Az év folyamán épített 3-x szobás lakások aránya

A mutató értéke jelent sen ingadozik az egyes települések, illetve az egyes évek viszonylatában is. A társadalmi és szociális jelleg tényez k mellett számos egyéb – így a gazdasági helyzet, a családméret, az építkezési szokások, a település lakosságszáma, népesedési és népmozgalmi folyamatok stb. – adottságok is befolyásolják, így települési szint valós tendenciák kimutatása és meghatározása ezek ismerete nélkül nehézségekbe ütközik. Az egyes évek fejlettségi rangsora jelent sen eltér egymástól, annak térszerkezete rendkívül mozaikos. A 15 éves adatsort figyelembe véve azonban megállapítható, hogy a Sopron-Fert di kistérségben – az országos mértéket meghaladó gazdasági fejlettség következtében – magas a 3-x szobás épített lakások aránya. A vizsgált id szak során a legjelent sebb fejl dés Pusztacsaládot, míg a legkedvez tlenebb folyamatok Zsirát és Völcsejt érintik, ez azonban fenntartásokkal kezelend , mivel jelent sen befolyásolja a kezd év – jelen esetben 1992 – kiugróan magas vagy alacsony érték mutatója.

14. térkép Az épített 3-x szobás lakások aránya 1992-ben, valamint a mutató értékének változása 1992-2006 között

Forrás: saját szerkesztés

Az egyes települések id soros adatai is igazolják a valós trendek meghatározásának nehézségét. (Melléklet M2.13.) F ként a kisebb települések esetében hiányosak az információk. Csérr l például egyetlen évre vonatkozóan sincs értelmezhet adat, míg Csáfordjánosfáról és Gyalókáról is csak 3-3 évre. A demográfiai tényez k (népességszám, vándorlás stb.) következtében ennek oka az új lakásépítések elmaradása. Teljes adatsor csupán 9 település – Egyházasfalu, Fert d, Fert rákos, Fert szentmiklós, Harka, Hegyk , Nagycenk, Pet háza és Sopron – esetében elemezhet . Összességében a kistérségre jellemz az építkezések területi koncentrációja, illetve az alapterület országos átlagot meghaladó nagysága.

Az új lakások jelent s hányada 3 vagy több szobával épül a kistérségben. A magas, 80%

körüli átlag a vizsgált id szak során tendenciáját tekintve kis mérték emelkedést mutat. A minimum értékek alapján három évt l eltekintve létezett olyan település, ahol nem épült 3 vagy több szobás lakás. A mutató korlátosságából adódóan a maximum érték 100%, amely valamennyi évben több településen is kimutatható. E települések azonban sem földrajzi, sem gazdasági vagy demográfiai szempontból nem tipizálhatók. Ennek megfelel en a szóródás terjedelme szinte folyamatosan a maximális 100 volt. A relatív terjedelem pedig – az átlag közel kiegyensúlyozott emelkedése ellenére – a minimum értékekben kimutatható jelent sen kiugró adatok következtében nagy ingadozást jelez.

A duálmutató szintén viszonylag széles határok között ingadozott. Az átlag felettiek átlaga nagyjából kiegyensúlyozott. A jelent s eltérések forrása az átlag alattiakat jelz értékek változatossága. Ez utóbbiak esetében közel kétszeres eltérés is létezhet az egyes évek adatai között (pl. 1999-ben 39,1%, míg 1996-ban 67,6% a mutató értéke). Az

egyenl tlenség decilisekre bontása a széls értékek között er teljes differenciálódást mutat (a trend meredeksége 0,23). Mindez a fels decilis kiegyensúlyozott szintje, illetve az alsó decilis jelent sen csökken értékének (a csökkenés mértéke éves átlagban 0,68) hatására.

A középs decilisek esetében az átlag szintjének emelkedésében kétszeres eltérés mutatható ki az 5. decilis javára, amely az id szak végén kiegyenlítettséget jelez.

Az adatok szórása a vizsgált id szak során közepesnek tekinthet , amely részben a hiányos adatsorral, másrészt a 3 és több szobás lakások szinte folyamatosan magas arányával magyarázható. A koncentráció – szintén ezen okokból – mindvégig alacsony szint .

