1. mintafeladat
Vándorlás:
A Stuart család elköltözik
Ez a feladat egyik „buk-tatója”. A feladat számos diák esetében a személyes tapasztalatokon alapszik.
Ebben a feladatban több is van, mint a meg lepetés.
Megpróbál össze köttetést teremteni a diákok tapasz talatai egy kevésbé ismert hely zet, környezet között.
Az empatikus képesség egybeesik a Személyes, társadalmi és morális állampolgár tantervben megfogalmazott dimen-zió céljaival.
Utasítások
A feladat első fele (meghozni David döntését) nem igényelt sok utasítást. Szét-osztottam az 1., 2., 3. és 4. segédanyagokat. (A brit Térképészeti Szolgálat erre a területre vonatkozó térképeit is használtam − Landranger térképlap, 88.) A 4. segédanyag egy táblázat, amely kapcsán elmondtam a diákoknak, hogy David házválasztási kritériumai a lap bal oldalán vannak, a választható házak pedig a lap tetején vannak felsorolva. Ha az adott ház megfelelt egy kritériumnak, akkor az adott négyzetbe egy pipát kellett tenniük. Végül az a ház lesz a legjobb választás, amelyik a legtöbb pipát kapta (lásd A feladat irányítását lejjebb).
Amikor a csoport már meghozta a döntését David kritériumlistája alapján, ideje volt, hogy megismerkedjenek egy új konfl iktuselemmel: David családjával.
Egyszerűen megfogalmazva, David családja nem értett egyet David választásával.
A család minden egyes tagjának a saját életstílusának megfelelő követelmények-re alapozva saját elképzelése volt arról, hogy melyik lenne az ideális hely a család számára. A kulcsszó most a „kompromisszum” lett. A diákok elolvasták „A hős hazatér” (5.) segédanyagot és az egész osztály együtt gondolkodott el az olva-sottakon. Megkértem őket, hogy 3 vagy 4 fős csoportokat alakítsanak ki: a cso-port minden tagja azonosuljon a család egy tagjával, és közösen hozzanak egy olyan döntést, amely a család minden tagja számára elfogadható lesz. A diákok módosíthatták is a táblázatot, vagy akár egy teljesen új táblázattal is előállhattak.
Amennyiben szükség volt rá, a csoportok tanácsokat kérhettek tőlem.
A feladat irányítása
A feladatot nagyon fi gyelmesen építettem fel. A bevezető rész megadta az óra keretét, és a diákok megismerkedhettek azokkal a kulcskoncepciókkal, amelyek-kel foglalkoztunk az óra folyamán. Viszonylag gyorsan megoldották a feladat első felét és röviden megbeszéltük a tapasztalatokat. Az óra első fele meglehetősen célirányosan zajlott. Közben fi gyeltem, ki mit és hogyan csinált, hogy a megfi -gyelteket majd hasznosítani tudjam a feladat megbeszélése során. Nehézség esetén segítettem a csoportoknak. Például az egyik csoport úgy gondolta, hogy bizonyos kritériumok fontosabbak voltak, mint a többi. A „problémát” megvi-tattuk, és úgy oldottuk meg, hogy elhatároztuk, melyik kritériumok érnek egy és melyek két pipát. (Én ekkor nem használtam a „súlyozás” kifejezést, de lehet, hogy kellett volna.)
A feladat második fele nem igényelt túl sok irányítást azon felül, hogy segítsek a feladattal küszködő diákoknak, illetve, ne hagyjam őket a feladattól eltérni.
A sok információ egyidejű fejben tartása volt az egyik olyan kulcsfontosságú terület, amely nehézséget okozott. A segítségem leginkább abban merült ki, hogy arra ösztönöztem őket, írják le, ki mit részesít előnyben, és változtassanak a táblázaton is. A diákok zöme nem tudta például, hol vannak az uszodák a kör-nyéken, úgyhogy csináltam néhány fénymásolatot a Yellow Pages információs kiadványból és a Thomson helyi telefonkönyvéből. Amennyiben lehetőség van az internethasználatra az órán, a diákok a Yell oldalain is keresgélhetnek.
Az egyes feladatokra szánt időt nagyban befolyásolja, milyen képességű osz-tályról van szó, és hogy hány házat teszünk a feladatba. Ahhoz, hogy beleférjek egy órába, a feladatnak mindkét részét le kellett rövidítenem mielőtt minden csoport minden házat fi gyelembe vett volna. Még ennek ellenére sem maradt annyi idő a megbeszélésre, mint amennyivel én számoltam! Az óra hosszához mérten módosítsuk a választási lehetőségek mennyiségét.
