az alapul szolgáló ténye-zők [...] másutt ugyanígy nem állíthatók elő".55 Ráadásul n e m is egy-szerűen arról van szó, hogy a m i n t a a d ó kultúra tényegy-szerűen n e m számolt ezekkel, h a n e m arról, hogy eleve hatalmi helyzetbe - mentali-tásban annak önteltségébe, szerepjátszásban pedig valamiféle előny-nyerés maximálásának a pozíciójába - helyezte önmagát. N e m vélet-len hát a kezdeményező és mintaadó aktor utólagos keserű megítélése olyanként, mint amely már eleve „kivételezett státust" testesített meg
„egy mesterségesen kedvező hatalomközeliségbe juttatott helyzet-ben", egyebek közt „magától értetődő felsőbbséget biztosítva saját honi »fejlődésének« az idegen »fejletlenség« szakértésével szemben", s amelyben ezért é p p e n „a célország kultúrájában és társadalmában já-ratlanság" lehetett a meghatározó közös jegy; sőt, a v á d a t tovább sú-lyosbítja, hogy tudatlansága egyszersmind felelőtlen és cinikus volt, amennyiben megközelítését eleve egy „következmények iránti érzé-ketlenség" jellemezte.56
A végső e r e d m é n y ezért csakis lesújtó lehet. Eszerint
„a jog és fejlődés m o z g a l m a n a g y m é r t é k b e n e g y t é v e d é s e r e d m é n y e volt [...:] h a t é k o n y s á g n é l k ü l i , ha n e m é p p e n káros, m i n t technikai se-gítségnyújtás, t u d o m á n y o s i r á n y k é n t p e d i g e g y e n e s e n periferikus."5 7
55 Thomas M. Franck T h e N e w Development: Can American Law and Legal Institutions Help Developing Countries?' Wisconsin Law Review 12 (1972) 3, 767-801. o., az első és utolsó előtti idézet 782., illetve 784., a többi 783. o. Más, elsősor-ban ázsiai példákra ügyelő összegzés - Pip Nicholson »Roots and Routes«
Comparative Law in a Post-modern World' [ms] (Melbourne: University of Mel-bourne Asian Law Centre 2001), 22. o. - szerint „a bíróságot olyan f ó r u m n a k te-kintik, amelyet igénybevéve az egyének a joguralom szemszögéből kardinálisnak tekintett egyetemes és lényegi jogaikat gyakorolhatják", aminek szemszögéből aztán minden egyéb megközelítés, felfogás, hagyomány „kifejezetten vagy hall-gatólagosan", de szükségképpen leértékelődik.
56 Bruce Zagaris 'Law and Development of Comparative Law and Social Change - The Application of Old Concepts in the C o m m o n w e a l t h Caribbean' University of Miami Inter-American Law Review 19 (1988), 549-593. o., idézet 555. o.
- Általános elméleti modellek helyett valóban ország-specifikus mikroelemzések szükségét ismeri el Elliot M. Burg 'Law and Development: A Review of the Literature and a Critique of »Scholars in Self-Estrangement«' American Journal of International Law 25 (1975), 492-530. o.
57 John Henry Merryman - David S. Clark - Lawrence M. Friedman Law and Social Change in Mediterranean Europe and Latin America A H a n d b o o k of Legal and Social Indicators for Comparative Study (Stanford: Stanford University Press &
Dobbs Ferry, N.Y.: Oceana 1979), 18. o. [Stanford Studies in Law and
Deve-M á r p e d i g - a m ú l t n é m i e m l é k é v e l é l v e5 8 - e z a z e g é s z v á l l a l k o z á s ö s s z e t e t t t á r s a d a l m i - p o l i t i k a i é r t é k e l é s e s z e r i n t s e m l e h e t m á s , m i n t a z e g y k o r i k i z s á k m á n y o l ó k e r e s k e d e l m i k a p c s o l a t o k n a k t ö r t é n ő a l á v e -t é s , v a l a m i n -t a f ö l d f o g l a l á s o k h e l y z e -t e i r e e m l é k e z é s : f e l h í v á s s a l a r r a , h o g y „ a g y a r m a t i k o r s z a k n e m é r t f e l t é t l e n ü l v é g e t " , h i s z e n a z o k , a k i k m a a j o g i m o d e r n i z m u s t h a j s z o l j á k , m a g u k s e m m á s o k , m i n t a z o k a j o g i „ k e r e s k e d ő k " , a k i k a k e r e s k e d ő t á r s a s á g o k p r o f i t é h s é g é t a XVII.
