A szerz i-jogi és kiadói-jogi probléma kezelése

A fentebb kifejtettek alapján egy jól m köd tankönyvellátási rendszer az egyes szerepl k érdekeltségén alapszik. Az érdekeltség szorosan köt dik a szerepl k gazdasági kalkulációjához és annak egy reális kockázatot tartalmazó kiszámíthatóságához. Ezt a

65 Ezt a fejlesztés kiemelt területének nyilvánították. A dolgozat írása közben kaptam a hírt, hogy a kezdeményezés nehézséggel küzd, az internetes portál fels oktatási szekciója pedig nem frissül. Ez megítélésem szerint mit sem von le a kezdeményezés elvi értékéb l, ugyanakkor újabb – sajnálatos –adalék a hazai együttm ködési kultúra hiányosságaihoz.

kiszámíthatóságot súlyosan veszélyezteti a szerz i és kiadói jogok rendszeres és súlyos megsértése, nevezetesen a tankönyvek és elektronikus tananyagok illegális másolása és terjesztése.

Néhány éve nagyszabású, számos kiadót és terjeszt t érint , hosszabb id n át elkövetett jogsértésre derült fény. Az eset azt is jól megmutatta, hogy a hazai jogszabályi környezetben az alapos felderítés és bizonyítás majd a hatékony szankcionálás komoly akadályokba ütközik.

Mivel a dolgozatnak nem tárgya a szerz i-jogi problematika részletes és kimerít tárgyalása, ezért az alábbiakban a probléma fels oktatási tankönyvellátást érint lényegi elemeit foglalom össze, a megoldási irányok felvázolásával. Ehhez felhasználom a Nemzeti Tankönyvkiadó privatizációja kapcsán a témában készült munkaanyag megállapításait is. A dokumentum a következ képpen fogalmazza meg a szerz i (vagyoni) jog lényegét: „A szerz i vagyoni jog lényege a szerz vagy a t le kapó felhasználó azon kizárólagos joga, hogy a m mindenféle felhasználását ellen rizze, az egymásra épül felhasználására engedélyt adhasson és ezért ellenértékként jogdíjhoz jusson. A szerz i jog célja egyrészt az alkotásra, innovációra való ösztönzés, másrészt a kulturális és bizonyos ipari befektetések védelme.” (Munkaanyag, 5. p.) A munkaanyag ugyanitt arra is felhívja a figyelmet, hogy a digitális technológiai kihívás

„nemzetgazdasági jelent ség , kulturális (m veket, m sorokat létrehozó) vállalkozásokat, befektetéseket is érint amellett, hogy dönt hatással lehet a magyar tudomány és kultúra fejl désére.” (Munkaanyag, 5.p.)

A szerz i jog szempontjából mindenek el tt a szerz és a kiadó (felhasználó) viszonyát kell hangsúlyoznunk. A szerz i jog szabályozása, a szabályok betartatása alapvet en meghatározza a kiadó tevékenységének gazdasági-jogi környezetét. A kiadó a szerz szempontjából felhasználónak számít, aki számára többszörözési, forgalomba hozatali engedélyt ad a szerz – a szerz i jog szabályai szerint és keretein belül. A szerz i jog sérelme tehát már a szerz -kiadó viszonyában megtörténhet. Látni fogjuk azonban, hogy a probléma els megközelítésben alapvet en nem e két szerepl viszonyában áll fenn. A szerz t és m vének kiadóját inkább az érdekközösség jellemzi, és mindkett jük érdekét sérti a szerz i jogok más szerepl k részér l történ megsértése. Ezzel együtt a nagy, nemzetközi színtéren m köd kiadók és a szerz k viszonyában aszimmetria is megfigyelhet , a szerz k kiszolgáltatottságával. A szerz k egyénileg nincsenek abban a

helyzetben, hogy m vük tényleges sorsát kövessék, és így tisztában legyenek reális jogdíj igényükkel.

A szerz i jog új és változó helyzetnek megfelel értelmezése és védelme folyamatos feladat. Ennek során a következ ket kellett illetve kell a jöv ben figyelembe venni a már hivatkozott munkaanyag szerint.

• Növekszik és mára tipikussá vált a munkaviszonyban és nem független szerz ként alkotott m vek száma. Így indokolt, hogy a jogdíj alanya a szerz munkaadója is lehessen.

• A szerz i és felhasználói (például kiadói) jogok egyensúlyát biztosítandó indokolt a szerz i vagyoni jogok elidegeníthet ségének szélesebb kör , de jól körülhatárolt esetekben történ biztosítása.

• A szerz i vagyoni jog szabályozásánál célszer a kiadási és terjesztési jog egységes folyamatként történ szabályozása.

• Fontos, hogy a terjesztésre vonatkozóan egyértelm legyen a szerz engedélyéhez kötöttség.

• A szerz i jogi törvénynek és végrehajtási rendeletének az aktuális feltételek szerint kell egyértelm jogi keretet és tartalmat biztosítani a szerz i jogi (felhasználási) szerz désekhez.

• A felhasználási szerz déseknél a szerz díjazásában preferálni kell a tényleges bevételhez kötött, azzal arányos díjazást.

• A szerz jogvédelmét szolgálja a jog kiterjesztése a sokszorozást szolgáló berendezésekre (pl. másológépek) is.

A szerz i jogvédelem elmúlt évekbeli változása különösen összefüggésben volt az elektronikus médiák terjedésével, az elektronikus hang- és képrögzítéssel, az információk elektronikus közvetítésével és (igen olcsó) többszörözésével. A jog követni próbálta az ilyen jelleg üzleti hasznosítást, kisz rve a hasznosítás jogosulatlan formáit. Ennél ma már nagyobb horderej probléma az állampolgári kapcsolatokon keresztül, elektronikus formában megvalósuló formailag nem üzleti jelleg , jogosulatlan felhasználás (ennek egyik speciális esete az ugynevezett fájlcsere). Az internet és számítógép elterjedésével a cselekmények követése és leleplezése nagyságrenddel nehezebbé vált és jelent s részben a b nüldözés számára alig hozzáférhet privát szférában történik. Az elektronikus világban lényegileg ugyanaz történik, mint a papíralapú világban, a formaváltozás

ugyanakkor lényegi következményekkel jár, amit fentebb jellemeztem. A jogfejl dés a formaváltozással párhuzamosan a szabályozás körébe bevonja az új rögzítési, tárolási, közvetítési formákat, növeli a jogvédelem id tartamát, szigorítja a szankciókat. A fels oktatási tananyagellátás szempontjából fontos, hogy a szerz vel közös érdekeltség kiadók is felléphetnek büntet szankciók alkalmazása céljából.

A hivatkozott szakért i anyag szerint: „A kiadói, különösen a tankönyvkiadói tevékenység rendkívül érzékenyen reagálhat az új technikákra. Értelmesen kell meghúzni a határvonalat az információáramlás szabadsága, a technikai lehet ségek által korlátlannak látszó elektronikus m (itt: tananyag) rögzítése, továbbítás (Sulinet ….) és a tankönyvekben megtestesül , jogilag is védett kulturális értékek meg rzése között. Ha teljesen szabaddá tennénk a tankönyvekhez és más oktatási segédanyagokhoz való hozzáférést valamely számítógépes hálózaton, értelmetlenné válhatna a tankönyvkiadás.⁶⁶ A digitális m továbbítással kapcsolatban elért nemzetközi konszenzus (WIPO szerz i jogi szerz dés, 1996. december) is éppenséggel kiterjesztette a kizárólagos jogokat a digitális úton való nyilvánossághoz történ közvetítésre” (Munkaanyag, 4.p.)