A mélyművelésű bányák hanyatlása Northumbed-land és Durham szén-mezőin
A Gondolkodtató földrajz munkacsoport minta-feladatai ugyanolyan könnyen és rugalmasan alkalmazhatók többféle korú vagy képességű csoporttal.
A földrajz tanmenetben számos példát találha tunk arra, amikor egy-egy folyamathoz kapcsolódó komplex tényezők túlzott leegyszerűsítése a folya-mat félreértelmezé séhez vezethet. A Gondol kod-tató földrajz I. köte tében a Rejtélyek különösen alkalmasak arra, hogy a diákok feltárják a mező gazdaságra, ipari szerkezet- vagy városi területhasználati válto-zásokra ható (gyakran elvont) tényezők kölcsön-hatásait. Ehhez a témá-hoz is elég egyszerű lenne egy rejtély feladatot összeállítani.
Ezzel a megközelítéssel tovább differenciálhatjuk a mintafeladatot. Ugyan-akkor minél több részletet határozunk meg, annál kevesebbet gondolkodnak a diákok az egyes ténye-zők jellegzetességeiről.
Az utolsó northumberlandi mélyművelésű tárna Ellingtonban sokat szerepelt a hírekben az órát megelőző időszakban, mivel sokan aggódtak amiatt, hogy ha a RJB bányatársaság nem talál befektetőt, vagy a kormány nem támogatja anya-gilag az itteni bányászatot, akkor a bányát be kell zárni. Rögzítettem egy felvételt a „Look North” című műsorból, amely bemutatta a bányászok és családjaik a bánya bezárásával kapcsolatos félelmeit. Persze egy újságkivágás is elég lehetett volna, de úgy az egész történés empatikus oldala elsikkadt volna, és a diákok kevésbé tapasztalhatták volna meg a folyamatok hatását az emberekre. (4. se-gédanyag). A tanulók már ismerték a hanyatlással kapcsolatos tényeket: csök-kenő foglalkoztatás, visszaeső termelés, kevesebb, ugyanakkor nagyobb tárnák, növekvő egy munkásra eső termelés, a termelés súlypontjának folyamatos ten-gerpart felé tolódása és így tovább.
Mindezeken túl csak arra volt szükség, hogy a csoportmunkához kialakítsam a terem megfelelő elrendezését, és minden csoportnak biztosítsam a következőket:
• Több példány a Guardian „Folyamatban a szénbányászat megsegítése”
című cikkéből (4. segédanyag),
• egy-egy készlet tényezőkártya (5. segédanyag felvagdosva),
• egy-egy kartonlap,
• némi ragasztó,
• egy-egy vékonyan fogó fi lctoll (bár ha a karton világos színű, akkor a sima toll is megfelel).
Bevezetés
„Odaégettem a pirítóst reggel. Van ötletetek arra, miért?” A tizenegyedikeseim már hozzászoktak az ilyen furcsa felvezetésekhez. Az egyikük megkérdezte, hogy esetleg Rejtélyeket fogunk csinálni, amire azt válaszoltam, hogy nincs a dologban semmi rejtély. Sokféle lehetséges okot felvetettek: beragadt a fürdőszoba ajtó, el-foglalt voltam, mert éppen a házi feladataikat osztályoztam (haha!), túl száraz volt a kenyér (érdekes gondolat), elvonta a fi gyelmem a reggeli tévéműsor és így tovább.
