A pályázati források egyenl tlenségei

A Sopron-Fert di kistérség a rendszerváltozást követ en – a komplex mutató fejlettsége következtében – egy id szakban sem került a területfejlesztés által kedvezményezett kistérségek közé. (A települések közül is csupán egy volt hivatalosan hátrányos helyzet .) Ezek hatására az el z ekben említett hazai területfejlesztési forrásokból az országos átlag alatti mértékben részesült. Az Európai Unióhoz köthet források tekintetében azonban a magas gazdasági és társadalmi aktivitás következtében számos sikeres projekt zajlott a kistérségben. A régió kiemelked fejlettsége következtében azonban a gazdasági célú projektek támogatási intenzitása alacsonyabb volt a Nyugat-Dunántúlon, mint a fejletlenebb régiókban.

A vizsgált id szakban összesen 942 nyertes pályázatot adtak be és valósítottak meg a kistérség szerepl i. A kedvezményezettek között valamennyi szektor, így az önkormányzatok, a civilek, a non-profit és a gazdasági szervezetek, a vállalkozások és vállalkozók, illetve a lakosság is képviseltette magát. A sikeres projektek többnyire kommunális és hálózati infrastruktúra fejlesztésére, intézményfejlesztésre és – m ködtetésre, termel beruházások megvalósítására, kisvállalkozók támogatására, a humán er forrás fejlesztésére, marketing tevékenységek támogatására, közösségi és kulturális rendezvények szervezésére és megvalósítására, együttm ködések kialakítására stb. irányultak. A pályázatok túlnyomó többsége, 81,3%-a – szám szerint 766 – hazai, míg

18,7%-a – szám szerint 176 – részben uniós forrásokból került finanszírozásra. (Melléklet M2.21.) A települések közötti eloszlásuk er s soproni koncentrációt mutatott. A 942 támogatott pályázatból 558 – az összes 59,2%-a – Sopronhoz köt dött. Magas arányban szerepelt a Széchenyi Kártya igénylése, amely a KKV-k kistérségi területi egyenl tlenségeihez hasonlóan a város dominanciáját mutatta. További jelent s számú – bár a soproni adatoktól messze elmaradó – nyertes pályázat mutatható ki az er sebb gazdaságú, aktívabb önkormányzattal, gazdasági és civil szférával rendelkez fejlettebb vidéki központokban, sorrendben Fert szentmiklóson, Fert dön, Kópházán, Hegyk n, Sarródon és Zsirán. Az említett települések közül sajátos Hegyk n a fürd - és gyógyturizmushoz köt d , Sarródon a Fert -Hanság Nemzeti Parkkal kapcsolatos, Zsirán pedig egy agrárvállalkozás fejlesztései. A legkevesebb nyertes pályázatot Csér, Eberg c és Gyalóka jegyezte. Hazai (rész)finanszírozás a kistérség valamennyi településére érkezett, 10 település azonban nem jutott EU-forrásokhoz projektjei megvalósítására. A legkevésbé aktív Csér, Eberg c és Gyalóka mellett ez utóbbiak közé tartozott Egyházasfalu, Fert boz, Fert endréd, Fert rákos, Nemeskér, Pet háza és Röjtökmuzsaj.

Összegét tekintve 9.322.392.000 Ft-nyi pályázati forrás érkezett a vizsgált id szakban a kistérség településeire. A nyertes projektek számának megoszlásával ellentétben az összegek tekintetében az EU források tették ki a nagyobb hányadot. A támogatások 69,48%-a, összesen 6.477.217.000 Ft EU (rész)finanszírozás keretében, míg csupán a fennmaradó 30,52%, összeg szerint 2.845.175.000 Ft hazai forrásokból került a kistérségbe. Az összegek közel 2/3-a (62,63%-a, összesen 5.838.769.000 Ft) a soproni fejlesztéseket és egyéb projekteket támogatta. Jelent s nagyságrend forrás érkezett – sorrendben – Zsirára, Röjtökmuzsajra, Fert szentmiklósra és Sopronkövesdre. Ezek összetétele, illetve a felhasználás célja különbözött az egyes településeken. (Míg pl. Zsirán dönt en EU-forrásokból vállalkozásfejlesztésre került sor, addig Röjtökmuzsajon csupán hazai forrásokat használtak fel, f ként kommunális infrastruktúra fejlesztésére.) A küls finanszírozási összegek Gyalókán, Nemeskéren, Csáfordjánosfán, Egyházasfaluban és Völcsejen voltak összegüket tekintve a legalacsonyabbak. A vidéki települések közül az EU-források megszerzésében f ként Zsira, Sopronkövesd, Fert szentmiklós és Fert széplak, hazai források esetében pedig Röjtökmuzsaj és Fert d jeleskedett.

