A Három Szurdok-gát – katasztrófa, vagy a katasztrófa megelőzése?
Háttér
Az emberi tevékenység hatása a természetre és az ehhez kapcsolódó társadalmi és gazdasági változások bemutatása a földrajz tanításának központi elemei.
A völgyzárógát-építések különösen alkalmasak arra, hogy egymással vetélkedő érveket és nézőpontokat ütköztessünk, így nagyon jó, döntéshozatalról szóló feladatok alapozhatók rájuk. Emellett arra ösztönöznek, hogy fi gyelembe vegyük a rövid, közép- és hosszú távú hatásokat a helyi szinttől egészen akár a globálisig – mint ahogy ez ebben az esetben is történt. A mintafeladat ugyanolyan jól felhasználható az energiatermelésről és -felhasználásról, a felszínformák keze-léséről, a fejlődésről vagy a természeti kockázatokról szóló órákon, de a rugal-massága miatt akár összegző órán is alkalmazható. A feladatot kipróbáló tizen-kettedikes osztály már jól ismerte a folyórendszereket és a vízgyűjtők kezelésének kérdéseit, míg a fejlődéssel és a trópusi mezőgazdasággal kapcsolatos témákat az érettségi előkészítőn tanultakra alapoztam.
A mintafeladat egy, az emelt szintű érettségire felkészítő gyakorlásként szü-letett, amelyet 40 perces órán próbáltunk ki, körülbelül egy hónappal a nyári vizsgák előtt. A 12 fős osztály felének a Jangce Yichang feletti szakaszán létre-hozott Három Szurdok víztározó mellett kellett érvelnie, míg a másik felének ellene. Annak érdekében, hogy minél hatékonyabb legyen a csoportokon belüli együttműködés, különböző szerepeket osztottam ki, mint például „ipari beruhá-zó”, „mezőgazdasági termelő” stb. A feladat felvezetésekor felhívtam arra a diá-kok fi gyelmét, hogy próbálják kitalálni a másik oldal érveit is. Azért, hogy jobban átlássuk a különböző okokat és hatásokat, úgy döntöttünk, hogy Fogalomtér-képet használunk az esettanulmány értelmezéséhez. A csoport már többször találkozott a módszerrel, így tettem egy próbát, és rájuk bíztam, keressenek leg-alább 10, de legfeljebb 15 tényezőt (vagy fogalmat), és írják ezeket ők a papír-lapokra. Úgy tűnt, tetszik nekik az az ötlet, hogy részt vegyenek egy olyan feladat kidolgozásában, amit aztán később mások is használnak majd. Az óra eredménye ez a fejezet – csak kisebb módosításokat végeztem el: néhány, a fogalmakat tisztázó tényt kirostáltam. Érdemes ezeket a fogalmakat (6. segédanyag) hasz-nálni, hacsak az osztály, amellyel dolgozunk, nem rendelkezik tapasztalatokkal a fogalmak és tényezők önálló feltárása terén.
Előkészületek
Az újságkivágások (7. segédanyag), amelyek a The China Daily című napilapból származtak, igen részletesen bemutatták a 2000 júliusában történt áradásokat.
Ezeket mind lefénymásoltam. A tankönyvet (Guiness és Nagel, 1999) segéd-anyagként használtuk.
Bár nem emelt szintű érettségire készülőknek szánták, a Channel 4 Változó Kína: A Három Szurdok projekt című összeállítása kiváló bevezetést jelent a témához. Az áradások által érintettekkel készített interjúk segítenek az érzelmi azonosulásban, és a bemutatott látványos tájak és folyamatok lenyűgözik a diá-kokat. A környezeti problémákat az évi 10%-os, főleg iparon alapuló gazdasági növekedés, az ehhez párosuló egyre növekvő energiaéhség és az egyre növekvő népesség fényében kell értelmezniük. Rengeteg segédanyag elérhető a kínai gaz-dasági csodával kapcsolatban, amelyeket szintén kioszthatunk az óra elején, il-letve érdemes egy, az éghajlati adatokat tartalmazó atlaszt is biztosítanunk a tanulóknak – segíti a tájékozódásukat és térben el tudják helyezni a folyamato-kat. Ha a feladatot jobb képességű, vagy emelt szintű érettségire készülő diákok-kal végezzük, a Geo-factfi le 110 című kiadvány különösen hasznos lehet.