Aztán valaki megkérdezte, hogy az „Elektromos kenyérpirítót, vagy a tűzhely sütőjét használtam-e?” „Miért, szerinted ez lényeges lehet?” – kérdeztem. Azt válaszolta, hogy ha az elektromos kenyérpirítót használtam, akkor azzal lehetett valami probléma, viszont ha a gáztűzhelyet, akkor én voltam a hibás – vagy vala-mi ilyesvala-mi. Elmondtam, hogy vala-mivel a kenyérpirító elromlott, ezért a gáztűzhelyet használtam. Ezután a diákok felvázoltak néhány érdekes magyarázatot és több, meglehetősen életszerű forgatókönyvet az eseményekkel kapcsolatban – számos magyarázattal és következménnyel. Végül a legösszetettebb, legtöbb egybeeső té-nyezőt (pl. még nem öltöztem fel teljesen, a postás csengetett, a kutya kiszaladt a nyitott ajtón át az utcára… stb.) felvonultató magyarázatot fogadtam el. Ezután röviden megbeszéltük, hogy az eseményeknek gyakran több lehetséges oka is van, amelyek maguk is összefüggnek egymással. Mindezt összekapcsoltam a feladattal, mondván, hogy a szénmezők teljes kimerülésétől eltekintve valószínűleg ez igaz az előttük álló feladatra is: a náluk lévő borítékban szereplő tényezők önmagukban valószínűleg nem vezettek volna bányabezárásokhoz, de együtt már igen – ezt fogjuk részletesebben feltárni a következőkben.
Utasítások
• Olvassuk végig az újságcikket, és tegyünk fel egy ehhez hasonló kérdést:
„Miért olyan kicsi a szénbányászat jelentősége napjainkban, és miért van akkora bajban az ágazat?” Hallgassuk meg az osztály ötleteit, elképzelé-seit ezzel kapcsolatban.
Nem csak a diákok használhatnak furcsa gondolatmeneteket!
Fogalomtérképek 2. mintafeladat
A mélyművelésű bányák hanyatlása Northumbed-land és Durham szén-mezőin
• Hangsúlyozzuk, hogy minden, amit felsoroltak, olyan tényező, amely hatott a szénbányászatra, és ezeket, valamint néhány olyat is, amelyre esetleg nem gondoltak, felírtuk a borítékokban lévő papírlapokra.
• Kérjük meg a diákokat, nyissák ki a borítékokat, terítsék ki a papírlapokat, és keressenek olyan tényezőcsoportokat, amelyek elemei szorosan össze-függenek egymással.
• Kérdezzük meg, találtak-e valamilyen jó elnevezést az egyes csoportokra.
• Kérjük meg őket, hogy írják fel a kartonpapír közepére a „BÁNYABEZÁ-RÁSOK” kifejezést, majd ragasszák fel köré a választott csoportcímeket.
• A következő lépésben rendezzék az egyes faktorokat a címekhez, és vona-lakkal kössék össze azokat, amelyekről úgy gondolják, hogy kapcsolatban állnak egymással.
• Írják a vonalakra, hogy hogyan állnak kapcsolatban az adott tényezők.
• Az üres papírlapokra írjanak fel minden olyan tényezőt, ami eszükbe jut, és úgy gondolják, hogy lényeges lehet.
• Mondjuk el a diákoknak, nem kell kétsége esniük, ha nem tudnak minden tényezőt felhasználni.
• Emlékeztessük őket arra, hogy az egyes tényezők akár több kapcsolattal is rendelkezhetnek.
A feladat irányítása
A diákok hajlamosak a borítékokba kukucskálni, vagy a tollaikkal játszani, ezért lényeges, hogy gyorsan végezzünk a Bevezetéssel és az Utasításokkal, és hamar a feladatra térjünk.
Ajánljuk fel, hogy ha nem értik valamelyik, a lapokon szereplő tényezőt, akkor szívesen elmagyarázzuk nekik. Az egyik csoportot igen motivált, de gyengébben teljesítő gyerekek alkották, akik közé ülve segítettem a feladat elkezdésében.
Megkérdeztem, ismernek-e valakit, akinek széntüzelésű kályhája van. Az egyikük elmondta, hogy a nagymamájának volt egy, de már gázzal fűt. Egy másik diák látott egyet, ami olyannak tűnt, de aztán kiderült, hogy az is gázzal működik.
Felvetetettem, hogy esetleg ennek van-e valami köze a helyi szénbánya bezárá-sához (az ablakból látható volt a füves, hordalékkúpszerű meddő dombja). Azt válaszolták, hogy minden általuk ismert lakásban gázzal működő központi fűtés van, és valószínűleg már nem lehetne eladni a szenet. „Keressetek két cetlit, amelyeket ezzel össze lehet kapcsolni!” Innentől már ment a munka.
