M köd gazdasági szervezetek számának változása

A gazdasági aktivitás mértéke kistérségi szinten a vizsgált id szak alatt szinten folyamatos fejl dést mutatott. Az egyes települések, és egyes évek tekintetében azonban jelent s eltérések mutathatók ki a gazdasági szervezetek számának változásában. A változásra vonatkozó els , 1993-as adatok alacsony gazdasági aktivitás mellett az egyes települések esetében rendkívül eltér b vülést jeleznek. Hidegségen a vállalkozások száma a hatszorosára n tt, míg hét – f ként kisebb és gazdaságilag fejletlenebb – településr l adatok sem állnak rendelkezésre. A kiugró értékek – Hidegség, Zsira, Fert boz és Újkér – következtében a települések többségét az átlagtól messze elmaradó értékek jellemzik a gazdasági szféra b vülése tekintetében. A szervezetek számának változási üteme a 15 éves id szak egészét vizsgálva jóval kiegyenlítettebb. Dinamikusan b vült jellemz en Sopron, a határátkel k közelében lév települések, a korábbi ipari központ, Fert szentmiklós gazdasági aktivitása, illetve relatív dinamikus b vülés mutatkozik a kezdetben rendkívül kevés vállalkozással rendelkez településeken (pl. Csér, Csáfordjánosfa, Répceszemere, Nemeskér, Gyalóka). A legalacsonyabb ütem fejl dést e tekintetben Egyházasfalu, Iván, továbbá a kistérség déli részének központja, Löv érte el.

4. térkép A m köd gazdasági szervezetek számának változása 1993-ra, valamint a mutató értékének változása 1993-2006 között

Forrás: saját szerkesztés

A gazdasági szervezetek száma változásának éves adatait elemezve (Melléklet M2.3.) a gazdaság b vülése rendkívül mozaikos képet mutat. Szinte valamennyi településen kimutatható dinamikus fejl dést jelz év, amelyb l csak a kezdetben is magas gazdasági aktivitással jellemzett települések maradtak ki. A hullámokban megjelen b vülés többnyire infrastrukturális fejlesztéshez, egy-egy leteleped vállalkozás dinamizáló hatásához, a határnyitással megjelen keresletnövekedéshez és a gazdasági kapcsolatok er södéséhez köthet . Jelent sebb visszaesés az id szak alatt nem jellemz . Kizárólag olyan kistelepüléseken fordul el – pl. Gyalóka, Eberg c –, ahol alacsony a gazdasági szervezetek száma, így egy-egy vállalkozás megsz nése az adatokban komolyabb csökkenést jelez. A Sopron-Fert di kistérségben a települések gazdasági aktivitásának változását 1993-2006 között összességében folyamatos b vülés jellemzi, majd az aktivitás magas szinten stabilizálódott 2004-t l.

A kistérségi átlag szintén nagyjából kiegyenlített növekedést mutat. A tendenciát csak a már említett adatgy jtés-technikai változtatás, valamint az 1997-1999-es és a 2002-es minimális visszaesés töri meg. Ez utóbbiakat azonban a következ év kiemelked adata kompenzálja. Az id szakra vonatkozó trend meredeksége -10,5, amely azonban nem áll összefüggésben a gazdasági aktivitás változásával, kizárólag az adatgy jtés változására vezethet vissza. Az el z mutatóhoz hasonlóan, a minimális értéket 2002-ig Csér produkálta, ahol a jelzett évig nem m ködött gazdasági szervezet. A legmagasabb érték, a már jelzett mozaikos képnek megfelel en nem köthet egy kiemelt településhez. A két széls érték közötti arány az id szak alatt kis mértékben növekedett, 2006-ban 1,5-szeres volt a b vülés dinamikájának eltérése. A szóródás terjedelme, azaz a széls értékek

különbsége a 2004-t l jelentkez stagnálásig rendkívül magas volt, tendenciájában azonban folyamatosan csökken (a meredeksége -86,6). Az adott évek településekre vonatkozó adatainak rendkívül széls séges eltérését jelzi a relatív terjedelem kezdeti magas értékei is; 1993-ban az átlag 4,2-szerese volt a szóródás terjedelme. A gazdasági aktivitás 2004-t l bekövetkez rögzülése e mutató esetében is kimutatható. Ez évt l a relatív terjedelem értéke már csak 0,3-0,4 körül mozog, így az id szak egészét tekintve meredeksége csökken (évente átlagosan 0,19-del).