22. térkép A hazai, az EU, valamint az összes pályázati forrás fajlagos megoszlása a Sopron-Fert di kistérségben

Forrás: saját szerkesztés

Az elnyert támogatások fajlagos adatai eltér területi különbségeket mutatnak. A hazai források tekintetében Röjtökmuzsaj a megvalósított nagy összeg kommunális beruházás, illetve a kistérségi szinten alacsony lakosságszám következtében kiugróan magas értéket ért el. Cséren pedig az alacsony bekerült többletforrás ellenére a rendkívül alacsony lakosságszám hatására kedvez e fajlagos mutató. A kiugró értékek következtében a kistérség további települései a csoportba sorolás eredményeként közel homogénnek t nnek. Az EU-hoz köthet források esetében szintén er s területi egyenl tlenségek alakultak ki. Zsirán egy agrárvállalkozás sikeres pályázati aktivitása eredményeként fajlagosan kiemelked en magas összegek jutottak a településre. Az átlag körüli szintet ért el Hidegség, illetve Pusztacsalád is, azonban a források összetételében jelent s különbségek tapasztalhatók. Hidegségen az elnyert PHARE CBC támogatások mellett hasonlóan fajsúlyosak a hazai források is, Pusztacsaládon azonban nagyságrendekkel magasabb a KKV-k támogatásainál a sikeres SAPARD és AVOP projekt társfinanszírozása. A kistérség további települései lakosságszámukhoz viszonyítva nagyságrendileg közel azonos mértékben részesültek pályázati támogatásokban. A hazai és EU forrásokat együttes értékét tekintve kiemelkedik a két már bemutatott település. Amíg

azonban Röjtökmuzsajon a hazai támogatás a meghatározó, addig Zsirán egyértelm en az EU projektek hatására kedvez ek az adatok. A felhasználás célját tekintve is jelent s, már említett különbségek mutathatók ki. Fajlagosan átlagot meghaladó mérték forrás érkezett Csérre, Hidegségre és Pusztacsaládra is.

Az egyes településekre vonatkozó pontos adatok jelent sebb területi egyenl tlenségeket mutatnak. A települések túlnyomó többségének forrásszerzése nem kiegyensúlyozott.

Ebben nagyrészt az EU pályázatok alacsonyabb száma, ugyanakkor lényegesen magasabb projektköltsége játszotta a dönt szerepet. Az említett 10 település kizárólag hazai forrásokból szerzett többlettámogatásokat. A továbbiak közül – az EU források magasabb fajlagos értékei ellenére – Szakony, Répcevis, Répceszemere, Pereszteg, Kópháza, Iván, Fert homok és Fert d esetében magasabb egy f re jutó összegek érkeztek a tisztán hazai pályázatok által.

20. táblázat A Sopron-Fert di kistérségbe érkezett pályázati források eloszlásának egyenl tlenségei

Szóródás terjedelme 547069,7516 472080,7016 540652,1685

Relatív terjedelem 10,3884 7,2611 4,5944

Átlag felettiek átlaga 218187,1983 172927,5342 273351,4000 Átlag alattiak átlaga 22566,1487 17053,8127 48487,8661

Éltet -Frigyes duálmutató 9,6688 10,1401 5,6375

1. átlaga 294805,1625 284006,5000 456510,2500

10. átlaga 4095,2378 0,0000 10843,6810

Decilisek (1/10) aránya 71,9873 42,0992

4. átlaga 25258,1400 27427,5450 72978,9225

5. átlaga 22570,5200 22034,5850 52843,9900

Decilisek (4/5) aránya 1,1191 1,2447 1,3810

Szórás 105241,1065 93671,1972 132076,6008

Relatív szórás 199,8438 144,0764 112,2369

Herfindahl index 0,1280 0,0789 0,0579

Forrás: Pályázati alapadatok alapján saját számítás és szerkesztés

A Sopron-Fert di kistérség egyes településein átlagosan 117.676 Ft-nyi pályázati támogatás jutott egy lakosra vonatkoztatva. Az egyes adatok között jelent s egyenl tlenség mutatható ki. Ezt jelzik az adatsor és a szóródás terjedelmének magas értékei. A legsikeresebb és legkevésbé sikeres forrásfelvev település között 74-szeres, abszolút értékben 548.042 Ft-nyi különbség mutatkozott. A duálmutatóval mért egyenl tlenség szintén magas. A sikeresebb települések átlagos fajlagos adata 5,6-szorosa a kevesebb

