TÉMÁK , MOTÍVUMOK , MENTALITÁSOK

KI A MAGYAR NEMZETI SZENT A KORA ÚJKORI PRÉDIKÁCIÓIRODALOMBAN

Barna Gábor világegyházi szenteket, nemzetközi szenteket és nemzeti szenteket különített el.¹ Ebből kiindulva felmerül a kérdés, hogy a kora újkorban kik a tár-sadalmi rétegeket mozgósító, vallási identitást erősítő, nemzetszemléletet propa-gáló magyar szentek?

Az Árpád-házi szentek² korán bekerültek a magyarországi prédikációiroda-lomba. Pázmány Péter az 1625-ös országgyűlésen kezdeményezte István és Adal-bert bekerülését a római kalendáriumba,³ ugyanakkor utat nyitott az universitas christiana gondolatának, hisz a Kalauz címlapján az Árpád-házi szentek mellett megjelent Márton és Adalbert is.⁴ Szántó Arator István (1541–1612) Báthory Ist-ván erdélyi fejedelmet Imre, IstIst-ván, László és Mátyás követésére buzdította.⁵ Ily-lyés András (1637–1712) Margitot is a magyar szentek közé sorolta.⁶

Csete István jezsuita prédikátor (1648–1718) egyik prédikációjában a régi idők erkölcseit, a dicső múltat visszasírva foglalta össze azt, hogy kiket tekintett magyar szentnek.⁷ Gyalogi János (1686–1761) Csete-kiadásában⁸ a szenteket

1 Barna Gábor: A szenttisztelet. Szeged, 2001. 11–16.

2 Itt még Imrét, Istvánt, Lászlót, Erzsébetet értik Árpád-házi szentek alatt.

3 Bene Sándor: A Szilveszter-bulla nyomában. In. „Hol vagy István király?”: A Szent István-hagyomány évszázadai, Szerk. Bene Sándor, Bp., 2006. 89–90.

4 Bitskey István: Az identitástudat formái a kora újkori Kárpát-medencében. In. Humanizmus, religio, identitástudat. Tanulmányok a kora újkori Magyarország művelődéstörténetéről.

Szerk. Bitskey István – Imre László, Debrecen, 2007. 10–23.

5 Kruppa Tamás: Szent István kultusza a Báthoryak Erdélyében. In. „Hol vagy, István király?”:

A Szent-István hagyomány évszázadai. Szerk. Bene Sándor, Bp., 2006. 57–62.

6 Illyés András a magyar szentek körének Margittal való bővítésének okait is megnevezi. Két be-szédének (életrajzi beszédek) készítési oka az volt, hogy 1706-ban, amikor Nagyszombat vá-rosa rettegésben élt és ő is nagyon félt, álmában égi szüzek vigasztalták meg, amelyeknek elő-járója Boldog Margit volt. Másik két beszédének (csodaelbeszélések) létrehozó oka az volt, hogy 1707-ben megfájdult a bal lába, és amikor a beszédekben Margit csodatételeit mesélte el, a fájdalmai enyhültek. Illyés András: Keresztyéni életnek peldaja… azaz a Szentek elete…

Nagyszombat, 1707. 155–156.

7 O tempora, o mores! Quo sua laus et pietas discessit: Habuit ergo olim Hungaria pietissimum Regem Ladislaum; totis pro Fide Catholica pugnantem, et Sanctitate fulgentem toto orbe; ha-buit ex Innocentiae Juventutis imaginum Emericum, Casimirum, inter Episcopos S.

Adalber-BALLA LÓRÁNT

198

rom csoportra osztotta: Magyarországi Nevezetesb Szenteink,⁹ Hazánk-béli Szer-zetes Rendek, Búlcsús Innepek, Patrocínium napján, Sz. Fundátorok¹⁰ és Ma-gyar-Országi Szent Patrónusok napján, mellyeket némely megyékben meg-üll-nek…, más üllő Innepekhez lehet könnyen alkalmaztatni.¹¹

CSETE ISTVÁN ÉS GYALOGI JÁNOS MAGYAR SZENTJEI

Előadásomban a 17–18. századi társadalmi rétegeket mozgósító, vallási identitást és nemzetszemléletet tartalmazó Árpád-házi szentekről szóló jezsuita beszédek-kel – kéziratos (Csete István) és nyomtatott–fordított–kibővített (Csete István–

Gyalogi János) változatokkal – foglakozom.

Gyalogi János a Panegyrici sanctorumban 27 magyar szentről szóló nyomtatott–

fordított–kibővített beszédet közölt.¹² Csete megtalált kéziratos gyűjteményében – a fenti Gyalogi felosztást követve – a magyar szentekről szóló beszédek száma 44.¹³

Előadásom tehát az Árpád-házi szentekről szóló beszédekben feltűnő nemzet-szemléletre, témákra, motívumokra, mentalitásokra és toposzokra összpontosít.

