Aszály a földeken (Drought on the Land)
1. tanuló: Hogy találgatás helyett megpróbáljuk levezetni azt, mi várható
Én: És ezt hogyan tesszük?
1. tanuló: Hát tudjuk például, hogy mi történt más helyeken.
Én: De minden eset, amit eddig megvizsgáltunk, különböző volt.
2. tanuló: Sosem fogunk két egyforma esettel találkozni. Előfordulhatnak egyedi esetek, mondjuk egy különleges épület, amit az emberek szeretnek és meg akarnak őrizni.
Én: Vagy különleges emberek, mint a férfi a Coin Streeten, vagy Amy anyukája. Más egyéb?
1. tanuló: Nem, én úgy értettem, hogy ha tudjuk, hogyan történnek a fej-lesztések és kinél van a pénz vagy bármi, amivel el lehet a dol-gokat indítani, akkor sejthetjük mi lesz a vége.
Én: Értem. Akkor a változás mikéntje azon múlik, hogy kinél a ha-talom, hisz annak a hangja száll messzebbre. Ez már politikai és üzleti kérdés.
Utaltam rá, hogy bár az esettanulmányok részletei is fontosak (mert felidézhetők a vizsgákon), de amennyiben értik a változás folyamatát és tudják mi motiválja a dolgok irányítóit, akkor képesek lesznek az összefüggéseket más helyzetekre is alkalmazni. Nem vagyok biztos benne, hogy képesek lesznek-e mindnyájan alkalmazni ezt a felfogást. Néhányuknak ugyanis a pénzcsinálás az egyetlen, aminek értelme van.
Jól kivehető fejlődés fi gyelhető meg a gondolat menetben.
Ez segít a mondandó átadásában (transzfer).
Mi fog történni?
2. mintafeladat
Változások és konfl ik-tusok a városokban:
fejlődési folyamatok
Záró gondolatok
A videofi lm néhány olyan grafi kai elemet is tartalmaz, ami a Sim City nevű városszimulációs számítógépes játékra emlékeztet. A játék időigényes, de azért érdemes kipróbálni, mert a fejlesztési prioritások és a döntések politikai és egyéb következményeinek átgondolására sarkalja a tervező, döntéshozó szerepben lévő játékost. Mindeközben kemény, de életszerű gazdasági nehézségekkel is szembe kell nézni. A játék során városfejlesztő képességeink tesztelése céljából számos létező, különböző problémákkal küzdő város közül választhatunk. Próbáljuk meg rávenni a tanulókat, hogy a játék során felváltva töltsék be a „polgármester”
szerepét. Ez persze hordoz némi kockázatot, ugyanis néhányan közülük pontosan tudják, hogyan lehet társadalmi káoszt előidézni, felgyújtani a várost, vagy ide-genek invázióját elindítani. Mindamellett a játék nagyon szórakoztató, és számos
„komoly” következtetést lehet segítségével levonni.
Mi fog történni?
2. mintafeladat
Változások és konfl ik-tusok a városokban:
fejlődési folyamatok
Videofi lm: Változó tengerpartok – A keleti part (Shifting Coastlines – East Coast), forrás: Geographical Eye over Britain, Channel4 Egy gyors és egyszerű példa annak szemléltetésére, hogy a módszer természet-földrajzi tárgyú fi lmek esetében is alkalmazható.
Háttér
Az egyik érettségire készülő, tizedikes osztályom vegyes képességű, de jópofa közösség volt, szerettek bármi újat kipróbálni, főleg ha videó is volt benne! A 40 perces óra jól illeszkedett a „Kezelhetőek-e a tengerpartok?” című tananyaghoz.
Az anyag elején világosan látszott, hogy a téma igen messze állt tőlük. Később felidézve azokat a helyeket, ahol eddig már jártak, tömegével számoltak be a tengerparti rendszereket érintő antropogén beavatkozásokról – és nem én hasz-náltam először ezeket a szavakat az órán!
A fi lm feldolgozása során az volt cél, hogy a tanulókat bevonjam a folyamatok felismerésébe és értelmezésébe.
Előkészületek
Kifüggesztettem a Nagy-Britannia domborzatát bemutató falitérképet, hogy megkeressük rajta a Holderness partvidéket. Nem létfontosságú ugyan, de az egyszerű demonstrációval már az elején felkelthetjük a tanulók fi gyelmét, ezért kértem egy kis modellagyagot a rajzszertárból, illetve bekészítettem még egy sussexi utamon begyűjtött nagyobb, puha, krétás mészkődarabot, egy tálcát, egy bögre vizet és egy rossz fogkefét. Nem árt, ha van a teremben egy mosogató, vagy egy nedves ruha kéztörléshez.
Bevezetés
Az osztályt a tanári asztal köré hívtam, megmutattam nekik az agyagot és a mészkövet, és felhívtam rá a fi gyelmüket, hogy országunk földjét részben ezek az anyagok építik fel. Megkérdeztem, szerintük mit szeretnék demonstrálni azzal, ha bevizezem a követ és az agyagot és elkezdem súrolni őket. Tudták, hogy ennek az erózióhoz lesz valami köze. Megkértem egyiküket, hogy lassan öntsön a mintákra egy kis vizet, miközben én a fogkefével felváltva súroltam a dara-bokat. Az agyag a krétakőnél lényegesen könnyebben „erodá lódott”, de mind-kettő alatt kialakult egy-egy rozsdabarna, illetve tejfehér kis tócsa.
