Fejlesztések egy nyomor-negyedben
Leat és Nichols (1999) vizsgálta az ilyen típusú feladatokban megjelenő gondolkodási folya-matokat.
Ezt követően azt akartam, hogy gondolkozzanak a kritériumokon. A tábla-tisztítás három különböző módját mutattam be. Először letöröltem a szivaccsal, másodjára a kezemmel, harmadjára megpróbáltam lefújni a tábláról a krétát.
Többen jót nevettek az erőlködéstől vörös fejű tanáron! Megkérdeztem, szerin-tük melyik a legjobb módszer. „Az első.” „Miért?” „Mert az volt a legjobb.” „Igen, de miért?” A beszélgetés így folytatódott:
„mert gyors”;
„de ha kézzel törlöm, az is gyors”;
„kevésbé leszünk piszkosak”;
„a harmadik butaság”;
„Miért?”;
„Mert nem tisztítja le.”
…és így tovább. Ezután összegeztem, hogy a kritériumok, amelyek alapján értékeltük a három módszert a sebesség, a bepiszkolódás és a hatékonyság volt.
Ezt követően arról beszélgettünk, hogy miért fontosak egy munka értékelése során a kritériumok és miért fontos ezeket még a munka elvégzése előtt átgon-dolni, ismerni. Néha, amikor azt mondják, hogy nem tudják, mit kell csinálni, az azt jelenti, hogy nem értik, hogy mi magunk, a tanárok, mit is szeretnénk elérni.
Utasítások
Elmondtam a diákoknak, hogy egy mexikóvárosi nyomornegyed, Ariba közös-ségének választott tagjai, ami azt jelenti, hogy nem csak a saját érdekeiket, ha-nem az egész közösségét képviselniük kell. Ariba lakói úgy döntöttek, hogy javí-tani szeretnének az életkörülményeiken, ezért egy önsegítő rendszert hoznak létre.
Odaadtam a diákoknak Ariba térképét; a nyomornegyed fejlesztéseinek költ-séglistáját; egy nyomornegyedekről szóló általános információs lapot és egy olyat, ami kifejezetten Aribáról szólt, valamint egy tervezési lapot (5., 6., 7. és 8.
segédanyag).
Ez az osztály már ismeri a fontossági sorrend felállítását: mindig ezt csinálják, amikor a házi feladatukra kerül a sor. Megkértem őket, tanulmányozzák át az 5., 6. és 7. segédanyagot. Beszéljék meg, hogy a feltüntetett problémák (mint például bűnözés, oktatással, egészségüggyel, foglalkoztatással, épületek minő-ségével kapcsolatos problémák) mennyire fontosak a közösségnek. Ezután meg-tervezték a prioritási sorrendet 3 időszakra és beírták a tervezési lapra a „Fej-lesztési prioritások” alá (8. segédanyag).
Ezt követően arra kértem őket, tervezzék meg, mire és hogyan költik el a pénzüket (pontjaikat), amiről azt mondtam, hogy egy nem kormányzati nem-zetközi fejlesztési ügynökség adományozta, de mivel világszerte annyi valós vész-helyzet jelenik meg, nincs arra garancia, hogy az elkövetkezendő években még további támogatásokat kapnak.
A feladat irányítása
Amikor elkezdték a feladatot, sétálgattam a csoportok körül és ellenőriztem, hogy valóban a problémák rangsorolásával kezdtek-e. Ahogyan arra előre szá-mítottam, néhányan nem ezzel, hanem a „bevásárlólistával” kezdtek, ezért őket leállítottam, és ismét elmondtam az utasításokat. Ezt követően minden rendben ment.
Alkotó képzelet 3. mintafeladat
Fejlesztések egy nyomor-negyedben
Az ilyen bevezetés nagyon jól segíti azt, hogy a diá-kok lássák a tanulás széles körű, átfogó jelen-tő ségét. Egyben nagyon jó szórakozás is.
