Tárolás, készletezés, elosztás

Az információs rendszerrel szoros összefüggésben van a készletezés és tárolás rendszere. Miközben minden kiadó és terjeszt saját döntése és érdekeltsége alapján végezhet saját készletezést és elosztást, egyértelm en gazdaságosabbnak ítélhet egy olyan készletezési és elosztási rendszer, amely a különböz kiadók kínálatát, a legkorszer bb készletezési technológiát igénybe véve koncentrálná. Egy ilyen rendszer levenné az egyes kiadók válláról a készletezés és elosztás gondját és valószín leg jelent s költség-megtakarítást jelentene. Cserébe a kiadók és terjeszt k vállalnák azt, hogy a készletezéshez, elosztáshoz kapcsolódó esetleges versenyel nyr l lemondanának, hiszen egy egységes rendszerben a készletekr l nyerhet információ, a készlet bármely eleméhez való hozzájutás kiadó- és terjeszt -semlegesen történne.

Az egységes logisztikai rendszer annál hatékonyabban m ködik, minél több kiadó és terjeszt csatlakozik hozzá. Felmerül a kérdés, hogy milyen szervezeti formában m ködhetne leghatékonyabban egy ilyen rendszer. A két legvalószín bb társasági forma a kft és a részvénytársaság lehetne.

A kft els sorban akkor jön számításba, ha az egyes kiadóktól és terjeszt kt l független befektet k vállalkozásaként jön létre a társaság. Ebben az esetben – éppen a kiszolgált kiadók és terjeszt k bizalma érdekében – kiadók és terjeszt k a kés bbiekben sem vennének részt a tulajdonosi körben.

A részvénytársasági forma például akkor preferálható, amikor éppen az érdekelt kiadók és terjeszt k valamely csoportja hozza létre a társaságot és nyitott akár nagyszámú további kiadó és terjeszt tulajdonosi csatlakozására.

A logisztikai társaság tevékenysége a fent már jellemzett információs rendszer mellett az alábbi technikai jelleg szolgáltatásokat nyújthatja a tulajdonosok és egyéb csatlakozók számára:

• a kiadók tankönyveinek biztonságos és bármikor, gyorsan hozzáférhet bértárolása,

• a kiadók tankönyveinek beszállítása,

• tankönyvek kiszállítása a terjeszt khöz,

• terjeszt k által már megvett tankönyvek tárolása,

• kiszállítás egyedi igényekre,

• a fenti tevékenységekkel összefügg csomagolás.

A logisztikai rendszer gazdaságos m ködése feltételezi:

• a fizikai bázis optimális földrajzi elhelyezését,

• a legmodernebb tárolási és mozgatási technikák, technológiák alkalmazását,

• a fizikai mozgás elektronikus rögzítését,

• integrált elektronikus rendszer m ködtetését.

Meg kell említeni ugyanakkor egy olyan kezdeményezést, amely a dolgozatban kifejtett elvekkel összhangban van. Hét - a fels oktatási tankönyvkiadásban is er teljesen érdekelt, a hazai szakkönyvpiac forgalmának jelent s részét képvisel – hazai kiadó⁶³ komplex logisztikai szolgáltatásokra létrehozta a Szakkönyv-kereskedelmi Központ Kft-t. (Részletes leírása a már hivatkozott 5. sz. mellékletben található.) A Kft. arra vállalkozott, hogy a szakkönyvek és tankönyvek lehet legteljesebb kínálatát juttassa el a lehet legszélesebb olvasói réteghez, hozzájárulva ezáltal az egyéni és regionális esélyegyenl séghez a tanulás területén.

A helyzetet elemezve, a Kft. létrehozását indokolva az alapítók az alábbiakat állapították meg.

63 Akadémiai Kiadó, Közgazdasági és Jogi Kiadó, Osiris Kiadó, Balassi Kiadó, Medicina Kiadó, Mez gazda Kiadó, Aréna Kiadó

• Ha az inflációt is figyelembe vesszük, a magyar szakkönyv (beleértve a tankönyveket is) értékesítés 2001-2004 között csökkent, csökkent a részaránya a teljes könyvértékesítésen belül is.

