Nemzetközileg is kompatibilis, sztenderd tankönyvek szükségessége

egyik az országosan, s t nemzetközileg is releváns tankönyvekben gondolkodik. Ebben az esetben vagy már piacon lév és széles körben elfogadott tankönyvet használnak egy adott intézményben, vagy amennyiben ilyen nincs, széles kör használat igényével fognak új tankönyv kidolgozásához. A széles kör használat és a sztenderdizáció eleve feltételezi a piaci alapú tankönyvellátást, hiszen csak egy piaci kiadói, terjeszt i és információs rendszer tudja biztosítani a megfelel piackutatást, marketinget, és egy olyan logisztikai rendszert, amely képes gazdaságosan eljuttatni a tankönyvet valamennyi érdekelt szerepl höz.

A másik szemlélet illetve gyakorlat a „tankönyvet” az intézmények közötti verseny eszközének tekinti. Ebb l kiindulva arra törekszik, hogy egy adott intézmény lehet leg saját – saját oktatók által írott – tankönnyvvel (sok esetben jegyzettel) rendelkezzen. Az ilyen jelleg tankönyvek általában nem piaci alapon születnek és jutnak el a felhasználóhoz. Tükrözik egy intézmény korlátozott szellemi kapacitását, korlátozzák a diák választási lehet ségét, eleve kizárják a piaci alapon is versenyképes kiadást.

Miért teszem le voksomat a minél szélesebb körben használt tankönyvek mellett, ami persze nem zárja ki, hogy párhuzamosan verseng tankönyvek is jelen legyenek a piacon? Ez szorosan összefügg a fels oktatás rendszerének európai (lásd Bologna-folyamat) s t világszint egységesülésével. A többciklusú, az egyes ciklusok egymásra épülésére alapozott fels oktatási rendszer a hallgatói és munkavállalói mobilitást szolgálja. A mobilitás alapvet feltétele, hogy a korábbi tanulmányokat – további tanulmányok és munkavállalás céljából egyaránt – nemzetközileg is elismerjék. Az elismerés egyik fontos pillére a képzést folytató intézmény elismerése, amely els sorban a min ség szempontjából jelent garanciát.

A másik a képzés tartalmának, a megszerzett ismereteknek, szakmai és személyes kompetenciáknak az elismerése. Ebb l a szempontból van különös jelent sége a tankönyvek és minden más dokumentált ismerethordozónak. A tankönyvek jelentik az ellen rizhet ségét és garanciáját annak, hogy egy adott szakon és képzési szinten adott tantárgyból vagy ismeretkörb l milyen tudás várható el a hallgatótól, illetve a diplomástól. A tankönyvek tartalma és min sége tehát feltétele és bizonyítéka is a képzés min ségének.

Felmerül a kérdés, hogy milyen körülmények hatására változik meg az intézmények magatartása és mozdul el a hagyományos jegyzetcentrikus és belterjes gondolkodástól egy szélesebb, nemzetközi horizontú gondolkodás felé. A változást az érdekeltség oldaláról várhatjuk. Nincs olyan nemzetközi tapasztalatunk, hogy a célt a bürokratikus koordináció (Kornai, 1983) keretében, valamifajta állami kényszerrel kellene, vagy lehetne elérni. Az érdekeltség legfontosabb eleme a hallgatókért – és különösen a legjobb hallgatókért – kibontakozó fels oktatási verseny. A hallgatók vonzása jelent s mértékben az intézmény által nyújtott szolgáltatás min ségét l függ. E szolgáltatás min ségének visszajelzése a munkaadók valamint – továbbtanulás esetén – a hallgatót fogadó más – egyre gyakrabban külföldi - fels oktatási intézményt l érkezik.

Amennyiben az intézmény képzési gyakorlata – beleértve az oktatott tananyagot is – veszélyezteti a hallgató továbbtanulását, illetve munkavállalását, az anyagilag is hátrányosan hat az adott fels oktatási intézményre. Ebb l vezethet le, hogy a fels oktatási intézmény objektíve érdekelt a piacon található legjobb tankönyv használatában. Egy ilyen jelleg érdekeltség er teljes nemzetközi keresletet gerjeszt a széles körben használt, kiváló min ség sztenderd tankönyvek iránt. Ez viszont olyan

piacméretet eredményez, amely a versenyz piaci kiadókat a tankönyvpiacra vonzza.

Kialakulhat tehát a kiadók nemzetközi versenye a legjobb szerz kért és legjobb intézményekért, amelyek a tankönyvet használják és ezzel mintegy referenciát is jelentenek a tankönyvek számára. A magyar (nyelv ) piac viszonylag kis mérete miatt is figyelembe kell venni a határon túli magyar fels oktatást, mint potenciális piaci szegmenst, az ehhez kapcsolódó határon átnyúló együttm ködést. (Gidai, 1997)

A nemzetközileg használt, sztenderd tankönyvek elterjedése tekintetében Magyarországon – furcsa mód, de a korábbi gyakorlat által determináltan („útfügg ség”) a f iskolák a konzervatívabbak. Az esetükben figyelhet meg gyakrabban, hogy

„minden áron” saját anyagok bels és piactól elzárt el állítására törekednek. Ez a duális rendszer terméke, amikor a f iskola mintegy befejezett képzést nyújtott, tehát nem m ködött egy másik (a krediteket beszámító) fels oktatási intézmény általi kihívás és követelményrendszer. Ma a f iskolák az egységes többciklusú rendszer részei, azonos képzési szinten azonos követelményeknek kell megfelelniük, a magasabb képzési szint és munkaadói oldalról egyaránt. Hozzá kell ehhez tenni, hogy mindez nemzetközi szinten érvényes. A f iskoláknak ma az egyetemekkel folytatott versenyben is helyt kell állniuk.

Éppen a 2007. évi felvételi eljárás mutatta meg, hogy a f iskolák a többciklusú rendszerben – a hallgatói választás felszabadításával – jelent s versenyhátrányba kerültek, és sürg sen lépéseket kell tenniük ennek leküzdésére. Ennek fontos – bár nem a legfontosabb eleme – a sztenderd tankönyvek használata.

A nemzetközi sztenderdizáció egyik akadálya volt Magyarországon az oktatók és hallgatók nyelvtudása. Megállapíthatjuk, hogy bár jelent s el relépés történt e tekintetben, de a helyzet korántsem kielégít . Az általános és szakmai nyelvtudási szint növekedése lehet vé és szükségessé is teszi a nemzetközileg használt kiváló könyvek szélesebb kör hazai elterjedését. Ez lényegesen el mozdíthatja, ha egyre több területen (szakon és tantárgyból) hirdetnek meg idegen nyelv kurzusokat, amelyen egy angol nyelv tankönyv közvetlenül is felhasználható. Talán az sem túlzott merészség azt állítani, hogy magyar szerz k és kiadók is megcélozhatják a nemzetközi piacot. Ez szakmailag kiváló, didaktikailag újszer és korszer és természetesen angol nyelv tankönyvekkel lehetséges.