s z á z a d t ó l i n d u l ó a n b i z t o s í t o t t á k .5 9
A k é r d é s e z é r t e g y r e i n k á b b t á r s a d a l o m p o l i t i k a i m a g a s s á g o k b a e m e l k e d i k , é s a g l o b a l i z á c i ó t e r m é s z e t é r e i r á n y u l : M a g u n k b ó l i n d u -l u n k - e k i v a j o n , h o g y s a j á t h a g y o m á n y u n k a t m á s o k r a e r ő -l t e s s ü k , lopment], id. Zagaris, ibidem. E megsemmisítő kritika korábbi megfogalmazásai közül Lawrence M. Friedman 'On Legal Development' Rutgers Law Review 24 (1969), 11-64. o. a bármiféle reform közegéül szolgáló jogi kultúra figyelmen kí-vül hagyását nehezményezte egy instrumentális racionalizáló szemléletű célratö-rés bűvöletében, John Henry Merryman 'Comparative Law and Social Change:
On the Origins, Style, Decline and Revival of the Law and Development Movement' American Journal of International Law 25 (1975), 457-491. o. pedig bár-miféle kellő megalapozás nélkül megkezdett cselekvésről szólt, amely anélkül minősített egyetemes mintává egy történetesen napjainkban túlnyomórészt köve-tett irányt, hogy gyakorlati vagy történelmi tapasztalatként akár saját múltbéli (amerikai) előzményeivel számot vetett volna. - Az első önkritika [David M.
Trubek 'Toward a Social Theory of Law: An Essay on the Study of Law and Development' Yale Law Journal 82 (1972) 1, 1-50. o.] etnocentrizmust és evolucio-nizmust nevesített, amennyiben a történelmet eseményeknek és jeleneteknek egy minden társadalom által megismétlendő azonos sorozataként feltételezte, a má-sodik pedig [David M. Trubek & Marc Galanter 'Scholars in Self-estrangement:
Some Reflections on the Crisis in Law and Development Studies in the United States' Wisconsin Law Review 1974/4, 1062-1102. o.] még naivitást is, mely nem-csak a fejlődő világ jogi valóságát irányította torz útra, de arra is képtelennek bi-zonyult, hogy legalább az Amerikai Egyesült Államok jogi valóságának összetett-ségéről hű képet alkosson magának.
58 „A gyarmatosító hatalmak a hagyományos társadalmak kulturális mintái-nak lerombolására mindenekelőtt azért törekedtek, mert a tradíció szerint élő embereket számos lényeges tulajdonságuk megóvta attól, hogy szociális, környe-zeti és spirituális imperatívuszaikat alárendeljék a gyarmati gazdaságban történő részvétellel szolgált rövidlejáratú gazdasági céloknak... [Ennek jegyében] a fel-növekvő generációt is megfosztották ama hagyományos tudástól, ami kizárólag tehetett volna azért, hogy saját társadalmuk hatékony tagjaivá formálja őket." E.
Goldsmith The Way An Ecological World View (London: Rider 1992), 285. o.
59 David F. Greenberg 'Law and Development in Light of Dependency Theory' Research in Law and Sociology An Annual Compilation of Research (Greenwich, Connecticut: JAI), 3 (1980), 129-159. o.
avagy t u d u n k - e önzetlenül másokat csupán abban támogatni, h o g y ö n m a g u k fejlesztésének útját megleljék? Vagyis nárcisztikusan önma-gunkra ügyelő hataloméhségünket, avagy segíteni akarásunkat szol-gálja-e érdeklődésünk? Végső soron melyik mintát választjuk hát a cirkuszi idomár akaratátviteli mutatványa és a kertésznek m i n d e n k o r másra figyelő alázata közül? Bizonyára nehéz az előbbi kísértését el-kerülni,60 á m csakis egy a tapasztalatok tanulságaihoz visszavezető út lehet hosszú távon sikerre vezető.