Részletesebb leírást csak az István király napi beszédekről közlök. A kéziratos Imre- és László-beszédeket két tanulmányban dolgoztam fel.¹⁴ Mivel a vallási identitásban fontos szerepet játszott a Mária-kultusz, amely Istvánnal és László-val szorosan összefonódott, ezért megvizsgálom 32 Nagyboldogasszony napi be-szédüket is: 12 a Panegyrici sanctorumból, 20 a kéziratokból.

KÉZIRATOS NEMZETI SZENT ISTVÁN KIRÁLY-KÉP

Az István királyról szóló Csete-beszédekből elsősorban a király nevével össze-függő motívumokra, mentalitásokra, toposzokra és Szentkoronatanra vonatkozó gondolatait emelem ki. A beszédek bemutatásában a kéziratos kötetbeli sorrendet

tum, Gerardum, et Benedictum Andream, inter Mulieres Elizabetam inter Virgines Margari-tam Andrae Regis filiam. Csete István: Kéziratos prédikációi hat kötetben. Jelzetük: Mss C.

141–146. Továbbiakban a kötetek számát használom a hivatkozásokban. Csete, III. 385r–385v.

8 Csete István – Gyalogi János: Panegyrici sanctorum Patronorum Regni Hungariae, Tudni-illik, Nagy Aszszonyról, Magyar Szentekröl, Es az Országhoz tartozandó kivált-képpen-való In-nepekre Jeles Prédikatziók. Kassa, 1754.

9 Adalbert, György, László, István, Imre, Erzsébet

10 Remete Pál, Ignác, Xavéri Ferenc, Klára, Páduai Antal, Assisi Ferenc, Borgiás Ferenc

11 Alamizsnás János, Zoerard és Benedek, Tolosai Lajos, Gellért

12 Adalbert 3, György 3, László 6, István 6, Imre 3, Márton 2, Erzsébet 4 beszéd.

13 István 10, László 4, Imre 5, Erzsébet 5, Adalbert 6, Márton 5, György 9 prédikáció.

14 Balla Lóránt: A szűz herceg modell a kora újkori jezsuita prédikációban. = Keresztény Szó.

2011. 11. sz. 14–19. Balla Lóránt: A prédikáció mint emlékezés és aktualizálás a kora újkor-ban. = Keresztény Szó, 2012. 6. sz. 31–33.

NEMZETI SZENTSÉG CSETE ISTVÁN PRÉDIKÁCIÓIBAN 199 használom, amelyben a beszédek nem kronologikus sorrendben követik egymást, sokkal inkább mondanivaló, eszme szerint.

Az első kéziratos István-beszédben¹⁵ Csete a királyt a hit megmentőjének tar-ja, aki tehetséges (talentus), szeretetreméltó, kegyes (gratia) uralkodó;¹⁶ aki 700 évvel korábban a katolikus, apostoli hit által megmentette a magyarokat, aki Is-ten- és Mária-tisztelő,¹⁷ aki Máriát Magyarország patrónájává tette. Csete I. Lipót császárt István méltó utódjának nevezi a jelenben.¹⁸ A beszéd alapján István az irgalmas (misericordia),¹⁹ igazságos (justitia) kereskedő (mercator),²⁰ aki szeret-te ellenségeit (Amor inimicus), megkönyörült ellenségein.²¹ Hasonlít Jóbhoz, mert Imre fia halálakor elfogadta Isten akaratát. O miser Parens! felsóhajtással Csete együttérzését, fájdalmát fejezi ki;²² a movere követelményét érvényesíti.

Kihangsúlyozza, hogy István által hitünk, kegyességünk, országunk van és kérni is kell.²³ István a hű és okos szolga.²⁴

A második beszédben²⁵ István a nemes ember,²⁶ mert a prédikáció tétele: de Christiani Regis Nobilitate (a keresztény királyok nemességéről).²⁷ Csete szerint az emberi természet két legalapvetőbb összetevője a természet és az erény.²⁸ Cassianus alapján a nemességet tartja az emberség alapjának,²⁹ amelyhez

15 Claudiopoli 1691, Lk 19,16: Jött az első, s így szólt: Uram, minád tíz minát hozott.

16 Csete, III. 350v.

17 Primum Talentum et Mna S. Stephani, fuit Fides Christiana, Apostolica…, docet noster Comi-tis. 700. Annos quot quot Ungarorum sunt salvati. Secunda Mna S. Stephani fuit solidissima pietas in Deum, et Dei Matrem.Csete, III. 351r–351v.

18 Kögl József a törökverő hős típusát teremti meg; I. Lipót, mint törökverő hős kerül be a magyar történelembe. Szörényi László: A barokk hősi ideál a XVII. századi olasz és közép-kelet-európai latin jezsuita eposzokban. = ItK. 1978. 5–6. sz. 535. Bernadus Pannagl metamorpho-sissza a Habsburg-házban látta a katolikus univerzalisztikus remények megvalósításának lehe-tőségét. Szörényi lászló: A „methamorphosis” jezsuita műfaja és Bernadus Pannagl költészete.

In. Szörényi László: Hunok és jezsuiták. Fejezetek a magyarországi latin hősepika történeté-ből. Bp., 1993. 50–51.

19 353v.

