Mi fog történni?
4. fi lmrészlet (17. percnél, hang bekapcsolva) Visszatérünk a da Silva családhoz
Az A jelűek arra koncentráljanak, milyen okok miatt dönthetne úgy Carmina da Silva (a legidősebb nővér), hogy hátrahagyja szülőföldjét. A B jelűek pedig arra, miért akarna maradni, vagy miért nem tudna esetleg távozni?
Következtessünk: A jelűek – Hogyan alakul az élete, ha a városba költözik?
B jelűek – Hogyan alakul az élete, ha marad?
Beszéljék meg a válaszokat csoporton belül, majd értékeljünk az egész osztály bevonásával.
Végezetül a látottak és hallottak alapján az osztálynak szavaznia kell, hogy Carmina a városba költözik, vagy sem.
Ezen a ponton nagyon fontos, információ-feldolgozással kapcsola-tos képességeket gyakorlunk.
Mi fog történni?
1. mintafeladat
Migráció Északkelet-Brazíliában
A feladat irányítása
Igen hasznos gyakorlat a tanulóknak, ha előre megmondjuk, mire kell fi gyelniük az egyes részeknél. A kazetta újraindítása előtt mindig ellenőriztem, hogy értik-e a következő feladatot. Lenyűgöző volt látni, milyen komolyan odafi gyeltek a fi lm-re ezután.
Az 1. fi lmrészletre adott visszajelzések kiválóak voltak. Minden csoportot megkértem arra, hogy tegyen valamit hozzá a környezet jellemzéséhez, de csak akkor, ha az előző csoport már nem tud több jelzőt felsorolni. Javasoltam, bő-vítsék saját jegyzeteiket, amennyiben jónak látják a többiek meglátásait. A kö-vetkező jelzők hangzottak el: sivár, kietlen, veszélyes, poros és száraz. A növény-zetet a következő szavakkal jellemezték: ritka, kemény, ehetetlen, fűtlen-fátlan, kaktuszos és élettelen, míg az időjárást/klímát pedig: égető, megviselő, forró, izzasztó, mint a sivatag.
Igyekeztem ellenállni a kísértésnek, hogy sok időt töltsünk el a megbeszélés-sekkel, és így túlzottan megtörjem a történet folyamatosságát. Inkább hagytam, hogy a fi lm „beszéljen”. Nem túl feltűnően, de fi gyeltem a csoportok beszélgeté-sét, és egy-két kérdés segítségével – „Mit gondoltok az autóforgalomnak lehet bármi hatása az életükre?” – igyekeztem új dimenziókat nyitni az eszmecseré-ben. Hallgatózás közben jöttem rá, hogy az első következtetési fázisban elhang-zott „életvitel” kifejezést kissé félreértették. Azért használtam eredetileg ezt, például a „miből élnek” helyett, mert szerettem volna, ha a gazdasági tényezőkön túl az élet más vonatkozásain is elgondolkodnak, úgy mint: egészségügy, szol-gáltatásokhoz való hozzáférés, a kikapcsolódás lehetséges formái, stb. Így aztán pontosítanom kellett, mit is várnék el ennél a kérdésnél. A következő szavakat jegyezték le végül: kemény, mezőgazdasági, unalmas, éhes, beteges, szegény, szomorú, valamint erős családi kötelékek.
A további feladatok is jól működtek. Az elektromos társaság igazságtalan hozzáállása kapcsán érzett düh kézzel tapintható volt az osztályteremben. Nem szerepelt a terveim között, de talán arról is beszélhettünk volna, és ez az állam-polgári ismeretek tantárgykövetelményeihez is jól illeszkedhet, hogy ilyen hely-zetben mit tehetnek azok az emberek, akik kevés vagy semmilyen erőforrással nem rendelkeznek.
Miután megbeszéltük az A és B diákok megfi gyeléseit, következtettünk arra, mi fog Carmina da Silvával történni, ha távozik vagy ha marad. A lehetőségek alapján az osztály végül úgy ítélte meg, hogy Carmina da Silvának be kell költöz-nie a városba, bár az egyik fi ú ezt csak azzal a feltétellel támogatta, ha keresete egy részét hazaküldi. „Én nem küldeném, ha már úgyis én dolgoztam meg érte, és amúgy is, ki akadályozhatna meg abban hogy elmenjek?” – válaszolta erre a lányok közül valaki. Másvalaki azt mondta, igazságtalan lenne, ha az előnyöket csak ő egyedül élvezné. Mi lesz így a többi gyerekkel? Néha egyszerűen elkerül-hetetlen az ön- és társadalomismereti problémák érintése a földrajz órán.
