A fels oktatási könyvtárak, mint a rendszer szerepl i

A fels oktatási tankönyvpiac sajátos szerepl i a könyvtárak. A könyvtárak kereslet és kínálat oldali sajátosságokat egyaránt felmutatnak. A kiadók felé jelent s keresleti szegmenset jelentenek, ugyanakkor a hallgatók felé a kínálat megjelenít i, tehát a kiadót és a végs fogyasztót kapcsolják össze. Ilyen formán kereskedelmi, elosztói, logisztikai funkciókat is ellátnak. Mindezt színezi, hogy a könyvtárak, mint piaci szerepl k magatartása és döntései szorosan köt dnek az oktatói preferenciákhoz, döntésekhez (leadott tankönyvi, kötelez és ajánlott irodalmi listák), miközben finanszírozásuk a bürokratikus koordináció (Kornai, 1983) keretében történik. (120/2000).

Finanszírozásuk tehát bizonyos mértékig elszakad a végs fogyasztói (hallgatói) igényekt l és döntésekt l. A fels oktatási tankönyvpiaci rendszer legkevésbé piackonform szerepl i éppen a könyvtárak. Ha közelebbr l megvizsgáljuk a fels oktatási könyvtárak tankönyvellátásban játszott szerepét, nyilvánvaló jeleit és következményeit látjuk a fenti ellentmondásnak.

4.2.5.1. A fels oktatási könyvtárak szerepének szükségszer növekedése

A fels oktatási tankönyvellátási rendszer átalakításakor már kezdetben nyilvánvaló volt, hogy sem az átállás, sem a kialakítandó piaci rendszer nem képzelhet el a könyvtárak szerepének átértékelése, növelése nélkül. Ennek f bb okai az alábbiak voltak.

• A piaci viszonyokból következ árrobbanás a hallgatók egy része számára ténylegesen megkérd jelezi az el írt tankönyvek finanszírozhatóságát.

• A képzések nyitottabbá válása, a szakmai liberalizáció, az oktatás és tanulás szabadságának törvényi garantálása kitágította a tananyagként használt irodalmak körét, aminek magánfinanszírozása még kevésbé volt elképzelhet .

• A kiadványok teljes kör hallgatói megvásárlása társadalmi szinten sem tekinthet gazdaságosnak, hiszen nem feltétlenül szükséges a kiadványok egy részének hosszú távú meg rzése. Éppen a gyorsabban avuló kiadványok esetében gazdaságosabb, ha azok – a könyvtár, mint közvetít révén – a releváns id szak alatt minél több hallgatót kiszolgálnak.

• A könyvtár, mint sajátos köztes szerepl (lásd fentebb) a hallgatók és a kiadók felé egyaránt fontos információs forrást, marketing eszközt jelent. A könyvtár egyben a kereslet és kínálat olyan koncentrációját is megtestesíti – amit a korabeli (90-es évekbeli) hazai technológiai feltételek mellett semmilyen más eszköz nem pótolhatott.

4.2.5.2. Könyvtári funkciózavarok az elmúlt 18 évben

Az elmúlt 18 év változásainak sajátos tükrei és elszenved i a fels oktatási könyvtárak. A könyvtárak funkcióinak össszetettsége, intézményi és intézményen kívüli – közkönyvtári – szerepe, a karok szerinti differenciáltság újra és újra felvetetette a

„gazda”, vagy inkább gazdátlanság problémáját. Ez különösen a finanszírozás területén élez dött ki, abban nevezetesen, hogy kinek, milyen alapon és mértékben kellene finanszíroznia a fels oktatási könyvtárakat. Az alábbiakban a tankönyvellátással kapcsolatos gondokat veszem sorra.

• Részben információs zavarok, részben finanszírozási korlátok miatt a könyvtárak nem tudták zavartalanul kiszolgálni a hallgatói igényeket. Jelent s immobil könyvkészletek halmozódtak fel, miközben kurrens (a hallgatók és a kutatók által keresett) könyvekért sorba kellett állni.

• Els sorban finanszírozási okból a könyvtárak a tanulási környezet és a szolgáltatások szempontjából nem tartottak lépést a hallgatói igényekkel.

• Nem alakult ki a könyvtárak olyan értékelési rendszere, amely a m ködési funkciók szempontjából rendszeresen visszajelzést adott volna a könyvtári és intézményi vezetésnek.

• Sok esetben váltak a könyvtárak az egyetemi-f iskolai szervezeti rendszer periférikus szervezeti egységévé: háttérbe szorult finanszírozásuk, ellen rzésük, értékelésük, érdemi bevonásuk az intézmény szakmai fejlesztésének folyamatába.

• Az intézményi könyvtári fejlesztési politika elhanyagolásának egyik következménye, hogy a könyvtári rendszer szervezetileg szétdarabolódott (intézményi, kari, tanszéki

könyvtárak), az egyes egységek között nem alakult ki kell információs és logisztikai kapcsolat, ami tovább súlyosbította a fölösleg és hiány egyidej jelenlétét.

• A fent vázolt helyzetben kemény kihívásként jelentkezett az új nyomtatási és információs technológiák rohamos terjedése, ami – gyakran nem legális eszközökkel – lehet séget adott a piac és a könyvtárak kikerülésére egyaránt.

