Egy f állandó lakosra jutó összes belföldi jövedelem

A Sopron-Fert di kistérség jövedelmi viszonyai – az említett kutatások és adatsorok alapján – országosan a legkedvez bbek közé tartoznak. A kistérség azonban e tekintetben sem egységes. 1992-ben az egy f re jutó belföldi jövedelem Sopronban és az említett cukorgyárnak – és az alacsony lakosságszámnak – köszönhet en Pet házán volt a legmagasabb. Szintén kedvez adatok jellemezték a vidéki (al)központok, így a gazdasági szervez er ként funkcionáló Fert szentmiklós és Löv , valamint a kulturális, turisztikai és részben gazdasági szerepkörrel rendelkez Nagycenk és Fert d lakosságának átlagos jövedelmi helyzetét. Az elérhet ség hiánya következtében a kistérség déli és középs részein, valamint az elzártság miatt a Fert part egyes településein relatív alacsony volt a gazdaság fejlettsége, így a lakosság jövedelemszerzési lehet ségei is. A vizsgált mutatót tekintve 2006-ig a kedvez kiinduló helyzetben lév települések fejl dtek a legdinamikusabban, amelyekhez a Löv környéki települések, illetve a helyi turizmus fejl désének köszönhet en Hegyk és a „bevásárlóturizmus” által Fert d tudott csatlakozni. Kedvez folyamat, hogy a korábban alacsony jövedelmi szinttel rendelkez települések jelent s része, a gazdasági aktivitás b vülése révén a kistérségi átlagot meghaladó ütemben fejl dött. A legfejletlenebbek közé tartozó Csér és Csáfordjánosfa lakosságának jövedelmei növekedtek a legalacsonyabb mértékben, így e két település relatív pozíciója is tovább romlott.

6. térkép Az egy f állandó lakosra jutó belföldi jövedelem 1992-ben, valamint a mutató értékének változása 1992-2006 között

Forrás: saját szerkesztés

A vizsgált 15 éves id szak adatsora alapján nagyjából stabilnak tekinthet a legmagasabb egy f re jutó belföldi jövedelemmel rendelkez települések sora. (Melléklet M2.5.) Azon települések, amelyek fajlagos mutatója 1992-ben az átlagot messze meghaladóan magas volt, pozícióját többnyire tartva, magas növekedést ért el. Az átlagos fejlettség települések közül Hegyk és Fert endréd fejl dése kiemelked e mutató tekintetében. Jelent sebb átrendez dés a korábban fejletlen helyi gazdasággal rendelkez települések jövedelmi mutatóinak er södése hatására következett be (pl. Gyalóka, Und és Völcsej el retörése az id szak végén, illetve Nemeskér ingadozó adatsora). Ez utóbbi települések esetében egy-egy jelent sebb beruházás az alacsony lakosságszám következtében jelent s növekedést eredményezett a fajlagos jövedelmi mutatóban. A legalacsonyabb érték mutatókkal stabilan Csáfordjánosfa és Csér rendelkezett. Kedvez tlen helyzetéb l relatív felzárkózásra volt képes Zsira, majd Répceszemere, illetve az ezredfordulótól Eberg c, Újkér és Szakony is. A leglátványosabb fejl dést az egy lakosra jutó belföldi jövedelmek növekedése tekintetében Und és Völcsej értéke el, amelyek 2006-ra a legkedvez bb mutatójú települések közé tartoztak.

A mutató értéke kistérségi szinten a települések adatainak átlagában folyamatosan és dinamikusan b vült. Az id szak alatt évente átlagosan 36.453 Ft-tal n ttek a lakosság belföldi jövedelmei. Mind a minimum, mind a maximum értékre jellemez e dinamika, a trend meredeksége 17.348, illetve 42.819. A két széls érték hányadosa, így az egyenl tlenség mértéke ’96-ig növekedet, ezt követ en magas szinten ingadozott, majd – az ingadozás mellett – fokozatosan csökkent. 1992-2006 között összességében nagyjából kiegyensúlyozott fejl dés volt tapasztalható (a trend meredeksége -0,02), azonban az

id szak végén kedvez csökken tendencia figyelhet meg. A minimum és maximum különbsége szinte folyamatosan emelkedett, 25.471 meredekség trendet követve. Ez azonban nem az egyenl tlenségek növekedésével, inkább az átlagos jövedelemszint dinamikus emelkedésével magyarázható. Ezt támasztja alá a relatív terjedelem kiegyensúlyozottsága is (a trend meredeksége -0,03).

Az átlag feletti fajlagos jövedelemmel rendelkez települések mutatójának átlaga 1,34-szerese az átlag alattiak átlagának. A duálmutató értéke a vizsgált id szak során csupán kis mérték változásokat jelzett. A legmagasabb, ’94-es értéket követ en szinte végig csökkenés volt megfigyelhet . Összességében 2006-ra az egyenl tlenség 1,29-szeresre mérsékl dött. A széls és középs decilisek arányai hasonlóan viselkedtek. A legfejlettebbek és legkevésbé fejlettek aránya 2,03-szeres különbségr l 1996-ra 2,12-re emelkedett, majd az id szak végéig 1,76-szeresre csökkent. A középs decilisek átlagos értékei mindvégig közel azonosak maradtak, így az egyes települések relatív pozícióinak jelent s átrendez dése a decilisekbe történ aggregálás révén feloldódtak.

A szórás értéke folyamatosan emelkedett 1992-2006 között (a trend meredeksége 5.629,7).

Az átlagjövedelem magas kezdeti szintje és az id szak alatt bekövetkezett jelent s emelkedése következtében azonban kiegyenlített jövedelmi viszonyokat jelez. A relatív szórás értéke – a korábbi elemzett mutatókhoz hasonlóan – az évtized második feléig emelkedett, majd 2006-ig fokozatosan csökkent. A trendvonal -0,35-es meredeksége jelent s nivellálódást mutat. 2006-ban a szórás mértéke már csak az átlag 15,53%-a volt. A Herfindahl-index-szel mért koncentráció alacsony szint , csupán 3%-os, amely az id szak folyamán nem változott.

A fajlagos jövedelem lakossági súlyozással számított kistérségi átlaga – egyes vidéki települések esetében tapasztalható rendkívül kedvez folyamatok következtében – meghaladja a települések átlagában számított értéket (a trend meredeksége 41.576). A soproni trend meredeksége, a magasabb kiinduló érték következtében meghaladja a kistérségi, illetve a vidéki átlagot is. Az egy f re jutó jövedelem trendjének meredeksége Sopron esetében 44.216, míg a vidéki települések átlagában 37.607.

5. táblázat Egy f állandó lakosra jutó SzJA alapot képez jövedelem – kistérségi korrelációs kapcsolatok

Korreláció

Sopron – Átlag 0,9998

Vidéki átlag – Átlag 0,9994

Sopron - Vidéki átlag 0,9985

Forrás: TeIR alapadatok alapján saját számítás és szerkesztés

A bemutatott éves fajlagos adatok alapján mind Sopron, mind pedig a vidéki települések átlaga egyértelm en meghatározza a kistérség fajlagos jövedelemszintjét. A számított er teljes korreláció Sopron esetében némiképp magasabb, a különbség azonban nem szignifikáns (amit a kontrollként elvégzett Sopron – vidéki átlag rendkívül er s korrelációs értéke is jelez).