Az ehhez hasonló témák szorosan összefüggenek a Tervezéssel mint „nagy koncepció”-val. Kulcs-fontosságú, hogy a diákok fel tudják mérni, hogy a döntéseknek földrajzi következményei vannak, és befolyásolják, milyen lesz a világunk a jövőben.
Az önállóbb tanulók termé szetesen akár ma-guknak is kitalál hat nak a téma szempontjából releváns szerepeket.
Általában minél inkább hatunk az érzékszervekre és az érzelmekre, annál hatásosabb lesz a tanu-lási élmény.
A Curriculum Press kiadványa (Birmingham, The Big Peg, Vyse Street.
Telefonszám:
0121 248 3510).
A felhasznált eszközök és segédanyagok hasonlóak voltak, mint a másik két mintafeladaté, azzal a kivétellel, hogy ezúttal 12 üres cetlit osztottam ki. A diákok felírhatták azokat a fogalmakat, amelyek szerintük lényegesek lehetnek a gát melletti, illetve elleni érvelésben. Azonban ha úgy gondoljuk, akár a 6. segéd-anyagban szereplő fogalmakat is használhatjuk: ha így döntünk, akkor minden csoport számára készítsünk egy-egy másolatot az oldalról, vagdossuk szét a fo-galmakat, és tegyük őket borítékba.
Bevezetés
Azzal kezdtem, hogy megkértem a diákokat, idézzék fel, mit tanultak az Asszu-áni-gátról a korábbi tanulmányaikban. Elégedett voltam a válaszaikkal: egyér-telműen fel tudták idézni, miért épült a gát, illetve, milyen gazdasági, társadalmi és környezeti hatásai voltak – ugyanakkor elfeledkeztek arról, hogy milyen je-lentősége volt a folyó alsóbb szakaszain élő farmerek számára a Nasszer-tóban lerakódó iszapnak. Elmondtam, hogy a következő esettanulmány sok hasonló-ságot mutat majd az Asszuáni-gáttal, de számos új, mérlegelésre érdemes dolgot is találnak majd benne. Amikor elkészül majd, ez lesz a világ legnagyobb völgy-záró gátja. A diákok már tisztában voltak az óra céljával és a Fogalomtérképek jelentőségével.
Utasítások
• Osszuk a diákokat 3-4 fős csoportokra.
• Osszuk ki az újságkivágásokat (7. segédanyag), és adjunk időt az elolvasá-sukra.
• Közösen gondoljuk végig, milyen alternatívái lehetnek a völgyzáró gát épí-tésének.
• Nézzük meg a Három Szurdok-gát videót, és jegyezzünk le minden ténye-zőt, amely fontos lehet a gát melletti és az az elleni érvelésben.
• A felvétel megtekintése után kérjük meg a diákokat, jegyezzék le a gát épí-tése mellett és ellene szóló tényezőket. Ne írjanak többet négy szónál, kü-lönben „túl sokat mondanak”. Írjuk fel a tényezőket az üres papírlapokra.
• Terítsék szét a papírlapokat a kartonpapíron, és ragasszák rá azokat.
• Vonallal kapcsolják össze az összefüggő fogalmakat és a vonalra írva fejtsék ki a köztük fennálló kapcsolat lényegét.
A feladat irányítása
Minden rendben ment egészen addig, amíg a diákok el nem kezdték megbeszél-ni, miket írjanak fel a papírlapokra. Éles vita bontakozott ki arról, mi a különb-ség a tény, a tényező és a fogalom között. Ekkor közbeavatkoztam, és azt mond-tam, írjanak le mindent, amiről úgy gondolják, hogy fi gyelembe kellene venniük, ha ők lennének a döntéshozók – ez megoldotta a problémát. Hamarosan újabb adatokra volt szükségük, így felhívtam a fi gyelmüket a tankönyv ide vonatkozó fejezetére és az atlaszra.
Gyorsan eltelt az idő, és távol kerültünk a tervezett vitától. Az óra végén megegyeztünk abban, hogy több időt töltünk az esettanulmány értelmezésével, és mindenki írásban ad választ a mintafeladat címében feltett kérdésre. Szá-momra az volt a legfontosabb, hogy a vitában feltártuk és alkalmaztuk a külön-böző érveket. Az egyik lány megkérdezte, hogy vajon él-e annyi ember a kör-Mindez a korábbi tudás
aktiválása, ami segíti a tudáselemek átadását.
