Mentális képességeik fejlesztése során vezethetjük rá a tanulókat, hogyan és mit tanuljanak meg – gyakor-latilag megtanítjuk őket tanulni. A Brit Nemzeti Tanterv magában foglalja az alábbi mentális képességeket, melyek így jól kiegészítik az alapvető készségeket.
Információfeldolgozás készsége
Segítségével a tanuló képes megtalálni és összegyűjteni a lényeges információkat, képes szelektálni, osztá-lyozni, sorba rendezni, összehasonlítani és ütköztetni azokat, valamint képes a rész/egész kapcsolatokat feltárni.
Magyarázó és következtető készség
Segítségével a tanuló képes feltárni a különböző nézőpontok és események hátterét, levonni a következte-téseket, megfelelő nyelvezetet használni gondolatai közlése során, valamint képes véleményt alkotni és döntést hozni a feltárt okok és bizonyítékok alapján.
Kérdezés készsége (vizsgálati készség)
Segítségével a tanuló képes érdemben kérdezni, a problémákat elővezetni és defi niálni, eltervezni, mit tegyen és hogyan kutasson, felmérni a következményeket, valamint képes következtetéseit ellenőrizni és gondola-tait továbbfejleszteni.
Kreatív gondolkodás készsége
Segítségével a tanuló képes hipotéziseket alkotni megfi gyelései alapján, azokat kiterjesztve képes a képze-lőerejét alkalmazni, valamint képes alternatív, képzeletbeli megoldásokat is találni.
Értékelési készségek
Segítségével a tanuló képes értékelni az információkat, megítélni annak értékét, amit olvasott, hallott vagy tett, képes kritériumokat felállítani, ami alapján a saját és társai munkáját és gondolatait megítélheti, vala-mint képes bízni saját véleményében.
(Brit Oktatási Minisztérium, 1999)
2. függelék
Mentális képességek szószedete
A Gondolkodtató földrajz módszertanát többféle módon is beépíthetjük saját tanmenetünkbe, de mind a tanár, mind a tanulók szempontjából csak a 3. oktatási szinttől (felső tagozat; lásd Bevezetés) nyer értelmet a gondolkodási sémák tudatos fejlesztésében a következtetések megvitatása. Többször említettük mindkét könyvben, hogy a kognitív folyamatról történő beszélgetés hétköznapi körülmények között ritkán fordul elő. Ezért tisztában kell legyünk azokkal a szavakkal, melyekkel képesek leszünk elemeire bontani ezt az absztrakt folyamatot, és ki tudjuk fejezni az ezzel kapcsolatos gondolatainkat. (Aki próbált már egy ameri-kaival az amerikai futball játékstratégiájáról eszmét cserélni, az tudja mire gondolunk.)
Mondhatnánk, hogy minden önálló cselekedet (fi zikai vagy intellektuális) amúgy is gondolatokat igényel.
Gyakorlatilag egyfolytában gondolkodunk. Ugyanakkor sokat segíthet a tanulóknak és mi magunknak is, ha kialakítjuk az alkalmazott gondolkodási sémák nyelvi környezetét és szóhasználatát. Először bizonyta-lanok voltunk afelől, hogy az alábbi szószedet bekerüljön-e a könyvbe, nehogy valaki úgy érezze, meg kell tanulnia a kifejezéseket, mielőtt belevág a dolgokba. Nem erről van szó. Egyszerűen csak segíteni szeretnénk mind a tanároknak, mind a diákoknak, hogy kölcsönösen felismerjék, megértsék és dekódolják egymás magasabb és alacsonyabb szintű gondolatait.
A gondolkodás egy folyamat, ezért az alábbi kifejezések mindegyike egy-egy intellektuális tevékenységet leíró ige vagy igés szerkezet. A mellettük található meghatározások a szótári defi níciók oktatási környezet-be történő átültetésével születtek. A szakmai fejlődést néhány, különböző korcsoportokat megcélzó, válo-gatott órai tananyag (esetleg a munkaközösség egészére vonatkozóan) feldolgozása is szolgálhatja. Elemez-zük őket a kognitív kihívások és előrehaladás szempontjából. A tanulók akkor fejlődnek igazán, ha a korábbiaknál nagyobb kihívásokat sikerül megoldaniuk, fi gyeljünk oda mindez mit ró ránk, és ennek meg-felelően állítsuk össze terveinket. Az alábbi szószedetet, ami semmiképp sem tekinthető teljesnek, igyekez-tünk könnyen emészthető formába önteni, reméljük sikerült.