Ha volt olyan csoport, amelyik hamar kimerült az ötletekből, megnéztem, mennyi és milyen kapcsolatokat találtak. A tipikus megjegyzéseim ilyesmik vol-tak: „Ezt fejtsétek ki jobban!”, „Van ötletetek arra, miért állhat kapcsolatban ez a két tényező?” Az üres papírlapok késztetést jelentenek arra, hogy a témával kapcsolatos korábbi tudásukat felhasználva olyan tényezőket is felhasználjanak, amelyekre mi nem is gondoltunk. Az egyik csoport, miután hallott egy nagypa-páról, akinek rossz emlékei voltak a bányászok sztrájkjáról, úgy gondolta, hogy ezzel kezdeniük kell valamit, és felírták az egyik üres cetlire. Egy másik csoport arra használta az újságcikket, hogy a kormányzat és az ágazat kapcsolatát jobban feltárják.
Ennél a feladatnál nagyon lényeges, hogy folyamatosan körbejárjunk a te-remben, és a magyarázatok továbbfejlesztésére bátorítsuk a diákokat. Gyakran nincs többre szükség, mint felolvasni egy-egy rövidke magyarázatot, majd meg-kérdezni: „Miért?”.
Az osztályozás egyike a legfontosabb „nagy koncepciók”-nak, amely információfeldolgozási folyamat részeként a Brit Nemzeti Tanterv teszt jei-nek teljesítését szolgálja.
Mindez a tudásmegerő sí-tés szép példája, amely a diákokat az egyeditől az általánosig, az ismerttől az ismeretlenig vezeti.
Fogalomtérképek 2. mintafeladat
A mélyművelésű bányák hanyatlása Northumbed-land és Durham szén-mezőin
A tapasztalatok megvitatása
Ennek során arra koncentráltunk, hogy a feladat miként járulhat hozzá ahhoz, hogy jobb magyarázatokat tudjanak adni. Néhány érdekes következtetésre ju-tottunk, például:
• a feladat segíthet abban, hogy a diákok logikus sorrendbe rendezzék a gon-dolataikat;
• arra készteti őket, hogy kapcsolatokat keressenek ott is, ahol elsőre esetleg nem is gondoltak volna ilyesmire;
• a feladat rávilágít arra, hogy egyes tényezők fontosabbak, mint mások;
• a feltártakon kívül lehetségesek olyan okok is, amelyeket nem értünk vagy nem ismerünk. Például az egyik csoport „tudta”, hogy a kormányzat „utál-ta” a bányászokat, de nem tudta ennek az okát;
• a töprengés, elmélkedés gyakran eredményes lehet. Éppen ezért többnyire azt kérdezem, „Mi lehet…”, nem pedig „Mi az, ami…” – ezzel is csökkente-ni szeretném az attól való félelmet, hogy esetleg valamit „rosszul” értelmez-nek. Jó érzés, ha valamire magától jön rá az ember.
Ellenőrzés
Az óra hátralévő 10 percében arra kértem a diákokat, hogy vázolják fel a bányá-szat hanyatlásának magyarázatát a következő mondattal kezdve: „Az északkelet-angliai szénbányászat visszaesésének okai nem olyan egyszerűek, mint az elsőre tűnik, mivel…” (Ezt próbáljuk ki más témákban is!)
Gyengébb képességű csoportoknál érdemes részletesebb vázlatot megadnunk a válaszadáshoz:
… fő oka van annak, hogy a bányászat visszaesett. Az első, hogy…. – és így tovább.
Az első ok azért alakult ki, mert…. , ami azt jelentette, hogy… – és így tovább, minél több olyan kifejezéssel mint a mert; ezért; azért, mert.
A feladat jó továbbfejlesztése lehet, ha a nyertesekkel és vesztesekkel kapcsolatos, „Mi történik akkor, ha…” kezdetű kérdéseket teszünk fel, például:
Mi történik akkor, ha Nyertesek Vesztesek
• a kormányzat néhány továbbra is üzemben marad?
