Az infrastruktúra fejlettsége

Az 1960-as évekig az infrastruktúra gazdasághoz viszonyított fejletlensége jellemeze a térséget. Az ipar és a mez gazdaság kiemelt fejlesztése mellett a kommunális rendszerek és az – egészségügyi, oktatási, közösség stb. – intézményhálózat infrastrukturális hátterének kiépítése elmaradt. Az országos szinten tapasztalható jelenségre reagálva, a negyedik ötéves tervben már az infrastruktúra kiépítésére szánt összegek meghaladták az ipar támogatását. A harmadik szektor elmaradottságának felszámolása azonban hosszú

id t, kiépítése és fenntartása pedig jelent s forrásokat vett igénybe. A már bemutatott közlekedési hálózatok kiemelked fejlettségét a térség kedvez földrajzi helyzete és a korábbi nyugati orientációja okozta. A további rendszerek azonban jelent s fejlesztésre szorultak. Az 1960-as években sor került a települési úthálózat pormentesítésére, korszer sítésére, a járdák kiépítésére. Az életkörülmények javulása kedvezett a lakásépítésnek. A házak átépítése és az új lakásépítések következtében a települések arculata ekkor jelent sen megváltozott; nagyrészt elt ntek a hagyományos építészeti elemek. A tájjelleg épületek helyét átvették az ún. „tízszer tíz méteres, sátortet s házak”.

A kommunális infrastrukturális rendszerek – pl. villany, víz- és szennyvízvezeték-hálózat, gázellátás – kiépítésében jelent s különbségek mutatkoztak. Egyes településeken (pl. Und, Zsira) már az 1930-as években bevezették a villanyvilágítás, szélesebb kör kiépítésére azonban csak az 1960-as évekt l került sor. Ágfalva és Gyalóka pedig az 1980-as években csatlakozott az elektromos hálózathoz. A vízellátást számos településen törpevízm vek létesítésével oldották meg. Ilyen községi szint fejlesztésre került sor az 1960-as években Fert rákoson és Nagylózson, az 1970-es években Csapodon, Egyházasfaluban, Ivánban, Löv n, Nemeskéren és Röjtökmuzsajon, az 1980-as években pedig Völcsejen. Ágfalván a soproni vízvezetékrendszerhez kapcsolódtak. Térségi vízellátást biztosít a fert széplaki és a fert szentmiklósi víztorony. A szennyvíz-hálózat kiépítésére a rendszerváltozást követ en került sor. Az 1990-es évtizedt l az infrastrukturális fejlettségben meglév települések közötti különbségeket tovább fokozta olyan új elemek megjelenése, mint a vezetékes gázellátás és a telefon-hálózat kiépítése. Az évtized folyamán, illetve az ezredfordulót követ en a jelent s állami támogatással megvalósult fejlesztések érintették szinte valamennyi kistérségbeli települést, így napjainkra a kistérségben közel teljes kör a kommunális infrastruktúra kiépítettsége. A különbségek csupán a szolgáltatókhoz köthet kábeltelevízió és Internet terén, valamint a közösségi és szociális infrastruktúra elemeiben mutathatók ki.

Az intézményi ellátottság terén a kistérségben általánosnak tekinthet a ravatalozók és t zoltószertárak megléte, amelyek többségét szintén az 1960-as és az 1970-es években építették. A települések többség rendelkezett kultúrházzal, amely gyakran kapcsolódott a községházához. Helyet kapott benne könyvtár, ifjúsági klub, egészségház, Hidegségen pedig még kocsma is. Az orvosi rendel k és egészségházak kialakítására szintén gyakran a közösségi ház épületében került sor. A körzeti orvosi rendszer bevezetésével azonban az aprófalvas térségekben kedvez tlenül alakult az egészségügyi ellátás. A lakossági igények mellett valójában az 1971. évi OTK-ban meghatározott településkategóriák fejlesztése

valósult meg a 1970-es és az 1980-as években. A kistérség körzeti központjaiban ekkor került sor a közösségi és szociális infrastruktúra elemeinek kiépítésére, b vítésér. Fert dön szolgáltató ház létesült, a takarékpénztár fiókot nyitott. A kistérségben Sopronon kívül egyedül Fert dön m ködik középiskola. Az átadott új körzeti általános iskolában pedig tanultak fert endrédi gyerekek is. Míg egyes településeken az orvosoknak és pedagógusoknak lakásokat alakítottak ki (pl. Fert szentmiklós, Fert széplak, Iván, Nagycenk, Zsira), addig az óvodák és iskolák, valamint az egészségügyi szolgáltatások körzetesítése hátrányosan érintette Eberg c, Hidegség, Pinnye, Pusztacsalád, Répceszemere és Völcsej községek fejl dését. Harkán és Kópházán bölcs de, Nagycenken pedig csecsem véd otthon létesült. Hegyk n, Ivánban és Löv n tornacsarnokkal is b vítették az iskolát, máshol viszont körzetesítették azt. Répceszemerén az orvosi és gyógyszertári szolgáltatás, valamint az iskola körzetesítése mellett megsz nt az önálló tanács és a plébánia is. A munkaalkalmak hiánya következtében a fiatalok elköltöztek a településr l. Csapod körzetközponti feladatkört kapott az oktatás terén, majd tanácsát és fels tagozatos iskoláját – a körzetéhez tartozó pusztacsaládi gyerekekkel együtt – Fert szentmiklóshoz csatolták. A „városiasodó” nagyközségben két ütemben került sor az iskola fejlesztésére, valamint egészségügyi központot és szolgáltató házat is kialakítottak.

Az 1960-as években esti tagozatos gimnázium m ködött a településen. Fert rákoshoz, Hegyk höz, Ivánhoz, Pet házához és Zsirához hasonlóan itt is fiókot nyitott a takarékszövetkezet. A szociális ellátás terén Egyházasfalu, Fert rákos, Fert szentmiklós, Iván, Nagylózs, Pereszteg, Sopronkövesd és Zsira rendelkeztek infrastruktúrával. A Hegyk n és Pet házán nyitott strand a környék lakosságának nyújtott többletszolgáltatások mellett megalapozta ezen települések turizmusfejlesztését (ezzel azonban igazán csak Hegyk tudott élni).

A kommunális infrastruktúra fejlesztései és a települések önállósodása ellenére az intézményi ellátottság terén továbbra is jellemz a körzetközpont és perifériája megosztottság. A társulási szabadság, valamint a kisebb települések önkormányzatait érint gazdasági és adminisztratív kényszer következtében a közszolgáltatások számos településen hiányosak. A szolgáltatások többnyire biztosítottak a társulási formában megvalósított intézményfenntartás és -m ködtetés által, azonban gyakran csak valamely környékbeli településen.