Bár a földrajzban gyak-ran egymás szinonimái-ként használjuk a kifeje-zéseket, a külön böző tudományterülete ken másképpen értelmezik őket.
Fogalomtérképek 3. mintafeladat
A Három Szurdok-gát – katasztrófa, vagy a katasztrófa megelőzése?
nyéken, hogy ezt a rengeteg elektromos áramot felhasználják, illetve, ha az ott élők annyira szegények, akkor egyáltalán mire használnák az áramot? Másva-laki felvetette, hogy a gazdáknak szükségük lenne a termékeny iszapra a termő-föld feljavítására. Az egyik fi ú pedig azon csodálkozott, hogy miért is jelent problémát az áradás, amikor a farmerek úgyis rendszeresen elárasztják a föld-jeiket. Ezek a felvetések jelezték számomra, hogy megkérdőjelezik az alapfelte-véseket (azaz, hogy az áradás rossz dolog), és új megközelítésekre töreksze-nek.
A csoportmunka során azt tapasztaltam, hogy rendkívül szerteágazóak vol-tak a diákok ötletei, ezért javasoltam, hogy az áttekinthetőség érdekében rendezzék táblázatba a gondolataikat. Az nyilvánvaló volt számomra, hogy ki-válóan képesek a fogalmakat tematikusan csoportosítani (mezőgazdaság, tele-pülések, közlekedés, stb.), ugyanakkor némi útmutatásra volt szükségük ahhoz, hogy a gátat és következményeit különböző idő- és térbeli léptékekben értel-mezzék.
Rövid távú Középtávú Hosszú távú
Helyi
Regionális/országos Globális
A táblázatot átalakíthatjuk az oszlopok vagy sorok elejére beillesztve a társadal-mi, természeti, gazdasági tényezőket.
A tapasztalatok megvitatása
Ezt a részt rövidre fogtuk az óra végén. Arra voltam kíváncsi, hogyan jutottak el addig, hogy mit (mely fogalmakat) írjanak a papírszeletekre. A csoport egyetér-tett abban, hogy nem volt könnyű féken tartani a fogalmak számát, hiszen úgy tűnt, mintha minden egyes új információmorzsa új szempontokat vetett volna fel! Néhány lány úgy oldotta meg ezt a problémát, hogy egy „miniosztályozást”
végeztek (lásd Gondolkodtató földrajz I. kötet Osztályozás), például a halálos áldozatokat, az étel elpusztulását és a házakban esett károkat „árvízhez kapcso-lódó veszélyekként” csoportosították.
Záró gondolatok
Tévesen úgy gondoltam, hogy mivel az osztály már találkozott a Fogalomtér-képekkel, képesek lesznek önállóan is azonosítani a fogalmakat. Valójában szükségük volt némi szemléltetésre, hogy tisztázzuk, pontosan mit várok tőlük.
A feladat, kisebb változtatásokkal más gátépítések vizsgálatára is alkalmaz-ható, akár fi atalabb diákokkal is.
Az idősebbekkel internetes kereséssel is ötvözhetjük a feladatot – azaz meg-kérhetjük a diákokat, keressenek rá a Három Szurdok-gát Kína kifejezésre. Így rengeteg internetes oldalt kapunk, amelyek többé-kevésbé nyíltan foglalkoznak a fontos tényezőkkel. Ugyanakkor fi gyelmeztessük a diákokat, hogy kerüljék a túl bonyolult nyelvezetű oldalakat!
A sikeres gondolkodásra tanító óra jele, ha a diá-kok saját maguk tesznek fel kérdéseket. Ebben az esetben egyértelmű, hogy kezdik megérteni a gaz da-sági és természeti rendszerek közötti kap cso-latokat, kölcsönhatásokat.
Itt egy, a megerősítést célzó módszert használunk.
Néhány évnyi gondol-kodásra tanítás után elvárható a diákoktól, hogy maguktól is felhasználják a korábban tanult módszereket
− a tapasztalatok meg-vitatásának eredménye-képpen elég magabiztossá válnak ahhoz, hogy új helyzetekben is alkal maz-zák ezeket. Ez a gondol-ko dásra tanítás egyik fő célja.
Fogalomtérképek 3. mintafeladat
A Három Szurdok-gát – katasztrófa, vagy a katasztrófa megelőzése?