A kistérségi átlagnál magasabb b vülést mutató települések adatainak átlaga a kezdeti években jelent sen meghaladta a további települések hasonló értékeinek átlagát. Az Éltet -Frigyes duálmutató 3,2-szeres különbséget jelez. A vizsgált évek során némi ingadozással csökken tendenciát mutatva az id szak végére közel kiegyenlített kistérségi eloszlást mutat. 2006-ban közel azonos, a különbség csupán 1,15-szeres. A nivellálódási folyamatot elemeire bontva kimutatható, hogy a kedvez folyamatok hátterében a középs decilisek átlaga közötti különbségek rendkívül alacsony kezdeti szintje (1,17-szeres különbség), az abban bekövetkezett minimális növekedés (évente átlagosan 0,02), illetve a széls decilisek átlagai közötti különbség némi csökkenése (évente átlagosan -0,01) áll.

A már jelzett kiegyenlít dést er síti a szórás és a relatív szórás értékei, valamint azok tendenciái is. A szórás kezdetben kiemelked en magas volt (az átlag 82,1%-a), amely az egyes települések gazdasági „ébredésének” a rendszerváltozást követ eltér id pontjával függ össze. Az érték az évek során – az ezredfordulót követ némi emelkedés ellenére – jelent s csökkenést mutat, éves átlagban 16,3-del. Ugyanezen kedvez tendencia vonatkozik a relatív szórás adataira is, amely 2006-ban már szintén kiegyenlítettséget jelez (a szórás az átlag 9,45%-a). A gazdasági szervezetek számának változása a koncentráció tekintetében is közel arányos eloszlást mutat. Alacsony kezdeti értéket követ en (4,29%-os koncentráció) az id szak végére – fokozatos csökkenéssel – a Herfindahl-index értéke 2,59%-ra mérsékl dött.

Kistérségi szinten a gazdasági szervezetek száma – a ’96-’97-es némi visszaesést leszámítva – folyamatos növekedést mutat. A változás dinamikája azonban ingadozik az egyes éveket tekintve. Összességében a vállalkozások számának emelkedése évente átlagosan 9,43-dal csökkent. Az er s gazdasági potenciál hatására Sopronban a csökkenés üteme ennél mérsékeltebb, 8,23. A vidék rendkívül heterogén képet mutat mind települési szinten, mind az egyes éveket tekintve. A jelent s ingadozások eredményeként a gazdasági aktivitás dinamikájának csökkenése éves átlagban 14,7. Ennek hátterében az a tény áll,

hogy a rendszerváltozást követ en, a kialakuló gazdasági szféra hatására kiemelked en magas volt az újonnan bejegyzésre kerül vállalkozások száma.

4. táblázat M köd gazdasági szervezetek számának változása – kistérségi korrelációs kapcsolatok

Korreláció

Sopron – Átlag 1,0000

Vidéki átlag – Átlag 0,9996

Sopron - Vidéki átlag 0,9993

Forrás: TeIR alapadatok alapján saját számítás és szerkesztés

A kistérség vállalkozásainak dönt többsége Sopronban m ködik. Ebb l következ en a vállalkozói aktivitás növekedését is egyértelm en a város gazdasági szférája határozza meg. A vidék értéke is er teljesen korrelál a kistérségi átlaggal, amelyet a települések magas száma, illetve a vidék gazdaságának kiemelked dinamizmusa eredményezett.

1.1.1.3. 1000 lakosra jutó fels oktatási intézményben dolgozó oktatók száma

A Sopron-Fert di kistérségben egyetlen fels oktatási intézmény m ködik. A soproni székhely Nyugat-magyarországi Egyetem 2005-ben további Karokkal rendelkezett, a kistérség határain túli Gy rben, Mosonmagyaróváron és Székesfehérváron. Az adatok szerint 350 oktató dolgozott az intézményben, a lakhely szerinti megoszlásuk azonban nem ismert.

5. térkép A fels oktatásban dolgozó oktatók száma 2005-ben

Forrás: saját szerkesztés

A településekre vonatkoztatott kistérségi átlag alapján 0,16 oktató jutott 1000 lakosra.

(Melléklet M2.4.) A minimum érték a vidéki településekr l származik, míg az egyetlen értékelhet adat – 6,27 oktató 1000 lakosra – Sopronhoz köthet . A szóródás terjedelme

megegyezik a Sopronra vonatkozó adat nagyságával, a relatív terjedelem pedig – az alkalmazott képletnek megfelel en – az elemzésbe vont települések számával. Az egyenl tlenségi mutatók nem értelmezhet ek. A szórás rendkívül magas, 0,99, ami az átlag több, mint hatszorosa (616,44%-a). Az egyetlen értékelhet adatnak köszönhet en a koncentráció is rendkívül magas, Sopron kiugró értéke és a vidék „passzivitása”

következtében 99,86% a Herfindahl-index.

A lakosságszámra vonatkoztatott kistérségi átlag alapján 3,75 fels oktatásban dolgozó oktató jut 1000 lakosra. A kedvez érték Sopron e téren mutatott fejlettségének köszönhet .