A tapasztalatok megvitatása
A feladat több szempontból is alkalmas tanulságok levonására, de még az óra elején megbeszéltük, hogy a hangsúlyt a tények feltárására helyezzük, illetve arra, hogy mindez hogyan segíthet a jövőbeli események előrejelzésében. Rövi-den elemeztük, hogy jó következtetéseket vontak-e le a feladat során, majd meg-kérdeztem, hogy milyen információk alapján és hogyan jutottak el ezekig. Aho-gyan az várható volt, a látottakra és hallottakra hivatkoztak, de érdekes módon úgy érezték, hogy ők „dolgozták ki” az összefüggéseket.
Lásd az 1A fejezetet az állampolgári ismeretekre vonatkozó brit Nemzeti Tantervben.
Ezen a ponton az érvelési képességek kerülnek előtérbe, azaz „tényeket elemeznek és következ-teté seket vonnak le”
(brit Nemzeti Tanterv)
Mi fog történni?
1. mintafeladat
Migráció Északkelet-Brazíliában
Elhatároztam, hogy körüljárom ezt a „mi dolgoztuk ki” témát, mégpedig az
„életviteles” kérdés kapcsán. Úgy éreztem, szükség van bizonyos jelzők, például a koszos, szegényes, rettenetes és unalmas kibontására. Ilyen közbevetett kér-désekkel: „Nos, ha olyan nehéz a dolgokat tisztán tartani, mihez vezethet mind-ez?”, „És ha nem érzed jól magad…?”, és „Mit gondoltok milyen lehet áram nélkül élni?”. Az egyik csoport így foglalta össze okfejtéseit a család életvitelével kapcsolatban:
Szennyezett a tó víze, azaz nincs tiszta ivóvíz, a ruhák koszosak maradnak, és nyilvánvalóan a növények öntözésére sem jut elég, így valószínűleg éhesek és betegek. Fatüzelésű tűzhelyen főznek, azaz nincs áram vagy gáz, így akkor nincs hűtő sem az étel frissen tartására és televízió sincs a szórakozáshoz. Nap-nyugtakor biztosan lefekszenek aludni. A fi úk nagyon sok időt eltölthetnek a tűzifakereséssel, mert fát alig látni. Ha nem találnak fát, akkor nem tudják a vizet sem rendesen felforralni, ezért betegek lesznek. Ezután már nem sok min-denre lesz erejük.
A fenti bekezdés kiváló példa arra, hogyan jutnak „új tudáshoz” a tanulók a feladat megvitatása során.
Ellenőrzés
Az óra során hallottak rögzítésének céljából két fogalmazási feladat közül vá-laszthattak. Mindkettő lehetőséget adott további következtetések levonására.
1. téma
Képzeld el, hogy te vagy a fi lmben bemutatott gazdák egyike, és a vidékfejlesz-tési miniszter meglátogatja a Caatinga régiót. Úgy döntesz, részt veszel a város-ban tartandó gyűlésen. Magyarázd el neki:
a) a problémákat, amelyekkel te és a családod szembesültök;
b) milyen gyakorlati segítséget várnál a kormánytól;
c) mi lesz a következménye (rövid és hosszú távon) ha nem kapsz segítséget?
2. téma
Képzeld el, hogy te vagy a vidékfejlesztési miniszter és meglátogatod a Caatinga régiót, így első kézből értesülsz a nehézségekről. Ezután egy találkozón veszel részt, ahol a pénzügyminisztert és a városi ügyekért felelős minisztert kell meg-győznöd arról, hogy a kormány a városok rovására több pénzt csoportosítson át a korábbinál az aszályos terület megsegítésére. Milyen érvekkel állnál elő a ta-lálkozón?
Mivel kevésbé strukturált, a második opciót a tehetségesebb tanulók közül is csak kevesen választották, ugyanakkor némelyik ilyen típusú írás nagyon meg-győzőre sikeredett.
Az írást elősegítette a tanulókban kialakuló belső motiváció.
A gondolkodás megkönnyíti az írást.
Mi fog történni?
1. mintafeladat
Migráció Északkelet-Brazíliában