C s u p á n tallózva mai dilemmák megfogalmazásainak sorában, elő-fordulhat, h o g y az Amerikában problémátlanul jogosítvány-alapként felfogott joguralom csakis destabilizálna egy forráshiányos társadal-mat;61 annak kulturális meggyőződése hiányában, h o g y a jog i m m á r semleges közvetítő (s n e m az állami beavatkozás despotikus eszköze), maga a gyakorlati élet utasítja el m é g a régi jog reformjának kísérletét is;62 az egységként felfogott nyugati jogeszmény m a g a bizonyul töré-kenynek, véletlenszerű történelmi esetlegességek függvényének, amennyiben a piaciasítás óhatatlanul szembekerül a demokratizálás-sal, mert társadalommegosztó erőként m á r e d d i g is előnyben volt ki-sebbségeket preferál,6 3 vagy mert maga a demokrácia bizonyul kor-rupciót erjesztőnek,6 4 avagy a joguralom helyett - m i n t h o g y
önma-60 Jose E. Alvarez 'Promoting the »Rule of Law« in Latin America: Problems and Prospects' George Washington Journal of biternational Law and Economics 25 (1991), 281-331. o. a US Administration of Justice napjainkban szervezett se-gélyprogramjai kapcsán változatlanul a „liberális legalizmus" emberi jogi eszmé-nyeinek a konfliktusos erőltetéséről szól, Carol V. Rose 'The »New« Law and Development Movement in the Post-Cold War Era: A Vietnam Case Study' Law and Society Review 32 (1998) 1, 93-140. o. pedig arról, hogy az imperialista alapat-titűd egyáltalán n e m változott, így - persze a nyitott érdeklődésen túl - kérdéses, hogy egyáltalán célszerű-e, ha újra nyílik, tovább zajlik ez a mozgalom.
61 Ugo Mattéi 'The N e w Ethiopian Constitution: First Thoughts on Ethnical Federalism and the Reception of Western Institutions' in Transplants, Innovation, and Legal Tradition in the Horn of Africa ed. Elisabetta Grande (Torino:
L'Harmattan Italia 1995), 3. fej., 111-129. o.
62 Kathryn Hendley 'Legal Development in Post-Soviet Russia' Post-Soviet Affairs 13 (1997), No. 3, 228-251. o.
63 Dél-Afrika, Kazaksztán és Vietnam példájában A m y L. Chua 'Markets, Democracy, and Ethnicity: Toward a N e w Paradigm for Law and Development' Yale Law Journal 108 (1998), 1-107. o.
64 Miközben a joguralmat „konzultatív" státusban még gondolhatónak tartja Wei Pan Democracy or Rule of Law? China's Political Future [msl [presented at Conference on China's Political Options at Vail, Colorado, 19-21 May 2000].