Az első kérdéseket az osztály egészéhez intéztem:
Mi történhet ott, ahol ezek az anyagok a szárazföld és a tenger találkozásánál jelennek meg?
Milyen formák alakulhatnak ki ezeken a területeken?
Ezután visszaküldtem őket a helyükre, hogy lejegyzeteljék gondolataikat.
Utasítások
• Bizonyosodjunk meg róla, hogy jól látják a tévé képernyőjét.
• Játsszuk le az első öt és fél percet, ami elmagyarázza miként hat az erózió Flamborough kréta mészkövére és Holderness görgeteges agyagjára, az-után állítsuk meg a kazettát.
Mi fog történni?
3. mintafeladat
Tengerparton lejátszódó folyamatok
• Kérdezzük meg a csoportokat, mi az, amit eredetileg másképp képzeltek el és vajon miért. A legfőbb eltérés nálunk az volt, hogy nem is gondolták, milyen hatalmas sziklafalak alakulhatnak ki ezekből a puha kőzetekből.
• Játsszuk le a következő 30 másodpercet, ami a hullámtörő gátak működé-sét mutatja be.
• Itt az idő a következő következtetésre: „Ha a hullámtörők felfogják a part mentén mozgó homokot, akkor annak milyen hatása lehet a tengerpart egészére?”. Beszéljék meg csoportban és osszák meg gondolataikat az osz-tállyal.
• Indítsuk újra a fi lmet, ami ezután bemutatja, miként válik az agyagos part-fal a homokos beach hiányában a közvetlen hullámverés áldozatává (hall-ható suttogás: „Látod, megmondtam”).
• Állítsuk meg a fi lmet annál a résznél, ahol az egyik helyi lakos összemor-zsolja az ujjai között az agyagos kőzetet. Kérjük meg a csoportokat, gon-dolják át, hogyan lehetne a hullámtörők mellett más megoldásokkal is enyhíteni az eróziót. Közös ötletelés során is kitalálhatják, ha a hátralévő idő rövid. Érjük el, hogy a diákok megmagyarázzák, hogyan és miért válhat sikeressé az ötletük.
• Nézzük meg a fi lm végét.
A feladat irányítása
Ebben az esetben csak kicsit tértem el attól, ahogyan rendszerint alkalmazni szoktam a videofi lmeket. Ez a feladat nem igényel különösebben sok eligazítást.
Ami igazán nagy benyomást tett rám, az a tanulók koncentrációja, miközben igyekeztek összevetni saját elképzeléseiket a fi lmben elhangzó magyarázatokkal.
Arra kértek, vegyük át még egyszer, hogyan működnek a hullámtörők. Ezút-tal már a táblára rajzolva magyaráztam.
A szaknyelvi terminológia szinte teljes hiánya egy kicsit zavaró a fi lmben. Az erózió folyamatát felületesen magyarázza, és még a legvadabb viharok kapcsán sem kerül megemlítésre az abrázió, elszállítás vagy más, hidraulikus folyamatok!
Ez viszont arra ösztökélt az elején, hogy folyamatosan megállítsam a fi lmet a terminológia bevezetése végett. Végül úgy döntöttem, egy későbbi, tankönyvön alapuló foglalkozásra halasztom a dolgot.
A tapasztalatok megvitatása
Azt mondták, az egészben a hullámtörők hatásainak elképzelése volt a legnehe-zebb, ami nem meglepő, hiszen a tanulók többségének fejében addig meg sem fordult, hogyan alakulhatnak ki a homokos partok, anyaguk honnan jöhet, el-tűnhetnek, illetve mi található alattuk! A legkönnyebb feladatnak pedig az utó-lagos beavatkozások kigondolása bizonyult, mivel mindegyik csoport kellő sze-mélyes tapasztalattal rendelkezett a témában. Az egyik fi ú szerint a feladat túl könnyű volt. Kiderült, korábban a tengerparton élt. Meglehet, ha hamarabb rákérdezek, akkor információforrásként nagyobb hasznát vettem volna az óra során.
Az egyik lány ráeszmélt, mi is valójában a célja a Whitley Bayben található sétánynak. „A közeli sziklák ugyanis olyan puhák” – mondta – „hogy szinte bele lehet nyomni az ujjunkat.” Hát akkor legyen ez az a kép, amit az óráról gondo-latban hazaviszünk!
Mi fog történni?
3. mintafeladat
Tengerparton lejátszódó folyamatok
A kis kérdések jól kap-csolódnak a Nemzeti Tantervben előírt kérdezési képességek fejlesztéséhez.
Több háttértudása lévén ez a fi ú a többieknél hamarabb és könnyebben jutott el az értelmezés szintjéig.
A lokális összefüggések közötti kapcsolat jelenik meg ezen a ponton.
Ellenőrzés
Az óra végén fennmaradó 10 percben a szokásos, tengerparti folyamatokat be-mutató diagrammok magyarázatát követően azt a házi feladatot adtam nekik, hogy felsorolásszerűen gyűjtsék össze a tengerparti erózióvédelem mellett és ellen szóló érveket. Úgy hiszem, elég jól megoldották a feladatot. A következő órán úgy egészítettem ki a feladatot, hogy bemutattam a BBC egyik, tengerpartok-ról szóló földrajzi vitaműsorát, ami az érvek széles tárházát vonultatta fel a té-mában (BBC Landforms: Debate).