És mire észbe kapnánk, már mélyen a brit nemzeti tanterv 4. képzési szakaszá-ban, az állampolgári ismereteknél tartunk (DfEE, 1999, 15. oldal).
A mintafeladat szembesíti a diákokat azokkal az egyes családokban erősen meggyökerezett véle mé-nyekkel, miszerint pél-dául a bányabezárások Margaret Thatcher hibája volt, vagy éppen ellenkezőleg, a bányászok harciassága volt a kiváltó ok. Azaz egy értelmezési (kogitív) konfl iktus megy végbe a megoldás során.
A gondolkodásra tanítás során a tanárok kérdezési stílusa megváltozik.
Keve sebb zárt, ismeret-felidézésre irányuló kérdést tesznek fel, és egyre inkább nyílt, gondolkod tató kérdéseket fogalmaz nak meg, amelyek közép pontjában a magyarázat keresés áll.
Ezt példázza „Duncan”
rejtélyt feldolgozó órája, amely a brit nemzeti alaptanterv 3. képzési szakaszához tartozó videofelvételen látható.
Ez arra jelent példát, amikor a diákok a meg-lévő ismereteik és az éppen feltárt összefüg-gések alapján tesznek előrejelzéseket. Ez maga-sabb rendű gondolkodást kíván meg.
Fogalomtérképek 2. mintafeladat
A mélyművelésű bányák hanyatlása Northumbed-land és Durham szén-mezőin
Mélyülni látszik a brit szénbányászat válsága: a RJB Bányavállalat, az or-szág legjelentősebb mélyművelésű és külszíni széntermelője aggasztó híreket közölt a várható nyereségé-vel kapcsolatban. A RJB, amely 1994-ben átvette a British Coaltól az angliai bányák nagy részét, a tavalyi nyereségének kevesebb mint a ne-gyedére számít idén.
Az RJB nehezen veszi fel a ver-senyt a külföldről érkező importtal, ráadásul fő vásárlói, a nagy- britanniai áramtermelő vállalatok az utóbbi idő-ben más nyersanyagok – különösen a kevesebb üvegházhatású gázt ki-bocsátó földgáz – felé fordultak.
Az angol font magas árfolyama túl drágává teszi külföldön az angol szenet, míg az importot olcsóbbá teszi. Nagy-Britanniában átlagosan 28 font a tonnánkénti termelési költ-ség, szemben az Egyesült Államok-beli 6 fonttal.
A brit szénbányászat több mint 60%-át ellenőrző RJB jelenleg egy olasz üzletemberrel tárgyal a nort-hum berlandi Ellington szénbánya eladásáról, amelyet a várakozások szerint februárban bezárnak, ameny-nyiben nem sikerült befektetőt találni.
Ellington az utolsó működő bánya északkeleten.
A kormány 70 millió fontos segítség-gel tervezi megmenteni a bezárások-tól a gyengélkedő brit szénbányá-szatot, miután az RJB a jelentések szerint tavaly decemberben 130 mil-liós veszteséget volt kénytelen el-könyvelni – szemben az 1998-as 40,1 millió fontos nyereséggel.
A kormány és a bányatulajdono-sok most a brüsszeli Európai Bizott-ság engedélyére várnak, hogy enge-délyezze a támogatás folyósítását.
A bányász szakszervezetek és az RJB vezetői arra figyelmeztetnek, hogy Nagy-Britannia túlságosan is a földgáztól és az atomenergiától füg-gővé válik. Az RJB állításai szerint 13
mélyművelésű bányájuk a német-országi költségek harmadával, míg az olasz szénbányák egyötödével működik. Ráadásul mindkét ország-ban a kormány jelentős támogatást nyújt az ágazatnak.
Az RJB Bányavállalat részéről Mr.
Budge a következőket mondta: „Ne-vetséges lenne elveszíteni a hazai álláshelyeket, miközben az európai országok jelentős támogatásokkal őrzik meg a sajátjaikat.” A vállalat ígéretei szerint mind a 13 bányájukat üzemben tartják, amennyiben meg-kapják a kért támogatást. Amennyi-ben nem, akkor bezárják az ellingtoni bányát északkeleten.