gában ez „oly elbizonytalanítóan tág é r t e l m ű " - kizárólag részcélokat tűz m a g a elé, d e m é g ezeknél is felhíva a figyelmet annak szükségére, nehogy „saját kezdeményezései túlhajszolásával m a g á n a k az alapgon-dolatnak a hosszú távú fenntarthatóságát ássa alá".65
Ezért m á r koncepcióváltást jelez a fokozatosság ajánlása - például azé, h o g y a polgári szabadságjogok csekélyebb hangsúlya mellett egy szigorú büntetőjog bevezetésével ellensúlyozzák a k o m p a k t átültetés hiányát,6 6 v a g y h o g y egy p u s z t á n rudimentális, inkább keretjellegű alap lerakásából kiindulóan eleve többlépcsősre tervezzék a szocialista jog m e g h a l a d á s á t (esetünkben például a nyugati tulajdonjogi, szerző-dési és társasági jogi formák bevezetésével kezdve, s csupán ezek meggyökeresedését követően próbálkozva m e g a fentiek szociális, környezetvédelmi, versenyjogi, stb. érzékenységű finomításával és kiterjesztésével).67
Ezzel elérkeztünk saját teoretikus következtetésünk gyakorlati példázásáig, a saját fejlesztés kizárólagos bátorításáig.6 8 Mert a másik irányban is e m p a t i k u s megfigyelő számára adott annak tapasztalati-lag általánosítható tudása, hogy
„kevés tervezetet készítenek elő, még kevesebbet bocsátanak ki tör-vényként, ennél is kevesebbet ültetnek át a gyakorlatba, és mindezek közül talán egy sem vonja maga után az előírt magatartást, mivelhogy maguk az alapul fekvő elgondolások általában az alábbi ellenhatást ki-váltó három stratégia egyikén alapulnak: vagy lehetővé teszik, hogy a törvények érdekcsoportok alkudozásainak a kompromisszumát fejez-zék ki, és/vagy büntetőjogi eszközöket híva segítségül az alapproblé-ma kiiktatását tűzik célul, avagy külföldi jogot másolnak. Márpedig a megoldás a külföldi tanácsadók részéről nem tervezetet szövegező részvételt kíván, hanem azt, hogy a helyi előkészítőknek maga a
terve-65 Stephen J. Toope 'Programming in Legal and Judicial Reform: An Analytical Framework for C[anadian]I[nternational]D[evelopmentlAlgency]
Engagment' [msl [report] (1997) 25 o.
66 Richard A. Posner 'Creating a Legal Framework for Economic Deve-lopment' World Bank Research Observer 13 (1998) 1,1-11. o.
67 Thomas W. Waelde & James L. Gunderson 'Legislative Reform in Tran-sition Economies: Western Transplants - A Short-Cut to Social Market Economy Status?' International and Comparative Law Quarterly 43 (1994), 347-378. o.
68 Robert D. Cooter 'The Rule of State Law and the Rule-of-Law State:
Economic Analysis of the Legal Foundations of Development' Annual World Bank Conference on Development Economics 1996 (Washington: The World Bank 1997), 191-217. o.
zés f o l y a m a t á b a n n y ú j t s a n a k segítséget a n n a k é r d e k é b e n , h o g y ott, h e l y b e n létrejöhessen egy valóságos tervező és előkészítő m ű h e l y " .6 9
M e r t v é g s ő s o r o n ú g y i s a c é l z o t t r e n d s z e r k i v á l a s z t ó e r e j é n m ú l i k m i n d e n ,7 0 s r á a d á s u l a n e m j o g i k ö r n y e z e t m e g h a t á r o z h a t j a a j o g s o r -sát.7 1
V é g s ő t a n u l s á g k é n t h a d d é l j ü n k i s m é t e g y , a t e r m é s z e t e m b e r i k u l -t i v á l á s á b ó l v e -t -t h a s o n l a -t -t a l : j o b b h á -t l a s s a n m e g -t u d n i , h o g y m i -t is a k a r a f ö l d s a z é l ő k ö r n y e z e t , é s u t á n a j ö j j ö n c s a k a k e r t é s z .
69 Kína, Laosz, Sri Lanka, Mozambik, valamint a dél-afrikai Gauteng tarto-mány tekintetében - csakúgy, mint az egész fejlődő világra nézve - megállapítva lásd Ann Seidman & Robert B. Seidman 'Using Reason and Experience to Draft Country-Specific Laws' [közöletlenül maradt 13. fej. kézirati tervezet a Making Development Work Legislative Reform for Institutional Transformation and Good Governance, ed. Ann Seidman, Robert B. Seidman, Thomas W. Walde (The Hague & Boston: Kluwer Law International 2000) kötetéhez].
70 Robert B. Seidman The State, Law and Development (New York: St. Martin's Press 1978) 483 o.
71 Jan Van Olden 'Legal Development Cooperation: Transplanting or Transforming Legal Systems' in Legal Development and Corruption CILC Semi-nar in Tribute for Jan Van Olden, The Hague, December 10, 2002, 8-12 [www.cilc.nl / seminar-publication].