Nemzetközi kitekintés, összehasonlítás

ÖSSZEHASONLÍTÓ INTÉZMÉNYI ELEMZÉSE

4.1. Nemzetközi kitekintés, összehasonlítás

A Japán Segélyprogramnak köszönhet en számos magyar közigazgatási, kiadói, terjeszt i, egyetemi szakember szerezhetett külföldi tapasztalatokat fejlettebb országokban. Az alábbiakban a már többször hivatkozott Szemelvénygy jtemény (Bara-Veres, 1995) alapján összefoglalom a legfontosabb, számunkra is releváns ismereteket.

Ma már látjuk, hogy az akkor kritikusan szemlélt – dönt en piacgazdasági – rendszerek sok tekintetben saját jöv nket mutatták. Tekintve, hogy az egyik meghatározó szempont az állam és ennek részeként a közigazgatás lehetséges és hatékony szerepvállalása, különös figyelmet érdemeltek az ezzel kapcsolatos európai tapasztalatok és gyakorlatok. ²⁸

Az elemzésbe bevont országok: Egyesült Királyság, Törökország, Portugália, Finnország, Görögország, Hollandia. A szakemberek valamennyi országban a tankönyvellátás számos szerepl jével találkoztak: minisztériumi, kiadói, terjeszt i fels oktatási stb. szakemberekkel, esetenként diákokkal is. A szerzett tapasztalatokat minden esetben részletes és dokumentált tanulmányban kellett bemutatni. ²⁹

4.1.1. A tankönyvellátási rendszer közös jellemz i a vizsgált országokban

A vizsgált országokban több volt a közös vonás, mint az eltérés. A legfontosabb közös jellemz k az alábbiak voltak.

1. A tankönyvellátás rendszere alapvet en piaci. Nincs tehát valamifajta állam által központilag fenntartott, finanszírozott rendszer. A rendszer meghatározó intézménye a tankönyvpiac, amelyet nem „létrehoztak”, hanem természetes fejl dés során alakult ki. Létezése és m ködése a szerepl k érdekeltségén alapszik. Az egyes országok kormányainak piacszabályozó politikája (versenypolitika stb.) a tankönyvpiac

28 A közigazgatás m ködésével, hatékonyságával, ennek fontossságával kapcsolatban fontos szempontokat és nemzetközi tapasztalatokat foglal össze Jenei (2005) Közigazgatás-menedzsment c. m vében.

Szemléletmódja, megközelítései jól alkalmazhatóknak bizonyultak a tapasztalatok értékelésénél.

29 E tanulmányok az MKM irattárában ma is megtalálhatók, dolgozatomban felhasználtam ket. A f bb megállapításokat a hivatkozott Szemelvénygy jtemény tartalmazza.

szempontjából is jelent s. Általában kiemelt figyelmet fordítanak a szerz i jogok védelmére.

2. A tankönyvpiac létezésének egyik alapja a kiadók aktivitása, az általuk létrehozott kínálat. Általában k a kezdeményez k. A kiadók „bombázzák” ajánlataikkal az egyetemeket, választják ki a legkiválóbb egyetemi szerz ket, akikkel hosszú távú együttm ködésre törekszenek. A kiadók naprakész adatbázist építenek fel az egyetemi képzésekr l, a szakokról, a tárgyakról és a kapcsolódó tananyagigényekr l.

Rendszeresen felkeresik az egyetemi professzorokat, az új könyvekb l ingyenes mintapéldányokat küldenek, azokat véleményeztetik³⁰. A kiadón belül a kiadási programért és az egyetemi kapcsolatokért a f felel sséget a szerkeszt k viselik. A kiadók jellemz en csak olyan m vek kiadására vállalkoznak, amelyek üzleti sikerrel kecsegtetnek.

3. Az egyetemi kiadók valós, az egyetemt l szervezetileg és üzletileg elkülönült vállalkozások.

4. A tankönyvek „kiskereskedelmi” forgalmazását az egyetemek területén, üzleti alapon m köd könyv- és taneszközboltok végzik. Az árakat a piac határozza meg, ártámogatás nincs. A boltok szoros kapcsolatra törekszenek a kiadókkal és az egyetemekkel egyaránt.

5. Bár – különböz formákban és arányban – a vizsgált országokban is létezik jegyzet, annak súlya messze elmarad a magyarországi arányoktól, jellege pedig lényegesen különbözik. Dönt en nem a tankönyvet helyettesíti, hanem azt kiegészíti.

6. A szerz k alapvet en érdekeltek könyvük piacképességében. Díjazásuk jellemz en royalty rendszerben, tehát az eladott példányszámtól függ en történik. A publikációs kényszer is jelent s szerepet játszik abban, hogy az oktatók tankönyvírásra vállalkoznak.

7. A könyvtárak a hallgatók számára megadott tankönyvcímekb l magas – az igények kielégítését biztosító – példányszámmal rendelkeznek.

30 A Cambridge University Pressnél mintegy 50 megbízott szerkeszt dolgozik, akik járják az országot, felkeresik az egyes tudományterületek szaktekintélyeit, hogy „kéziratokat gy jtsenek”. (Bara-Veres, 1995 55. p.)

8. A hallgatók jelent s hányada nem vásárolja meg a tankönyveket, hanem a könyvtári szolgáltatásra, az oktatók el adásaira, hallgatói jegyzetekre és másolásra hagyatkozik.

9. A hallgatók általában nem kapnak célzott vásárlási támogatást. A kormányzat azt feltételezi, hogy az egyéb (szociális, tanulmányi) pénzbeli támogatást a hallgatók tankönyvvásárlásra is fordítják.