20 Csete, III. 352v.

21 Csete, III. 353v.

22 Csete, III. 355r.

23 Habes fidem! Habes pietatem erga Dominum et Mariam! Habes misericors erga paupes! Habes inimicum lucrum permitto! Habuisti filium, filiamque si numquam obtulisti Deo! Csete, III. 355v.

24 Csete, III. 355v.

25 Alba 1689, Lk 19,12: Egy nemes ember…

26 Nobilis Viri Stephani Regis Ungariae. Csete, III. 356v.

27 Csete, III. 356v.

28 Natura et Virtus, duo praecipua ornamenta hominis quibus Dominus ornavit hominem. Csete, III., 356r.

29 Nobilitas sola est atque unica virtus. Csete, III. 357r.

BALLA LÓRÁNT

200

tartozik az istenanya tisztelete, és amelynek jogán a teljes magyar királyság Magna Dominának nevezheti.³⁰ Istvánt igazi consiliariosnak (tanácsadónak) és földmű-vesnek tartja (Virginis cultor),³¹ aki Dávidhoz hasonlóan vezette az országot, min-den uralkodói erényt megvalósítva életében.³² A prédikátor életéből a püspökségek alapítását emeli ki Magyarországon és Erdélyben.³³ Csete a beszédeiben mindig különválasztja a két országrészt, a nyugati országrészek feje István, a keleti ország-részeké pedig László; az istváni föld központja Esztergom, a lászlói föld centruma Nagyvárad. István legfontosabb erénye a nobilitas, a humiltas és a misericordia.³⁴

A harmadik beszéd Istvánt, mint jó kereskedőt mutatja be,³⁵ kereskedését (modus lucrandi) más szentek kereskedésével kapcsolja össze,³⁶ amely már szü-letése előtt elkezdődött, amikor István vértanú megjelent anyjának, és hírül adta születését. A legenda-beli álomlátás gyakran visszatérő motívum a beszédekben, ami a magyar király hatalmának isteni eredetét hangsúlyozza.³⁷

A prédikáció gondolatmenete hasonlít a Panegyrici sanctorum 206. oldalán kezdődő Istvánról szóló V. prédikációhoz. Gyalogi is Istvánt más szentek keres-kedésével kapcsolja össze: Az igaz kereskedésnek formáját és módgyát az égből hozta alá a’ Fiu Isten.³⁸ A kereskedése születése előtt elkezdődött, amikor István vértanú megjelent anyjának, és hírül adta születését.³⁹ Gyalogi szerint a’ lelki ke-reskedés első és legnagyobb nyereség, magúnk lelkét nyerni. A lélek

30 Csete, III. 358r.

31 Csete, III. 358r.

32 Csete, III. 358v–359r. A kor vitézségének alkotóelemei a józanság, a szorgalmatosság, a fárad-ság, az állandófárad-ság, a tudomány, a bátorfárad-ság, az értelem, a gyorsafárad-ság, a tapasztalat. A vitézség-ben a legfőbb érték az alkotóerő, a cselekvőképesség, a kockázatvállalás. A vitézség a keresz-tény kultúra és közösség védelme, lelki jóság, béketűrés, állhatatosság. A vitézség a jóságos fő cselekedeteket jelenti: nyájasság, hit, remény, szeretet, igazság, okosság, józanság, mértékle-tesség, erősség, tűrés, szenvedés, adakozás. Bitskey István: A vitézség eszményének változatai a régi magyar irodalomban. In. Bitskey István: Virtus és religió: Tanulmányok a régi magyar irodalmi műveltségről. Miskolc, 1999. 115–122.

33 Csete, III. 361r.

34 Csete, III. 356v, 357r; 357v, 358r; 360v.

35 Alba 1685, Lk 19,13: Példabeszéd a kiosztott pénzről/ Kamatoztassátok, míg vissza nem térek.

36 Csete, III., 362v–365r. Kereskedett az Első Sz. István Mártyr, hasonló-képpen a’ Sz. Király-is fundálván a’ Királyi Méltóságot; kereskedett Szent Márton Püsp., mint Patronus; kereskedik Sz. Benedek Apát-Úr az ő Fiaival… Csete – Gyalogi, 1754. 207.

37 Jó tétemény helyébe azt kévánnya hogy a’ Gyermek Hertzeget az Ő nevére keresztellyék Ist-vánnak… és virágozzon Esztergam-Várában az ő emlékezete… Itt (Esztergom) mint hálá-adó Fiu a’ jót jóval fizette… Fogadást tészen Istennek, hogy ezen a’ helyen Sz. Márton tiszteletire Templomot rakat… Nyereség, hogy igaz fegyverit szerentséltesse az Isten, és engedgyen Victo-riát. Fogadást tészen, hogy ott Barátokat fundál, Apát-Urságot állít-fel, az ellenség földiről désmákat, jövedelmeket rendel… Csete – Gyalogi, 1754. 209.

38 Csete – Gyalogi, 1754. 208.

39 Jó tétemény helyébe… Csete – Gyalogi, 1754. 209.

In document identitás és alteritás az időben (Pldal 197-200)