A mutató leírt sajátossága alapján az átlagos értékben valódi tendencia nem mutatható ki.

A 15 éves adatsorok esetében jelent s ingadozások jellemzik mind a kistérségi átlagot, mind Sopron, mind a vidéki települések átlagos értékeit. Összességében azonban elmondható, hogy a kistérség egészében, illetve Sopronban az épített lakásokon belül a 3 és több szobások aránya csökken irányt mutat, míg vidéken ennek ellenkez je tapasztalható.

12. táblázat Az év folyamán épített 3-x szobás lakások aránya – kistérségi korrelációs kapcsolatok

Korreláció

Sopron - Átlag 0,9371

Vidéki átlag - Átlag 0,0112

Sopron - Vidéki átlag -0,2057

Forrás: TeIR alapadatok alapján saját számítás és szerkesztés

A Sopron-Fert di kistérség lakásállományát, valamint az új építés lakások eloszlását is er teljes területi koncentráció jellemezte. Ennek megfelel en a Sopronban bekövetkezett változások er teljes hatást gyakoroltak a kistérség átlagos értékeire is. Ezt jelzi a nagyon er s, 0,94-os koncentráció is. A kistérség összességében tapasztalható irányokkal ellentétben a vidéki ingatlanok mérete b vülést mutat, ennek megfelel kapcsolatukat gyenge negatív korreláció jellemzi.

1.1.3.2. 1000 lakosra jutó személygépkocsi száma

A kistérség lakosságának életszínvonalát – és gazdasági helyzetét – jelz 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma tekintetében teljes adatsor állt rendelkezésemre. Az állomány abszolút nagysága, valamint annak változása az el z nél megbízhatóbb trendeket ír le. A személygépkocsik fajlagos értéke 1992-ben Pet házán és Fert homokon volt a legmagasabb. A fejlett gazdaság mellett a viszonylag alacsony népességszám határozta

meg e mutatók kedvez szintjét. Kiemelked értéket jeleznek az adatok a gazdasági centrumként, illetve alcentrumként funkcionáló Sopron, illetve Fert d és Fert szentmiklós esetében, valamint a fejlett tengelyek mentén. A Sopronhorpács–Csapod vonaltól délre es térségben, illetve a határzóna és a kedvez tlen közlekedés-földrajzi helyzettel rendelkez településeken legalacsonyabb a személygépkocsi-ellátottság. Kistérségi szinten jellemz a kiegyenlít dés; leginkább a kedvez tlenebb mutatóval rendelkez településeken n tt a gépkocsik fajlagos száma, míg a többi településcsoport esetében kisebb mérték b vülés vagy stagnálás figyelhet meg. Az el bbi csoport tagjai f ként a határ menti térségekb l (pl. Fert rákos, Ágfalva, Kópháza, Fert boz, Répcevis), illetve a kistérség bels perifériájáról (pl. Eberg c) kerülnek ki. Csér és Csáfordjánosfa fejlettsége e mutató tekintetében továbbra is a legkedvez tlenebb.

15. térkép Az 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma 1992-ben, valamint a mutató értékének változása 1992-2006 között

Forrás: saját szerkesztés

Az 1992-2006 közötti teljes adatsor a térképen ábrázoltakat er síti meg. (Melléklet M2.14.) Egyes települések – pl. Fert d, Pinnye, Gyalóka – amelyek az 1990-es évek elején kiugróan magas értékekkel rendelkeztek e mutató tekintetében, fejlettsége az id szak során további átlagot meghaladó növekedéssel párosult. A szintén fejlett Fert homok, Sopron, Pet háza, Csapod, Röjtökmuzsaj, Sopronhorpács mutatója – részben a felülr l korlátosság következtében – az átlagtól messze elmaradó mértékben növelte 1000 lakosra jutó gépkocsi állományát, így relatív pozíciójuk jelent sen romlott. A kistérségi kiegyenlít dést tovább er sítette a messze átlag alatti értékkel rendelkez települések – pl. Eberg c, Répcevis, illetve részben Zsira és Répceszemere – esetében bekövetkez jelent s fejl dés.