Gondolkodási képesség: Meghatározása:
adaptál átformál, feldolgoz, sajátjává tesz
alkalmaz használ, munkára fog
általánosít számos példa alapján szélesebb körben alkalmaz átalakít változtat valaminek a megjelenésén
átfogalmaz új szavakkal ír le valamit vagy valakit a pontosítás végett
átnéz gyorsan megkeresi a lényeges gondolatokat
átültet egyik gondolati összefüggésből a másikba helyez át azonosít információi és tapasztalatai alapján felismer
bemutat előad, megfontolásra felajánl
defi niál alapvető tulajdonságai alapján meghatároz valamit
dekódol ismert összefüggések alapján megérti valaminek a jelentését differenciál elkülönít, csoportosít valami alapján
dönt elhatároz valamit, dűlőre jut valamiben
egyesít összekapcsol, egymásba fűz
egyeztet kapcsolatokat keres dolgok között
elképzel kialakít egy képet vagy gondolatot magában
előre jelez számításai alapján előrelát, megmondja mi fog történni
értékel felméri valaminek a hasznát; megvizsgál valamit majd kritikai véleményt nyilvánít, extrapolál a meglévő adatok alapján fennálló összefüggést kiterjeszti
fejlődik alacsonyabb szintről egy magasabbra lép felhasznál a neki megfelelő módon hasznosít
felidéz emlékezik
felismer azonosít valamit vagy valakit, rájön valaminek az értelmére vagy jelentésére felmér értékeli, becsli valaminek a hasznát
formába önt módszeresen kigondol, majd kivitelez
hipotézist állít fel korlátozott érvényű feltételezést alakít ki a későbbi vizsgálatok megalapozásához interpolál meglévő adatok alapján fennálló összefüggésbe (adatsorba) illeszt
interpretál elmagyarázza, értelmezi valaminek a jelentését
ítélkezik bizonyítékokat elemez, majd véleményt formál és közli azt jellemez egyedi tulajdonságai alapján körülír
képet alkot (vizualizál) képzelete segítségével lát valamit
kibont további részleteket, összefüggéseket tár fel
kompromisszumot köt kölcsönös engedményeket tesz, hogy megegyezés szülessen
konvertál átalakít, átformál
lecsupaszít elemeire bont szét valamit, hogy lássa, hogyan működik lefordít más szavakkal érthetőbben fejez ki valamit
megbecsül felismeri valaminek az értékét megegyezik tárgyalás útján közös nevezőre jut
megerősít ellenőriz, igazol
megfejt rájön valaminek a jelentésére
megkülönböztet hátrányos vagy előnyös helyzetben tüntet fel valamit; felismeri két dolog között a különbségeket
megmagyaráz feltárja az okokat, összefüggéseket
megvalósít beteljesít, létrehoz
megvizsgál tanulmányoz, kritikusan elemez
mellérendel azonos szintre helyez
modellez leírja valaminek a működését, majd következtet arra, hogy mi történik összefoglal összeállítja valaminek a rövidített változatát
összevet hasonlóságokat keres
prioritásokat határoz meg fontossági sorrendet állít fel feladatok között rangsorol fontossági sorrendet állít fel dolgok között
rekonstruál korábbi ismeretei alapján felépít, elképzel, új összefüggésekbe helyezve, új mó-don rakja össze a részeket
rendez módszeresen sorba teszi a dolgokat
rendszerez a különálló részeket szerves egésszé alakítja strukturál felállítja a kereteket a rendszerezéshez
szembeállít különbségeket keres
szemügyre vesz információ keresés céljából alaposan megvizsgál szétválaszt eltérések alapján kettébont
szintetizál összefüggéseket létesít, értelmezi a rendszert
tervez előkészületeket tesz
tesztel ellenőrzi a kísérletet
újjárendez a részeket új egésszé szervezi