Lépcsőzetes döntés-hozás
1. mintafeladat
Vándorlás:
A Stuart család elköltözik
A tárgyalási folyamat megértése segít a diákok-nak, hogy a való világban ezt hogyan alkalmaz-hatják.
A kritériumok értékelése fontos az Értékelési készségek fej lesz tésében (brit Nemzeti Tanterv Oktatási Straté giája)
Ez egy általános prob lé-ma. Nem jellemző, hogy ölbe tett kézzel kell várni, hogy elmúljon az utolsó öt perc is az órából.
A Gon dolkodtató földrajz feladatai differenciál ha-tók, nyitottak és képe sek élénk vitát generálni.
Olyankor nagyon szorosan kell tartanunk a gyeplőt, hogy maradjon idő a tapasztalatok megvita tására is.
Ellenőrzés
Az óra összefoglalásának legegyértelműbb módja, ha a diákok megfogalmazzák és megindokolják a döntéseiket. Megkértem őket, hogy a következő héten egyik este nézzék meg a híradót, és válasszanak ki egy konfl iktust, és írják le. Írják le a megjelenő szemléletmódokat és a konfl iktuskezelés bevált vagy lehetséges módjait (6. segédanyag).
A tapasztalatok megvitatása
A tapasztalatok megvitatása ebben a feladatban folyamatosan történt, melynek három fő szakasza volt.
A feladat elején arról beszéltünk, hogy a diákok milyen tapasztalatokkal ren-delkeznek a költözködésről, valamint a kritériumok fontosságáról.
A tapasztalatok megvitatásának második szakasza az első feladat után követ-kezett, vagyis miután David eldöntötte, milyen házat vegyen. A diákoknak feltett legfőbb kérdés így hangzott: „Hogyan jutottál erre a döntésre?”. Megbeszéltük, hogy a diákok saját családjainak milyen kritériumai lennének a megfelelő ház kiválasztása során. Miután kiosztottam azt a lapot, amelyiken „A hős hazatér”
volt rajta, megbeszéltük, hogy valószínűleg a család nem minden tagja lesz elé-gedett a döntéssel, mint ahogy az a legtöbb család esetében is így lenne. Ekkor megkérdeztem a diákokat (egy kicsit felélénkítve az órai folyamatokat), mit gon-dolnak, melyek lehetnek egy átlagos és a királyi család kritériumai és ezek hogyan változhatnak. Ennél a pontnál mondta ki az egyik diák a „kompromisszumkötés”
kifejezést (amelyet a királyi család esetében nem kell fi gyelembe venni). Mielőtt rátértünk volna a feladat utolsó részére, előre fi gyelmeztettem a diákokat, hogy az óra végén meg fogom kérdezni, hogyan jutottak döntésre.
A tapasztalatok megvitatásának harmadik szakaszát teljes mértékben annak szenteltük, hogy átbeszéltük, hogyan hozták meg a döntést. Elég sok időt vett igénybe ez, ami arra utalt, hogy az osztály szívesen beszélt a gondolatairól. Kevés idő maradt az összegzésre. Ha több idő maradt volna, használtam volna a
„Konfl iktusmegoldási módszereket” (6. segédanyag), és megkértem volna a cso-portot, hogy azonosítsák be, ők melyik konfl iktusmegoldási módszert alkalmaz-ták. Ez segítséget jelentene a döntéshozatali szótár kialakításában is. Az, hogy előre nem tudjuk, mi kerül a felszínre a tapasztalatok megvitatása során, a Gon-dolkodtató földrajz használatának egyik sajátos tulajdonsága.
Lépcsőzetes döntés-hozás
1. mintafeladat
Vándorlás:
A Stuart család elköltözik Ez egy tudatos módszer:
egy folyamat vagy egy konfl iktus végkifejletének elemzésekor szerzett tudást új szituációkba transzformálják a diákok.
Egy újabb lehetőség a tanár számára, hogy kiszélesítse a diákok döntéshozási folyamatok egyetemességére vonat-kozó tudatosságát.
Lépcsőzetes döntés-hozás
1. mintafeladat
Vándorlás:
A Stuart család elköltözik