4.2.5.3. A fels oktatási könyvtári rendszer szükségszer megújítása

A japán segélyb l finanszírozott vizsgálatok is azt támasztották alá, hogy a hazai fels oktatási könyvtári rendszer miden elemében - épület, berendezés, szervezettség, technológia, finanszírozás stb.- jelent s megújulásra szorul. E megújulásnak azonban csak a fels oktatási rendszer egészét érint reformfolyamaton belül van értelme. E folyamatban jelent s lépésnek tekinthetjük a fels oktatási intézményhálózat 2000. évi integrációját, az intézményfejlesztési tervekkel alátámasztott világbanki programot, legújabban pedig a Magyar Universitas Programot (Veres, 2004) középpontjában a többciklusú képzési szerkezet bevezetésével.

Egyes kiemelked fejlesztéseket elismerve, sajnálattal kell megállapítanunk, hogy – az IBD által készített tanulmány (Hungary, 1991) óta – nem született olyan elemzés, stratégiai anyag, amely átfogó elemzés alapján, egységes elvek szerint tett volna javaslatot a fels oktatási könyvtári rendszer fejlesztésére. Egy ilyen elemzés középpontjában természetesen egy funkcionális elemzésnek kell állnia, amely a fels oktatás intézményrendszerén belül – az adott kor igényeib l kiindulva – határozza meg a csak a könyvtárak által ellátható funkciókat, azok mértékét, formáit, finanszírozását. Ezen elemzésben dönt szempont az ICT terén bekövetkezett és várható fejl dés. Mivel dolgozatomnak nem tárgya, csak annyit jegyzek meg, hogy a fizikailag is jelen lév könyvek tárolása, bemutatása, rendelkezésre bocsátása mellet a könyvtárak információ feldolgozó, rendszerez és szolgáltató szerepének jöv beni növekedése jelezhet . Ilyen irányú – komplex funkciójú – fejl dés jelének tekinthet a budapesti Hallgatói Információs Központ (HIK), mint intézményfüggetlen modell és néhány intézményben (például a Szegedi Tudományegyetemen) létrejött hasonló funkciójú komplex szervezetek.

4.2.5.4. Az elmúlt évek könyvtári támogatási rendszereinek értékelése

Az 1991. után kialakuló könyvtári támogatási rendszer természetesen az akkori igényekb l és feltétekb l indult ki. Ilyen módon – akkor – valóban alkalmas volt néhány – fentebb is jelzett – probléma kezelésére.

A támogatási rendszernek két eleme volt, illetve van ma is.

• Normatív könyvtártámogatás.

• Pályázati könyvtártámogatás.

Mindkét támogatási forma szabályait 1997-t l miniszteri rendelet, a 7/1997. (II.13.) MKM rendelet szabályozta. A pályázati rendszer a már ismertetett szabályok szerint m ködött, a kérelmeket kuratórium bírálta el szakért i bizottságok javaslata alapján. A kuratórium javaslatát az alábbi prioritások figyelembe vételével tette meg.

• Az integrálódó intézmények központi könyvtárainak felkészítése a nagy létszámú felhasználói rétegek kiszolgálására.⁵⁴

• Könyvtári társulások közös szolgáltatásai.

• Különösen drága szakfolyóiratok és szakkönyvek beszerzése.

• Speciális, egyedi könyvtári gyarapítási igények (lehet ségek) támogatása.⁵⁵

• Új szakindítások szakirodalmi és információs hátterének megalapozása.

• Posztgraduális képzés szakirodalmi hátterének megteremtése.

• Humán- és társadalomtudományi területen kialakult történelmi, szakirodalmi hiátusok megszüntetése.

54 Az 1998-ra vonatkozó pályázati koncepció már figyelembe vette, hogy a fels oktatási intézmények 2000.

január elsejével megvalósult integrációs folyamata felgyorsult.

55 Ilyen eset volt például, amikor váratlanul nagy érték örökséget ajánlottak fel könyvtárak részére megvásárlásra. A könyvtári beszerzést segítette, illetve kedvezményezte a könyvtári dokumentumok beszerzésének ÁFA mentességér l szóló 45/2000. (IV. 7.) kormányrendelet. (45/2000)

• A magyar kultúra külföldi terjesztésében meghatározó szerepet játszó egyes külföldön m köd intézmények támogatása.

A támogatás mértéke kezdetekt l lényegesen elmarad a tényleges igényekt l és semmiképpen nem alkalmas a könyvtárak tényleges problémáinak kezelésére.

Tulajdonképpen – elvileg – semmi nem indokolja, hogy a fels oktatási intézmények ne a normatív képzési támogatás keretében kapják meg az így kiosztott összegeket is. A helyzet ahhoz hasonló, mint amit a hallgatói támogatási rendszernél tapasztaltunk. A kormányzat nem bízott a szerepl k saját megfelel viselkedésében, motivációiban, ezért források „pántlikázásával” igyekezett döntésüket befolyásolni, döntési szabadságukat korlátozni. A könyvtárak esetében nem bíztunk abban, hogy az intézmények saját költségvetésükb l megfelel támogatásban részesítik ket. ⁵⁶ Mint fentebb kifejtettük, ennek volt is némi alapja. El re tekintve azonban ez az álláspont hosszú távon nem tartható.

4.3. Az írott és elektronikus fels oktatási tankönyv-média kínálat megújítása az új