többletforrásokhoz jutott települések átlagos értékeinek. A széls decilisek hányadosa szintén rendkívül magas. A 42-szeres különbség azonban – az adatsor terjedelmével összevetve – azt jelzi, hogy a deciliseken belül is jelent s egyenl tlenségek léteztek az egyes települések eredményessége tekintetében. A középs decilisek nagyjából kiegyensúlyozottak, különbségük csupán 1,3-szeres. A kistérség egészére jelzett – f ként a széls értékek következtében kialakult – jelent s egyenl tlenségeket támasztja alá a relatív szórás magas értéke (112,2%) is, miszerint az egyes települések fajlagos küls forrásbevonása az átlagot meghaladó mértékben ingadozott. A koncentráció ugyanakkor a települések nagy száma, valamint a kis települések viszonylag kedvez fajlagos adatai következtében nem volt jelent s, mindössze 5,8%-os.

A hazai támogatások értéke többnyire messze elmarad egy-egy EU-s pályázattal bevonható források nagyságrendjét l. Így a magasabb számú elnyert projekt ellenére fajlagos összegük nem érte el az EU-s támogatások mértékét. El z esetében átlagosan 52.662 Ft, míg a másik esetben átlagosan 65.015 Ft támogatás jutott egy lakosra településenként. A kistérségen belüli egyenl tlenség mindkét kategória tekintetében rendkívül magas, az összes forrásnál kimutatottakat meghaladó mérték . (Ebb l következ en – mint már jeleztem – az egyes forrástípusok esetében jelent sen eltér a települések rangsora.) Valamennyi mutató jelent s egyenl tlenségre utal. A minimális és maximális értékek különbsége 10,4-szerese, illetve 7,3-szerese az átlagos értéknek. Az Éltet -Frigyes duálmutató számításával pedig közel 10-szeres különbség mutatható ki mind a hazai, mind az EU-források eloszlása tekintetében. A széls decilisek arányának meghatározására – a zéró értékek következtében – csak a hazai támogatások esetében van lehet ség. Itt a fels decilis települései egy lakosra vetítve átlagosan 72-szer nagyobb összeg forrást vontak be, mint a legalsó decilis települései. A középs , 4. és 5. decilisek aránya azonban mindkét forráscsoport esetében közel kiegyenlítettséget mutat, a különbség csupán 1,1-1,2-szeres.

Mindez arra is utal, hogy az EU források eloszlása esetén szintén a széls értékek közötti jelent s különbségek okozták a nagy arányú területi egyenl tlenséget. A kiugró széls értékek okozták a relatív szórás rendkívül magas értékeit is, amely a hazai források esetében közel 200%, az EU támogatásoknál pedig 144%. Bár a települések nagy része nem részesült EU-forrásokban, a koncentrációt jelz Herfindahl-index csupán 7,9%. A hazai pályázatok esetében pedig az átlagosan alacsony támogatási összegek mellett a kommunális infrastruktúra fejlesztésére adott rendkívül magas támogatás jelent s, 12,8%-os koncentrációt mutat.

21. táblázat A pályázati források fajlagos adatai – kistérségi korrelációs kapcsolatok

Hazai EU Összes

Átlag 30901,28 70348,66 101249,94

Sopron 29496,66 77256,14 106752,80

Vidéki átlag 32956,58 60241,33 93197,91

Forrás: Pályázati alapadatok alapján saját számítás és szerkesztés

A kistérségben átlagosan 101.250 Ft-nyi pályázati forrás jutott egy lakosra. Ebb l a hazai támogatások aránya közel 30%. Sopron kissé hatékonyabban pályázott, mint a vidéki települések összessége, amely f ként az EU társfinanszírozott forrásai esetében jellemz . A vidéki településeken átlagosan a bevont többletforrások 1/3-a hazai kormányzati alapokhoz köthet .