A kezdeti relatív alacsony szint ellátottsági helyzetén nem tudott érdemben javítani Csér és Csáfordjánosfa.

A kistérség településein mért átlagos személygépkocsi-ellátottság a vizsgált id szak folyamán szinte töretlen, évente átlagosan 7,78-os emelkedést mutat. 2006-ra 291,7 személygépkocsi jutott a kistérség 1000 lakosára. A legkedvez tlenebb fejlettségi adatok tekintetében jelent s visszaesés mutatható ki az 1990-es évtized közepéig, majd ingadozó növekedés mellett 192,9-es értéket ér el Csáfordjánosfa esetében. A maximum érték fejl désében az évtized végén tapasztalható ugyan némi visszaesés, de összességében az id szak alatt 5,3-del n tt a fajlagos adat. A már említett kiegyenlít dési folyamatot jelzi az adatsor és a szóródás terjedelme is. A kedvez tlen helyzet települések fejl dése, illetve a kimagasló érték települések közel stagnálása hatására az el bbi terjedelem-mutató 0,07-dal, míg utóbbi 0,83-dal csökkent éves átlagban. A relatív terjedelem a szóródás terjedelme csökkenése, illetve az átlagos ellátottsági színvonal jelent s dinamikájú javulása eredményeként – az 1990-es évtized közepéig tartó kis ütem emelkedést követ en – er teljes kiegyenlít dést jelez. A kiugró 1997-es érték közel felére (0,5456) esett vissza a vizsgált id szak végéig.

A duálmutató csekély, nagyjából 1,5-szeres egyenl tlenséget mutat az átlag feletti és átlag alatti fejlettség települések átlagos adatainak hányadosában. Mindkét településcsoport esetében közel azonos, évente 7,4 körüli mértékben b vült a lakosság személygépkocsival történt ellátottsága. Az el z mutatókban mérhet kiegyenlít dési folyamatot a decilisek aránypárjainak trendje is jelzi. A széls decilisek esetében a legkedvez bb értékkel rendelkez k körében ugyan abszolút értékben némiképp magasabb a növekedés éves átlagos mértéke, azonban ütemét tekintve az alsó decilis települései jelent sebb fejl dést értek el. Ennek hatására a legfejlettebb és a legalacsonyabb fajlagos ellátottsággal rendelkez települések esetében jelent s nivellálódás tapasztalható; a 2,2-szeres különbség 1,6-szeresre mérsékl dött. A közel kiegyenlített fejlettség és kiegyenlített mértékben fejl d középs decilisek esetében szintén kimutatható némi közeledés. 2006-ra különbségük 1,02-szeres értékre mérsékl dött.

A szórás és relatív szórás értékei is homogenizálódó kistérséget jeleznek az 1000 lakosra jutó személygépkocsik számát illet en. Az elfogadható mérték , 20% körüli relatív szórás

’94-t l er teljes csökkenést mutat, a vizsgált id szak végére az adatok szórásának mértéke az átlagnak már csupán 13,3%-a volt. A fejlettségi rangsorban elért pozíciók közötti jelent s átrendez dés eredményeként a jelzett kiegyenlít dési folyamat a koncentráció mutatójának alakulásában nem mutatható ki.

Az átlagos ellátottság a kistérségi aggregálást tekintve – az ezredfordulót megel z kis mérték visszaesés ellenére – dinamikus b vülést mutat. Évente átlagosan 7,17-dal több személygépkocsi jutott 1000 lakosra. A mutató javulása a vidéki települések esetében jelent sebb mérték , éves átlagban 8,53.

13. táblázat 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma – kistérségi korrelációs kapcsolatok

Korreláció

Sopron – Átlag 0,9988

Vidéki átlag – Átlag 0,9986

Sopron - Vidéki átlag 0,9947

Forrás: TeIR alapadatok alapján saját számítás és szerkesztés

A mutató kedvez változását a Sopron-Fert di kistérségben a vidéki települések átlagának, illetve a Sopron adatsorának fejl dése közel azonos er sséggel határozza meg. A korreláció mindkét esetben rendkívül magas, 0,99 körüli értéket mutat.