Az elektronikus médiák szerepének növelése

Az elektronikus médiák megjelenésével a tankönyvellátásban ugyanaz a kérdés merült fel, mint általában a könyvekkel kapcsolatban. Az elektronikus ismerethordozók és különösen az internet megjelenésével egy olyan tendenciának vagyunk-e tanúi, amelynek végén a hagyományos értelemben vett tankönyvek elt nése várható?

Lássuk el ször röviden, hol tartunk most. Az úgynevezett távoktatásos rendszerben (Kovács, 2005) – a teljesség igénye nélkül - a következ , nem hagyományos

ismerethordozók alkalmazásával találkozhatunk.

• Videókazetták, CD-k, DVD-k és pendrive-ok alkalmazása.

• Elektronikus kép- és hangmegjelenít k (televízió, magnetofon, projektor) használata.

• Internetes tartalomszolgáltatás számítógép és mobiltelefon segítségével.

• E-mailes kapcsolattartás, tartalmak e-mailes közvetítése.

66 Ezt az ellehetetlenülést szemlélteti, hogy az Eyewittness sorozatban megjelent nagysiker Encyclopedia of Nature interaktív multimédiás kiadványt is megjelentet és világhír Dorling Kindersly kiadó kénytelen volt multimédiás sorozatát beszüntetni, mert az illegális másolás és terjesztés miatt veszteségessé vált.

A fenti eszközök az ismeretek tárolása és hozzáférése tekintetében a hagyományos tankönyvekt l lényegesen eltér de egymástól különböz tárolási és hozzáférési lehet ségét jelenítik meg.

A videókazetta esetében lényegében a hagyományos tankönyveknek megfelel tartalmat szolgáltatnak, csak azt elektromágneses formában tárolják. Az ismeretek hozzáférése ennek megfelel en rugalmasabb és megjelenik a gyors, célirányos keresés lehet sége. A technika a megjelenítés révén jelent sen fokozza a szemléltetés hatékonyságát, mivel a hagyományos tankönyvnél lényegesen nagyobb méretben, igen gazdag színválasztékkal és mozgó képek megjelenítésére is alkalmas. A videókazettát ma már átmeneti formának tekinthetjük, hiszen a a CD, a DVD és a pendrive mindent tud, amit egy videókazetta de ezen kívül a tárolás és a megjelenítés tekintetében lényegesen kitágította a lehet ségeket. Megn tt a tárolt anyag mennyisége, a hozzáférés és a keresés gyorsasága. A megjelenítés a számítógép segítségével történik, ami lehet vé teszi az interaktivitást. Ez egyben azt is eredményezte, hogy a felsorolt ismeret-, illetve adathordozók már lehet vé teszik nemcsak képi és hanginformációk kódolt tárolását, hanem bonyolult logikai m veletek (programok) rögzítését, illetve számítógéppel történ elvégzését is. Ezzel az interaktivitás, a tanár „itt és most” jelenléte helyettesítésének szinte beláthatatlan perspektívája jelent meg. A távoktatásban igazából ez jelenti az ugrópontot. A tanítás-tanulás ezen új szakaszát e-larningnek is nevezzük (Kovács, 2005).

A folyamat nevében is benne van, hogy itt a tanuló aktivitása - a tanulás és nem a tanítás – van a középpontban. Ez azonban hangsúlyváltást jelent és semmiképpen nem jelenti a tanári munka háttérbe szorulását, jelent ségének csökkenését. Lényegesen változik viszont a tanári közrem ködés jellege és formája. A tanár egy programozási folyamatban vesz részt, annak szakmai irányítója. A tanuló, a tanár és tananyag viszonyát talán jól szemléltethetjük egy sakkprogam segítségével, amikor a játékos már sakkozva tanul oly módon, hogy folyamatos visszajelzést kérhet és kap játékáról, lépéseir l, de maga dönt és a játéknak tétje van. A programot készít sakkozók és programozók nincsenek jelen, de mégis az „elektronikus tankönyvükb l” tanul a tanuló.

Nézzük most, hogy tárgyunk szempontjából melyek a lényeges különbségek a hagyományos tankönyv és az e-larning között.

1. A hagyományos tankönyvb l egyszerre egy tanuló tanulhat. Sajátos gazdasági probléma a tankönyv példányszáma, reális kockázat a hiány, vagy a fölös raktárkészlet, ennek negatív oktatási vagy és gazdasági következményeivel.

2. Az elektronikus tananyag lényegében egy példányban áll rendelkezésre ugyanakkor a felhasználó a felhasználással lényegében virtuálisan „sokszorozza” azt. Amíg a hagyományos tankönyv költségeiben lényeges szerepet játszik az egyszeri tartalomfejlesztés mellett az egyes példányok (változó) anyagköltsége, addig az elektronikus tananyagnál ez lényegében elesik.

3. A hagyományos tankönyv avulásával minden már kinyomtatott példány avul, korszer sítése „javítása” egyedi szakmai és gazdasági döntés, a folyamatos fejlesztés nem biztosítható.