A jól meghatározott krité-riumok nagyon fontosak a Nemzeti Tantervben rögzített értékelési képességek fejlesztéséhez.
Ez nagyon jól illeszkedik a brit Nemzeti Tanterv képességekre vonatkozó előírásaihoz, mivel a többszintű igények miatt összetett jellegű.
Ez egy másik példa a tanári támogatásra, melynek során felhívjuk a diákok fi gyelmét a feladat kritikus részeire.
A tapasztalatok megvitatása
Az első kérdésem az volt, hogy „Hogyan állítottátok fel a rangsorotokat?”, majd
„Ez segített abban, hogy el tudjátok dönteni, mire költsétek a pontjaitokat (pén-zeteket)? A válaszaik azt mutatták, hogy elolvasták az információt, és utána dön-tötték el, melyek a sürgős szükségletek és mik azok, amelyek jó lenne, ha lenné-nek, de lehet nélkülük is élni. A prioritások kiválasztása és rangsorolása csoportonként eltért, ami jó lehetőséget biztosított arra, hogy beszélgessünk a rangsorok indokairól. Én a háttérbe vonultam, kivéve egy alkalmat, amikor fi -gyelmeztettem az egyik diákot, hogy fi gyeljen oda a többiekre. Mindenki azt mondta, hogy a fontossági sorrend felállítása segítette őket, mert így egy vagy két dologra koncentráltak egyszerre és ezt jól tudták kezelni.
Két csoport nagyon zavarónak találta, hogy nem tudtak mindent egyszerre megoldani a kevés pénz (pont) miatt. Néhányan felháborodtak, hogy kérésük ellenére sem adtam nekik többet. „Honnan?” – kérdeztem. Úgy érezték, hogy ez igazságtalan, mert nekik nagy szükségük lenne rá. Ez nagyon érdekes beszélge-tést váltott ki, amiben fontos kérdések merültek fel és tisztázódtak:
• a kormányok felelőssége és lehetőségei a segítségnyújtásban;
• a fejlődő országoknak számos, egyformán fontos szükségletük van, ame-lyeket meg kellene oldani – talán az ipart kellene először fejleszteni, hogy tőkét teremtsenek, ami a jólét alapja (és még sok érvet említhetnénk);
• sok pénz folyik el;
• lehet, hogy az állami támogatás még több bevándorlót vonzana; Talán a forrásokat a vidék „jobbá tételére” is kellene elkölteni?
• miért nem kényszeríti őket a kormány arra, hogy elhagyják ezeket a terü-leteket?
A diákok maguk tették fel ezeket a kérdéseket és a legtöbbjüket ők is válaszolták meg. Megkérdeztem, hogy milyen kritériumok voltak a fontosak Ariba lakóinak, mikor a nyomornegyed fejlesztését tervezték, valamint ezek hogyan különböz-hetnek az ebben az országban dolgozó várostervezők kritériumaitól. Már talál-koztak a fejlett országok belvárosainak problémáival, tehát erre a korábban ta-nult anyagra építettek. Úgy tűnt, nagyon jól megértették a feladatot és hosszasan tudtak róla beszélni minden gond nélkül.
Ellenőrzés
Házi feladatként le kellett írni a döntéseiket, illetve azok indoklását. A várako-zásoknak megfelelően változó volt a válaszok minősége, de valamilyen formában minden diák írt prioritásokat és igazolta a döntéseit. Sokan leírták, hogy a kri-tériumok meghatározása hasznos volt és segítette őket.
Ez egy kognitív konfl iktus – állásfoglalásra készteti a diákokat.
Ez jól szemlélteti, mekkora értékük van a bonyolult témáknak abban, hogy kérdés-alkotásra ösztönözzék a diákokat, illetve abban is, hogy a korábbi feltevé-seiket és meggyőződé sü-ket megkérdőjelezzék.
Alkotó képzelet 3. mintafeladat
Fejlesztések egy nyomor-negyedben