10. A tankönyvek árstrutúrája az alábbi iránymutató arányok közelében alakul:

a. szerz i részesedés: 10 % b. terjeszt i árrés: 30 % c. el állítási költség: 20 % d. kiadói rezsi: 30 % e. kiadói haszon: 10 %

A fenti jellemz k legtisztább formában az Egyesült Királyságban figyelhet k meg.

4.1.2. Az általánostól eltér vagy egyedi jelenségek, megoldások

4.1.2.1. Egyesült Királyság

Kis példányszámú, speciális tankönyveket a kiadók esetenként a „sikerkönyveken”

elért nyereség terhére, de leginkább küls – például alapítványi – támogatás révén jelentetnek meg. A szakkönyvérték tankönyveket a kiadók a könyvtárak és a szakamberek számára drágább kemény kötésben, a hallgatók számára papírkötésben (paperback) kínálják. Az állam kiemelt gondot fordít az egyetemi könyvtárak fejlesztésére, esetenként az egyetem megkapja egy könyv másolásának jogát. A legnagyobb könyvterjeszt k (könyvesbolti hálózat) a könyvbeszerzésekhez szerzett egyetemi információkat három kategóriában kéri:

• „essential book” (alaptankönyv - ezt elvileg minden hallgatónak meg kellene vennie),

• highly recommended book (különösen ajánlott könyv - a hallgatók 50 %-ának vásárlására számítanak),

• background reading (ajánlott olvasmány - piaci kereslete a legkevésbé megjósolható).

A kiadók, terjeszt k, könyvtárak és egyetemek között általában hagyományosan kiváló kapcsolat alakult ki, amelynek alapja az információk szervezett és rendszeres cseréje. A kiadók a szerz vel kötött szerz désben igyekszenek a szerz t is bevonni a marketing tevékenységbe. Az Egyesült Királyságban – a fejlett piac rendszerének megfelel en – a tankönyvellátási tevékenység er teljesen és tisztán differenciálódik az egyes szerepl k között. A kiadók a sz kebben vett kiadási tevékenységgel – megíratás, szerkesztés – foglalkoznak els sorban. A nyomdai tevékenységet önálló vállalkozások végzik. A legtöbb kiadó a tankönyvek szakkönyvi min ségét is biztosítandó, két szakmai lektorral bíráltatja a kéziratot. Végezetül a szerz kkel kapcsolatban elmondható, hogy az Egyesült Királyságban a tankönyvírás megtiszteltetést és szakmai rangot jelent.

Angliában kiemelt figyelmet fordítanak a kiadói és terjeszt i tevékenységgel kapcsolatos képzésekre. A londoni Book House Training Centre a programok széles skáláját kínálja, többek között az alábbiakat:

• bevezetés a könyvkiadásba,

• nyomdai szerkesztés,

• társadalomtudományi m vek szerkesztése,

• menedzsment projektek,

• terjeszt i feladatok a kiadónál,

• marketing munka a könyvkiadásban,

• elektronikus kiadás,

• jogok és szerz dések,

4.1.2.2. Törökország

Talán Törökországban volt megfigyelhet leginkább, hogy nem a kiadói dominancia jellemezte a tankönyvpiacot. Kevéssé volt megfigyelhet az országosan egységes, kiadói gondozású alaptankönyvek jelenléte. A legtöbb egyetemen – azonos tantárgyhoz - más-más tankönyvet használnak, az oktatók saját anyagaikat adják el , azt adatják ki kiadóval.

(Bara-Veres, 1995 64.p.) Az egyetemek szinte mindegyike foglalkozik tankönyvkiadással. Ehhez az államtól költségvetési támogatást kapnak. Ezt a támogatást csak saját kiadású tankönyvekhez használhatják fel, küls kiadónál megjelent könyvet nem finanszírozhatnak. Az egyetemi kiadású könyvek esetén az állami támogatás révén a tankönyvek olcsóbbak.

4.1.2.3. Görögország

A tananyag és tankönyv meghatározása Görögországban is az egyetemi autonómai része, ugyanakkor az állam kurzusonként egy tanyagot megfinanszíroz. A kiválasztás a tanár, a jóváhagyás az egyetemi testület (oktatói értekezlet) joga. (Bara-Veres, 1995. 71.

p.) Görögországban is létezik a magyar gyakolat szerinti jegyzet, amennyiben az egyetem oktatói saját tantárgyukhoz az adott intézményben használt tananyagként bocsátják a hallgatók rendelkezésére.

4.1.2.4. Hollandia

Hollandiában a szöveggy jteményhez hasonlítható úgynevezett „blokk-tankönyv” is létezik. Ez csak egy adott intézményben használatos és egy adott kurzus számára összeállított tanulási segédletet jelöl, jórészt szemelvényekb l, tanári „összeköt szöveggel”.

4.1.2.5. Finnország

Az egyetemi hallgatóság körében adottnak tekinthet angol nyelvtudásra alapozva jelent s az angol nyelv külföldi alaptankönyvek és szakkönyvek kínálata illetve aránya. Ezt egészítik ki a tanári jegyzetek, amelyet a hallgatók megkapnak és önkéntes munkával, ebb l állítják el a segédleteket, amelyeket olcsón (önköltségi áron) terjesztenek. A kispéldányszámú tankönyvek és jegyzetek helyett jól bevált és a szerz i jogokat is tiszteletben tartó másolási rendszert alkalmaznak. A hallgatók tankönyvellátásában a könyvtáraknak meghatározó szerepe van. Általában professzorokból álló bizottság határozza meg a beszerzend könyvek listáját. Az intézmények egy részében a hallgatók szervezetten értékelik a használatos tankönyveket és jegyzeteket, az értékelés eredményét nyilvánosságra hozzák, a legjobb tankönyvek szerz it díjazzák.

4.2. A magyar fels oktatás tananyag ellátásának jelenlegi „rendszere” –ahova