4. Az elektronikus tananyag folyamatosan, akár naponta javítható, korszer síthet . 5. A hagyományos tankönyvvel kapcsolatban, a fentiekben vizsgált kiadó, nyomda, a

fizikai logisztika (tárolás, szállítás stb) az elektronikus tananyagnál lényegében nincs vagy nagyon eltér formában létezik.

A már hivatkozott munkaanyag a digitális technika elterjedésével el állt helyzetet a következ képpen fogalmazza meg: „A digitális technika olyan új, összetett m típus, a multimédia létrehozását is lehet vé tette, amely az ilyen módon rögzített, írott, hangi, képi, mozgóképi m vek, m részletek százait kapcsolja egybe. A f jellemz je a úgynevezett interaktivitás, vagyis hogy annak egyes részeit a m élvez – a számítógépes programokhoz hasonlóan – tetsz leges sorrendben, id tartamban érzékelheti, ’hívhatja le’, ezzel a m ben kifejezett cselekménybe, eseményekbe való beavatkozás illúzióját is keltve” (Munkaanyag, 4. p.).

Legfontosabb sajátosságként vizsgáljuk meg külön a tankönyv és az elektronikus tananyag szerz jének helyzetét. E tekintetben a legfontosabb, hogy a hagyományos tankönyv esetén a tankönyv szerz je egy sokszerepl s (kiadó, lektor, nyomda, szerkeszt , keresked , logisztika stb.) játékban vesz részt. Az elektronikus tananyag esetében a szerz elvileg képes akár valamennyi szerepl t helyettesíteni. Amennyiben megfelel programozási ismeretekre tesz szert, képes lehet a programozott anyagot elkészíteni, majd azt – akár kódolással – hozzáférhet vé tenni. A valóságban persze általában annak van realitása, hogy a multimédiás, e-learninges tananyag szakmai szerz je programozókkal dolgozik együtt.

Most nézzünk, hogy milyen problémák merülnek fel az elektronikus tananyag tényleges használatával kapcsolatban.

• Az oktatás normatív követelményrendszere (lásd hagyományos sztenderd tankönyvek) szükségessé teszi, hogy az elektronikus tananyag is megfelel szakmai kontrollnak legyen alávetve, ezért egy adott intézmény adott hallgatói köre tekintetében „hitelesítésre”, lektorálásra és mintegy „tananyaggá min sítésre” van szükség.

• Az elektronikus tananyag elkészítését is finanszírozni kell, ezért el kell dönteni, hogy a finanszírozást a megbízó vállalja, vagy az a felhasználóra hárul. Utóbbi esetben természetesen meg kell oldani a hozzáférés korlátozását, ami az egyéb elektronikus médiák kapcsán már ismert problémákat (lásd fájlcsere) veti fel.⁶⁷

• Célszer élni a folyamatos továbbfejlesztés lehet ségével, ami felveti a tananyaghoz való további hozzáférés feltételeit a szerz számára, valamint a továbbfejlesztés lektorálását.

• Az elektronikus tananyag adekvát felhasználása elektronikus és – lehet leg – interaktív formában (képerny el tt ülve) történik. Indokolt lehet ugyanakkor részben vagy egészben annak papíralapú felhasználása is. Meg kell oldani a papír alapú kinyomtatás korlátozását, illetve ennek esetleges terjesztésével kapcsolatos szerz i jogi problémákat.

• Az elektronikus tananyag adekvát hozzáférési formája az internet, de felmerülhet és indokolt lehet a fentebb felsorolt elektronikus ismerethordozók (CD, DVD, pendrive stb.) igénybevétele is. Ebben az esetben ugyancsak kezelni kell a lehetséges másolás és a szerz i jog problémáját.

Ma már érdemes foglalkozni a mobilinternetezés tananyagellátásban, tanulásban játszott szerepével. A mobiltelefon funkciói a számítógépnél sz kebbek, ugyanakkor annál „mobilabbnak” tekinthet , tehát a tartalom hozzáférése gyakorlatilag szinte id - és

67 A dolgozat írása közben hívták fel a figyelmemet egy honlaplapra (http://mrsoft.hu/digitan/tobb_penz.htm), amely szerz ket keres „másolásvédett digitális oktatási anyagok készítéséhez”.

helyfüggetlen. A mobiltelefon a közeljöv ben els sorban szöveg és képi tartalmak elérésére szolgál, bonyolultabb interaktív programozott tananyagok használatára nem.

Az e-mail a tanár és a diák közötti sajátos elektronikus kommunikációs eszköz.

Vizsgált tárgyunkhoz úgy kapcsolódik, hogy az e-mail – nem interaktív - tananyag közvetítésére is alkalmas. Jellemz esetnek azt tekinthetjük, amikor a tanár nem teljes tananyagot (tankönyvet, oktató programot), hanem segédanyagokat juttat el hallgatókhoz.⁶⁸

68 A BCE Összehasonlító Gazdaságtan Tanszékén 2007. szén a nyomtatott tankönyv késedelmes megjelenése miatt például e-mailen juttattam el egyes tankönyvfejezeteket és cikkeket a hallgatóknak.

6. KÉT ESET ISMERTETÉSE: AZ ÖSSZEHASONLÍTÓ GAZDASÁGTAN