Tartós munkanélküliek aránya (180 napon túli)

A tartós munkanélküliek esetében a kistérség még kiegyensúlyozottabb volt 1993-ban. A kedvez mutatókkal rendelkez települések nagyobb száma mellett a széls séges értékek még kiugróbbak. A kistérség túlnyomó többségén rendkívül alacsony volt a tartós munkanélküliek aránya. Magas, 10% körüli arányban csupán a kistérség déli, küls perifériáján mutatható ki jelenlétük. Pusztacsalád és Csér rendelkezett a legkedvez tlenebb mutatókkal, de Iván, Szakony és Gyalóka településeken is rendkívül rossz volt a foglalkoztatási helyzet. A vizsgált id szak során a kistérség valamennyi településén csökkent a tartós munkanélküliek aránya. A legkedvez bb változások éppen az említett térségben következtek be. Átlagot meghaladó mértékben javult a mutató értéke a nevezett települések mellett Répceszemerén és Csáfordjánosfán is. Az id szak során bekövetkezett fejl dést bemutató térkép közel az 1993-as fejlettséget mutató térkép inverze,

összességében a kistérségben a tartós munkanélküliek arányát tekintve nivellálódás következett be.

21. térkép A tartós munkanélküliek aránya (180 napon túli) 1993-ban, valamint a mutató értékének változása 1993-2006 között

Forrás: saját szerkesztés

Az adatsorok is közel kiegyenlítettséget mutatnak a kistérség települései között. (Melléklet M2.20.) Az átlagosnál jóval kedvez bb értékkel rendelkezett a települések túlnyomó többsége, számos esetben nem található nyilvántartott tartós munkanélküli a lakosság körében. A legkedvez tlenebb mutatóval rendelkez települések azonban – arányait tekintve – széls ségesen kedvez tlen értékekkel rendelkeztek. A 1993-as évben 10%-ot meghaladta a tartós munkanélküliek aránya Cséren és Pusztacsaládon, de Ivánban is elérte a 8%-ot. Az el bbiekkel ellentétben, Ivánban a mutató értéke fokozatosan javult.

Répceszemerén pedig a kezdeti közel kiegyensúlyozott arány 1995-’96-ra 10% körüli értékre emelkedett, majd dinamikus csökkenést mutatott. A vizsgált id szak végére, jelent s nivellálódást követ en a tartós munkanélküliek aránya a kistérség valamennyi településén 2% alatti szintre csökkent.

A tartós munkanélküliek átlagosan a kistérség településein a vizsgált id szak során egyre csökken arányban voltak jelen. Két kisebb törést l eltekintve az értékek folyamatosan kedvez bbé váltak, míg 2006-ra a kiinduló adat 1/5-ére mérsékl dött. A minimális értékek tekintetében tendencia nem tárható fel, hiszen a második vizsgált évt l kezd d en léteztek olyan települések, ahol nem tartottak nyilván tartós munkanélküli lakost. Az átlag jelent s javulását a maximális értékek er teljes csökkenése okozta. A széls ségesen kedvez tlen adatok – a 10% feletti arány – az id szak elején dinamikusan mérsékl dött, majd 1997-t l kezd d en 2-6% között ingadozott. A szóródás terjedelme – az említett törések jelenléte mellett – jelent sen csökkent a vizsgált 14 év folyamán. A 10%pontnál magasabb

különbség, er teljes kiegyenlít dést követ en, 2%pont körüli értékre zsugorodott 2006-ra.

A relatív terjedelem adatsora elméletileg differenciálódást jelez, azonban az értékek emelkedése mögött a kistérségi átlag jelent s mérsékl dése, a tartós munkanélküliségi helyzet enyhülése húzódik. E folyamatban meghatározó a széls séges adatok elt nése, így az er teljes kistérségi kiegyenlít dés.

A duálmutató számított adatsora látszólag ellentmond mindennek, ez azonban az egynél alacsonyabb munkanélküliségi értékek jelenlétének köszönhet . Valójában az átlagosnál kedvez tlenebb adatokkal rendelkez települések esetében arányaiban kedvez bb változások következtek be, mint a másik településcsoport átlagos értékeiben. El z eknél éves átlagban 0,16%ponttal, utóbbiaknál pedig 0,05%ponttal mérsékl dött a tartós munkanélküliek aránya 1993-2006 között. A széls értékekben bekövetkezett kedvez változásokra utal a decilisek vizsgálata. Az 1. decilis településein az id szak során jelent sen, éves átlagban 0,25%ponttal mérsékl dött a tartós munkanélküliek aránya. A széles decilisek hányadosában azonban – az egy alatti értékek következtében – csak részben mutatható ki e kedvez folyamat. A középs decilisek átlagai az id szak során hasonló ingadozásokkal hasonló tendenciát követtek. Arányuk mindvégig kiegyensúlyozott maradt, 1,1-szeres különbséggel.

Az egyes települések tartós munkanélküliek arányára vonatkozó értékei jelent s szórást mutattak az vizsgált id szakban. Átlaghoz viszonyított nagyságuk – egy-egy kedvez bb évt l eltekintve – 80% feletti. A korábban említett kedvez nivellálódási folyamatok azonban a relatív szórás esetében 2000-t l nem mutathatók ki az átlag egynél kisebb értékei következtében. A koncentráció azonban, ha ingadozásokkal is, mindvégig rendkívül alacsony volt, 4-6% körüli, amely az adatok többségének közel kiegyenlített szintjét jelzi.

A kistérség egészében átlagosan rendkívül alacsony a tartós munkanélküliek aránya. A kedvez foglalkoztatási folyamatok hatására értéke a kezdeti 1,81%-ról 0,56%-ra mérsékl dött, az id szak során éves átlagban 0,09%pontos csökkenéssel. A Sopronra vonatkozó adatsor alacsonyabb arányú tartós munkanélküliség mellett hasonló ingadozásokat követve csökkent a vizsgált években. A vidéken nyilvántartott tartós munkanélküliek aránya jelent s szórást mutatott az id szak elején, így a kedvez folyamatok hatására a mérsékl dés is nagyobb arányú volt a vidéki települések átlagában (a trend meredeksége -0,14).

19. táblázat Tartós munkanélküliek aránya (180 napon túli) – kistérségi korrelációs kapcsolatok

Korreláció

Sopron – Átlag 0,9641

Vidéki átlag – Átlag 0,9800

Sopron - Vidéki átlag 0,8921

Forrás: TeIR alapadatok alapján saját számítás és szerkesztés

A tartós munkanélküliek többsége – az ezredfordulóig – a vidéki települések lakosságából került ki, majd megfordult a Sopron–Vidék reláció. Ebb l következ en az átlag tekintetében a kezdeti évek ingadozásait jobbára a vidék, majd a soproni adatsor határozta meg. A korreláció mindkét kategória vonatkozásában er s 0,98, illetve 0,96. A jelent sebb eltérések és magasabb arányok következtében a vidéki adatsor némiképp er sebb kapcsolatot mutatott a kistérség egésze munkanélküliségi mutatójával. A kontrollként elvégzett számítás azonban jelzi a soproni és a vidéki munkanélküliség alakulásának közel azonos ingadozásait.