• A szakkönyvek címszáma növekszik, az átlagos példányszám ugyanakkor csökken.

A hagyományos boltok fizikai kapacitása valószín leg elérte csúcspontját. A boltok els sorban a gyorsabb forgású könyvek tartásában és értékesítésében érdekeltek. Ez az érdekeltség a kisebb példányszámú lassabb forgású szakkönyvek tartása ellen hat.

• A fenti tendencia a vidéki fels oktatási intézmények székhelyein még er teljesebb, mivel a piaci szegmentációra (specializációra) a piac kisebb mérete miatt kisebb a lehet ség.

• Az egyébként is kis példányszámú fels oktatási tankönyvek az országos értékesítési rendszerben szétszórva „elvesznek”. A kínálat így fragmentálódik és még kevésbé találkozik a kereslettel. Egyszerre van jelen – ugyanabból a könyvb l - a hiány és a felesleg, id t l és helyt l függ en. Ez a helyzet csak az informatikai és logisztikai háttér fejlesztésével kezelhet .

• A hálózati logika szerint m köd , nagy piaci súllyal rendelkez könyvkereskedelmi cégek képesek a problémát saját hálózatukban kezelni.⁶⁴

• A hálózatokhoz nem tartozó kiskeresked k szorulnak igazán logisztikai, marketing és informatikai támogatásra.

A Központ létrehozásakor abból indultak ki, hogy a szakkönyvek és fels oktatási tankönyvek hatékony terjesztése

• speciális informatikai és logisztikai megoldásokat igényel,

• saját értékesítési csatornák létrehozását tételezi,

• speciális termékismeretet igényel.

A fentiek alapján a Központ legfontosabb funkcióit az alábbiakban határozták meg.

• Olyan költséghatékony, közös informatikai, logisztikai és kereskedelmi rendszer m ködtetése, amelyet egyik kiadó sem lett volna képes önállóan m ködtetni, illetve finanszírozni.

• Piacilag jelent s nagykereskedelmi tevékenység folytatása.

64 Az adatok eddig az esetükben is a szakkönyvek és tankönyvek háttérbe szorulását jelezték.

• Közvetlen értékesítés (cash and carry) a kiskeresked partnerek és a magánszemélyek számára.

• Szakkönyv- és fels oktatási tankönyvterjesztésre szakosodott, országos bolthálózat informatikai, logisztikai és marketing támogatása.

A fentiek alapján egy olyan munkamegosztási rendszer jött létre, amelyben a kiadók a sz kebben vett kiadási tevékenységre, a szükségletekre koncentráló, megfelel árú szakkönyvek és tankönyvek kiadására koncentrálhatnak. A Központ leveszi vállukról a tárolás, kezelés, szállítás stb. feladatait.

A Központ tevékenységének folyamatosan fejlesztését tervezte, az alábbi területeken.

• Új logisztikai és informatikai (részben internet alapú) megoldások bevezetése a sz kebben vett logisztikában és a kereskedelemben egyaránt.

• A már létez www.szakkönyv.hu internetes portál korszer sítése⁶⁵.

• A szolgáltatás felajánlása a Központon kívüli kiadók részére is.

• Partnerbolt hálózat b vítése.

• Egységes és összehangolt marketing tevékenység.

• Kisebb egyetemi és f iskolai kiadók fokozott bevonása, különös tekintettel értékesítési nehézségeikre

• Korszer és hatékony informatikai, kereskedelmi és marketingszolgáltatások biztosítása, versenyképességük növelése érdekében.

Bár fentebb egy konkrét rendszert mutattam be, mégis azért került javaslataim közé, megfontolásra ajánlom és pozitív kezdeményezésnek tartom, amely összhangban van a továbbfejlesztend piaci rendszerrel.